A reprezentáció lényege, hogy meghatározott szabályok szerint, megállapított és ellenőrzött hibakorlátokon belül, megadott valószínűségi ráták között össze lehet állítani a teljes sokaság (alapsokaság) összetételében, jellemzőiben hű, kicsinyített mását (mintasokaság), amelynek megismerése során az alapsokaságra általánosítunk.
A mintasokaság nagysága függ a vizsgálat céljától, az alapsokaság nagyságától, annak homogén vagy heterogén voltától. A főhangsúly azonban a megfelelő összetételen van.
A minta kiválasztásánál érvényesülnie kell annak a követelménynek, hogy az alapsokaság minden egyede egyenlő valószínűséggel kerüljön be a mintába.
A minta kiválasztásának főbb módszerei:
a)    Véletlen:
•    Egyszerű véletlen : a minta elemeinek kiválasztása véletlen művelet. Ilyen lehet a helyszínen történő kiválasztás (boltban, utcán, kiállításon) A minta kiválasztás legegyszerűbb, gyors és ezért kedvelt módja. A megkérdezéssel egy fázisban történhet.
•    Előzetes kiválasztás : a minta elemeinek kiválasztása sorsolással történik. Feltétele az alapsokaság egészének ismerete, ezeket sorszámozzuk, és az elhatározott mintaszámot kihúzzuk az alapsokaságból.
•    Véletlen számtáblázattal
•    Lajstrom alapján
•    Térkép segítségével
Véletlen kiválasztás :
•    Előnyei:  gyors, viszonylag egyszerű, nincs szükség az alapsokaság összetételének előzetes ismeretére; minden egyednek egyenlő esélye van a bekerülésre, nincs szükség gyakorlott kérdezőbiztosra, könnyű az elemzés.
•    Hátrányai: nagyobb alapsokaság esetén nem rendelkezünk elég pontos (naprakész) név- és címlistával, a módszer költségei általában magasabbak az egyéb mintavételi módszerekhez viszonyítva., az eredmény nem mindig megbízható, a minta nem reprezentálja a sokaságot.
•    Rétegzett: a mintasokaságot az alapsokaság egy vagy több tulajdonságának megfelelően, azzal arányosan rétegezik. Gyakori a nemek, az életkor és a foglalkozás szerinti rétegezés.
•    Lépcsőzetes kiválasztás: területi elven alapul, csak akkor alkalmazható, ha nem áll rendelkezésre semmilyen elfogadható információ a megkérdezés alanyaira vonatkozóan
b)    Tudatos
•    Önkényes
•    Hólabda
•    Kvóta szerinti. Területileg bontva, meghatározzák adott lakókörzetek lakók szerinti összetételét, a legfontosabb jellemzők szerint.
•    Előnye:  a valószínűségi mintavételt megközelítő mintát nyerünk, időt, pénzt, munkát takarítunk meg, bizonyos korlátokon belül az eredmények általánosíthatóak.
•    Hátránya: ha nem a megfelelő ismérvek alapján határoztuk meg a kvótát az eredmény nem általánosítható.
    
    A mintakiválasztás szabályai:
    
•    a kiválasztás tudományosan kipróbált szabályait minden körülmények között be kell tartani
•    az ötletszerű megkérdezés nem vezet eredményre
•    ha nem reprezentatív módszerrel kerültek a résztvevők kiválasztásra, nem általánosítható a kapott eredmény az alapsokaságra
•    a kutatási jelentésben célszerű a minta nagyságát, kiválasztási módját feltüntetni.