{autotoc}
Az eredmény fogalma és fajtái
A vállalkozások működésének eredmény egy meghatározott időszakra - általában egy évre - vonatkozóan az adott időszak hozamainak és ráfordításainak különbsége.
Ha a hozamok meghaladják a ráfordításokat, akkor az eredmény nyereség, ellenkező esetben veszteséges a vállalkozás.
Az eredmény tartalma eltérő lehet aszerint, hogy mit teikitünk az időszak hozamának és ráfordításának.
A kettős könyvvitel vezető vállalkozások eredményének meghatározásakor az elismert teljesítés -a realizálás - évéből indulunk ki. Ez esetben:
- a vállalkozás által adott időszak alatt kibocsátott eszközök és szolgáltatások számlázott ellenértékét tekintjük az időszak hozamának, amennyiben a teljesítés a másik fél elismerése
- a kibocsátott eszközökhöz, szolgáltatásokhoz hozzárendelhető költségeket tekintjük ráfordításoknak
Az így kapott eredmény realizált eredménynek nevezzük.
Fontos hangsúly, hogy hozamként (bevételként) a vállalkozás által teljesített, kiszámlázott áruk, szolgáltatások ellenértékét vesszük számításba, függetlenül a pénzügyi rendezéstől. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol többnyire készpénzért értékesítenek, az előbbi kiemelésnek nincs különösebb jelentősége. A termelő és nagykereskedelmi tevékenységet folytató cégeknél az értékesített termékek kiszállítását és számlázását általában később követi a pénzügyi rendezés bankszámlák közötti átutalással vagy inkasszálással. az eredmény megállapításakor az adott időszak minden kibocsátásnak ellenértékét figyelembe kell venni, akkor is, ha azt csak a következő évben fizetik ki a vállalkozásnak.
A fenti módon megállapított hozamokhoz kapcsolódóan minden ráfordítást figyelembe kell venni, melyek a kibocsátás érdekében merülnek fel, függetlenül ezek pénzügyi rendezésétől. A kereskedelemben az áruértékesítés érdekében felmerült ráfordítások jelentős részét az eladott árumennyiség beszerzési áron számított értéke teszi ki. Emellett az adott évi értékesítéshez kapcsolódó munkaráfordítások, bérleti díjak, reklámköltségek, és a többi ráfordítás figyelembevételével állapítható meg a realizált eredmény.
A kisebb forgalmú és tőkeerejű vállalkozások, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok számára a számviteli törvény lehetőséget ad a pénzforgalom szemléletű egyszeres könyvvitel vezetésére. Ezeknél a vállalkozási formáknál gondot okozna, ha olyan eredményből kellene adófizetési kötelezettségüknek eleget tenni, amely pénzügyileg még nem realizálódott.
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások eredményének meghatározásakor a pénzügyi teljesítés évéből indulunk ki. Ez esetben:
- az időszak hozamának a kibocsátott eszközök és szolgáltatások ellenértékének pénzügyileg is befolyt részét tekintjük
- az időszak ráfordításainak a ténylegesen kifizetett tételek minősülnek
Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozásoknak vannak azonban olyan pénzkiadásai, melyeket nem lehet az eredmény megállapításakor teljes egészében az adott időszak ráfordításai között elszámolni.
Így például a vállalkozási tevékenységet tartósan szolgáló tárgyi eszközök, immateriális javak beszerzési értéke az adott időszakban pénzkiadást jelent, mégsem számolható el egy összegben ráfordításként. Ezen javak értékét a használhatóságuk idejét figyelembe véve fokozatosan amortizálni kell.
Nem vehető figyelembe a ráfordítások között azoknak a vásárolt készleteknek az értéke sem, melyeket a vállalkozás ugyan kifizetett, de nem használt fel, illetve nem értékesített.
A pénzügyileg befolyt összes bevétel és az összes ténylegesen kifizetett ráfordítás különbözeteként egy sajátos eredményt kapunk, melyet pénzügyileg realizált eredménynek nevezzünk. Ez az eredmény szolgál az egyszeres könyvvitelt vezető vállalkozások adótatásának kiindulópontjául.
Az eredmény és a vagyon összefüggése
A vállalkozások által elért eredmény, valamint a vállalkozási vagyon alakulása között szoros összefüggés van.
Ha az adózás előtti eredményt csökkentjük az adófizetési kötelezettséggel és a tulajdonosok számára fizetendő osztalékkal a mérleg szerinti eredményt kapjuk meg.
Ez azonos a vállalkozás mérlegében a saját tőke szerinti eredmény nagysága szerinti eredménnyel. Látható, tehát, hogy a mérleg szerinti eredmény nagysága közvetlenül befolyásolja a vagyon alakulását. A mérleg szerinti pozitív eredmény gyarapítja a vagyont, a veszteséges gazdálkodás pedig csökkenti.
Az eredmény és a vagyon kapcsolata azonban nem egyirányú, kölcsönösen befolyásolják egymást. A jelentősebb vagyonnal rendelkező gazdálkodó szervezeteknek nagyobb lehetőségeik vannak kedvező megvalósítására, piaci helyzetének kihasználására, kapacitásainak bővítésére, korszerűsítésre.
Ez a kedvező helyzet azonban csak akkor biztosítható hosszú távon, ha a vállalkozás folyamatos informálódással biztosítja döntési megalapozottságát, állandóan megújulva igyekszik a piaci igényeket kielégíteni, megpróbál termékeivel és szolgáltatásaival új igényeket teremteni, reális kockázatvállalással, de e melett jól szervezett munkával biztosítja a lehető legnagyobb nyereséget, s ezáltal a vagyon folyamatos gyarapodását.
A gazdálkodó szervezetek tevékenységük során sokféle gazdasági műveletet végeznek, s ezek mindegyike változást okoz a vagyonukban. Vannak olyan műveletek, amelyek a vagyonnak csak sz összetételét változtatják meg, más események viszont a vagyon nagyságát is befolyásolják.
A vagyon összetétele azon gazdasági események változtatják meg, melyek:
- az eszközök összetételét
- a források összetételének megváltoztatásával járnak.
Készpénzes átutalás esetén például a vállalkozás készleti nőnek, pénzeszközei csökkenek. Az értékpapír vásárlás szintén a pénzeszközök csökkentését és az értékpapírok növekedését eredményei.
A fenti gazdasági műveletek az eszközök összetételét változtatták meg, de a vagyon nagysága nem változott.
Ha a vállalkozás egy éven belül törleszthető hitelből egyenlíti ki szállítói tartozásait, akkor rövid lejáratú hitelei nőnek, míg szállítói tartozásai csökkenek. Ez a művelet a források összetételét változtatta meg, de a vagyon nagyságát nem.
A vagyon nagyság változhat:
- idegen forrás bevonásával, vagy annak visszafizetésével
- tőkeemelés vagy tőkeleszállítás útján
- a folyamatos gazdálkodás során létrehozott eredmény hatására.
Idegen forrás bevonása esetén nő a vállalkozás vagyona, de ez a saját vagyont nem gyarapítja. A kötelezettség kiegyenlítése a vagyon egyidejű csökkenésével jár.
A hitelfelvétel a pénzeszközök és egyidejűleg a kötelezettségek növekedését vonja maga után, tehát növeli a vállalkozás vagyonát. A hitel visszafizetése, avagy szállítói tartozás kiegyenlítése csökkenti kötelezettségeinek, de egyúttal a pénzeszközöket is. Ekkor a cég vagyona is csökken.
A tőkeemelés növeli a vállalkozás vagyonát, azon belül a saját tőkéjét. Ilyenkor a jegyzett tőke növekedése a pénzeszközök növekedésével jár.
A jegyzett tőke csökkentése a saját vagyon csökkenésével jár. A tőkeleszállításkor pénzeszközöket, vagy egyéb vagyontárgyakat kell kiadni a tagoknak, tehát a forráscsökkenés eszközcsökkenést is von maga után.
A vállalkozás vagyonának és egyúttal a saját vagyonnak a változása szoros összefüggésben van a létrehozott eredménnyel. A nyereséges gazdálkodás növeli, a huzamosabb időn át tartó veszteséges gazdálkodás csökkenti a cég vagyonát.
Vizsgáljuk meg most gazdasági műveleteket, melyek hatással vannak a hozamok és ráfordítások alakulására, s eredménybefolyásoló hatásuknál fogva a vállalkozás vagyonának nagyságát is alakítják.
Ha vállalkozás készleteit értékesíti, az értékesített készlet ellenértéke a hozamokat növeli, míg ugyanazon árumennyiség beszerzési értéke kibocsátáshoz kapcsolódó ráfordítás.
Az értékpapír után kapott kamat, vagy osztalék egyértelműen a vállalkozás hozamait gyarapítja. Ha az értékpapírt a vállalkozás értékesíti, hozamként az érte kapott ellenérték jelenik meg, s ehhez a "kibocsátáshoz" kapcsolódó ráfordítás az értékpapír bekerülési értéke.
A felvett hitel után fizetendő kamat vizsgált időszakra jutó része a ráfordításokat növeli.
Az, hogy egyes műveletek hatását a hozamokra, illetve ráfordításokra mikor számoljuk el, mint már tudjuk a könyvvezetési rendszer függvénye.
Az eredmény szerkezete
Kettős könyvvitel vezetésére minden vállalkozási formának lehetősége van, függetlenül nagyságától. Ez tehát az elterjedtebb, általánosabb.
A vállalkozások eredmény különböző tevékenységek eredményéből tevődik össze. A vállalkozások tulajdonosai, a leendő befektetők, de akár az üzleti partnerek vagy hitelezők számára is fontos lehet annak ismerete, hogy az adott időszak eredménye milyen arányban keletkezett a különböző tevékenységekből.
A termelő vállalkozások eredményének döntő részt az üzemi eredmény a kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek eredményének zömét az üzleti eredmény teszi ki.
A pénzügyi műveletek a szokás vállalkozási tevékenység velejárói. Ügyes tőkebefektetéssel, az átmenetileg szabd pénzeszközök átcsoportosításával növelheti jövedelmezőségét a vállalkozás, ugyanakkor a meggondolatlan pénzügyi tranzakciók veszteséget is okozhatnak. Indokolt ezt elkülönítve pénzügyi tevékenység eredményeként kimutatni.
Az üzemi és üzleti eredményt, valamint a pénzügyi műveletek eredményét együttesen szokásos vállalkozások eredményének nevezzük.
A gazdálkodó szervezeteknél időszakosan képződhet olyan eredmény rész is, mely nem szokásos üzletmenettel kapcsolatos. A rendkívüli eredmény olyan gazdasági események folyamát keletkezik, melyek:
- előfordulása ritka, egyedi
- mértéke, nagyságrendje nem szokásos
Kapcsolódhat például egy-egy jelentősebb értékű tárgyi eszköz értékesítéséhez, vagyontárgyak apportként történő átadásához, jelentős nagyságrendű káreseményhez stb. A rendkívüli eredmény nem a vállalkozás folyamatos gazdálkodásának szükségszerű velejárója és ezért célszerű leválasztani a szokásos tevékenység eredményétől.
A szokások vállalkozói és a rendkívüli eredmény együttesen adja a vállalkozás adózás előtti eredményét.
Eredménykimutatás fogalma
Az eredménykimutatás (az éves beszámoló része) olyan könyvviteli okmány, amely egy adott időszakra vonatkozóan, összevontan és pénzértékben tartalmazza a vállalkozás hozamait és ráfordításait, valamint az ezek különbözeteként képződő eredményt vezeti le.
Az eredménykimutatás célja
Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó hozamok és költségek (ráfordítások) összegzése és összehasonlítása, meghatározva az érdekhordozóknak járó összegeket is.
- az eredmény keletkezésére ható tényezők összegzett hatásainak számszerűsítése, informatív célból az egyes eredménykategóriák jól elkülönített meghatározása
- a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása
- tulajdonosoknak kifizethető osztalék (részesedés) megállapítása
- bevételek és ráfordítások eredménykategóriák szerinti csoportosításával a jövedelem összetevőinek egymás mellé állítása
- állami költségvetésnek járó társasági adó fizetési kötelezettség megállapítása
- mérleg szerinti eredmény (saját tőkét befolyásoló nyereség vagy veszteség) kimutatása.
Az eredménykimutatás - a mérleghez hasonlóan - a tárgyidőszak mellett a bázisidőszak értékadatait is tartalmazza és a részeredmény-mutatókat elkülönítve is taglalja, ezáltal lehetővé téve:
- az eredmény összetevőinek megismerését
- a vállalkozás jövedelmezőségének megítélését
- a tevékenység alakulásának megítélését az előző évi adatokkal történő összehasonlítás révén.
Az eredménykimutatás, mint a mérleg melléklete a vállalkozás éves beszámolójának fontos része, mely segíti a tulajdonosok, befektetők és hitelezők adott vállalkozással kapcsolatos gazdasági döntéseit.
Eredménykimutatás jellemzői
- a beszámolórendszer szerves része
- a hozamokat és a ráfordításokat (költségeket) összehasonlítva állapítja meg az eredményt
- az eszközök és források értékelésével a mérleggel való szoros kapcsolat
- naptári évre készül
- tartalmazza az előző év adatait, a tárgyév adatait, az ellenőrzés során megállapított jelentős összegű hibák miatti módosításokat
- az eredmény kétféle módszerrel összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással lépcsőzetes vagy mérlegszerű szerkezetben vezethető le
- az eredménykimutatás sémáinak tagolása hármas fokozatú:
- eredménykategóriák: nagybetűvel jelöljük
- eredménycsoport: római számmal jelöljük
- eredménytételek: arab számmal jelöljük
- ezer Ft-ra kerekítve, amgyar nyelven tartalmazza a bevételeket és a ráfordításokat (százmilliárd felett m Ft-ban)
- lehetőség van az egyes tételek továbbtagolására vagy összevonására
- új tételek is felvehetők
- a vállalkozás képviseletére jogosult személynek kell aláírnia
Eredménykimutatás szerkezete
Az eredménykimutatás a Számviteli törvény által meghatározott szerkezetben mutatja a gazdálkodó szervezet bevételeit, ráfordításait, az eredmény levezetését, valamint a nála maradó adózott és mérleg szerinti eredményt.
Eredménykimutatás kategóriái:
- Főcsoportok, amelyet nagy betűvel jelölünk
- Római számos kategóriák (eredménycsoportok)
- Arab számos kategóriák (eredménytételek)
- Római számos kategóriák (eredménycsoportok)
Az eredménylevezetés struktúrái:
- Soros
- Lépcsőzetes
- Kétoldalas
A Számviteli törvény előírásai szerint készített eredménykimutatásban a globális adózás előtti eredmény összetevői:
- az üzemi, üzleti eredmény
- a pénzügyi tevékenység eredménye
- a rendkívüli eredmény
Eredménykimutatás fajtái
A vállalkozó az eredménymegállapítás módszerei és azon belül az eredménykimutatás több formája közül választhat.
- forgalmiköltség-eljárású
- összköltségeljárású
A két módszer és azon belül a két változat az eredménymegállapítás szempontjából egyenrangú, a vállalkozások szabadon választhatják. Szem előtt kell azonban tartanunk, hogy eltérő számviteli (vezetői számviteli) információs rendszer kiépítését teszik szükségessé mélységét és módszerét illetően egyaránt.
A két - különböző logikával készített - eredménykimutatás végeredményben azonos üzemi, üzleti eredmény ad. Mivel a további részeredmény-mutatók megállapítása teljesen azonos módon történik, így a pénzügyi és a rendkívüli eredmény is ugyanazt az értéket adja.
A három eredményrész összege a vállalkozás adózás előtti eredménye.
Az adózás előtti eredményt csökkenteni kell a mindenkori jogszabályok által meghatározott mértékű társasági adóval.
Az így kapott eredmény és a tulajdonos számára fizetendő osztalék különbözete a vállalkozás mérleg szerinti eredménye.
A szabályszerűség vizsgálata mellett fontos ellenőrzési szempontunk lehet, hogy a vállalkozás célszerűen választotta-e meg az eredménykimutatás formáját.
Természetesen az ellenőrzést - a mérleghez hasonlóan - indokolt a bevételekre és ráfordításokra vonatkozóan tételesen elvégezni.
Összköltség eljárású eredménykimutatás ("A" és "B" változat)
Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt. Más megfogalmazásban az üzleti évben felmerült összes elemi költség gyűjtését és bemutatását hangsúlyozza, ennek összegét veti össze az árbevétellel, az egyéb bevétellel, valamint az aktivált saját teljesítmények értékével. A teljesség elve érvényesül.
Az összköltség típusú eredménykimutatásnál az időszak teljes költségét állítjuk szembe az időszaki tevékenység teljes hozamával. Az összköltségeljárással készített eredménykimutatásban a ráfordítások magukba foglalják egyrészt az értékesített termékekkel kapcsolatos ráfordításokat, másrészt a vállalkozásnál maradó termékek ráfordításait.
Ez utóbbiak lehetnek a vállalkozás még nem értékesített saját előállítású készletei, valamint saját célra előállított eszközei.
Az értékesített termékek ráfordításaival az elért árbevételt állítjuk szembe, a vállalkozásnál maradó termékek hozamaként pedig a velük kapcsolatos ráfordításokkal azonos érték mutatható ki. E termékek a vállalkozás számára ugyanis a ráfordításaikkal azonos értéket képviselnek, nyereségtartalmuk nincs.
Az összköltségeljárással készített eredménykimutatásban a létrehozott hozamot meg kell osztani:
- a realizált hozamra, ami az értékesítés árbevétel
- a vállalkozásoknál maradó hozamara, ami az eredménykimutatásban az aktivált saját teljesítmények értékeként szerepel.
A hozamokat és ráfordításokat eredménykategóriák szerint csoportosítja:
- Üzemi tevékenység eredménye:
Arról tájékoztat, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres üzletmenetében. - Pénzügyi műveletek eredménye:
Arról tájékoztat, hogy a vállalkozás mennyire volt sikeres pénzügyi tranzakcióiban. - Szokásos vállalati eredmény:
Az előző két eredménykategória összegzésével számítható ki. - Rendkívüli eredmény:
A rendkívüli tételek milyen hatást gyakorolnak a kigazdálkodott üzleti év eredményére, vagyis mekkora a vállalkozás üzleti évi eredménye. - Adózás előtti eredmény:
Mennyi a vállalkozás üzleti évi eredménye. - Adózott eredmény:
Az adófizetési kötelezettség levonása után a kigazdálkodott eredményből mennyi marad meg a tulajdonosoknak. - Mérleg szerinti eredmény:
A leadózott pozitív eredményből mekkora összeget kell a vállalkozásban hagyni és veszteség esetén mekkora összeggel csökken a vállalkozás saját tőkéje.
Forgalmi költség eljárású eredménykimutatás ("A" és "B" változat)
Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt. Másképp fogalmazva a forgalmi költség eljárással az értékesítés érdekében a tárgyidőszakban közvetlenül vagy közvetetten felmerült költségeket veszi számba és ezt veti össze az értékesítés árbevételével és egyéb bevételekkel.
- Értékesítés nettó árbevétele
- Értékesítés közvetlen költségei
- Értékesítés bruttó eredménye
- Értékesítés közvetlen költségei
- Egyéb bevételek
- Egyéb ráfordítások
Eredménykimutatás minták
Összköltség eljárású "A" típusú eredménykimutatás séma
- 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
- 02. Exportértékesítés nettó árbevétele
- I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
- 03. Saját termelésű készletek állományváltozása
- 04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
- II. Aktivált saját teljesítmények értéke (+03+04)
- III. Egyéb bevételek
- Ebből: visszaírt értékvesztés
- 05. Anyagköltség
- 06. Igénybe vett szolgáltatások értéke
- 07. Egyéb szolgáltatások értéke
- 08. Eladott áruk beszerzési értéke
- 09. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
- IV. Anyagjellegű ráfordítások (05+06+07+08+09)
- 10. Bérköltség
- 11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
- 12. Bérjárulékok
- V. Személyi jellegű ráfordítások (10+11+12)
- VI. Értékcsökkenési leírás
- VII. Egyéb ráfordítások
- Ebből: értékvesztés
- A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (I+II+III-IV-V-VI-VII)
- 13. Kapott (járó) osztalék és részesedés
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 14. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 15. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 16. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 17. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
- Ebből: értékelési különbözet
- VIII. Pénzügyi műveletek bevételei (13+14+15+16+17)
- 18. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
- Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
- 19. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
- Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
- 20. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
- 21. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
- Ebből: értékelési különbözet
- IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai (18+19+20+21)
- B. Pénzügyi műveletek eredménye (VIII-IX)
- C. Szokásos vállalkozási eredmény (+A+B)
- X. Rendkívüli bevételek
- XI. Rendkívüli ráfordítások
- D. Rendkívüli eredmény (X-XI)
- E. Adózás előtti eredmény (+C+D)
- XII. Adófizetési kötelezettség
- F. Adózott eredmény (+E-XII)
- 22. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
- 23. Jóváhagyott osztalék, részesedés
- G. Mérleg szerinti eredmény (+F+22-23)
Összköltség eljárású "B" típusú eredménykimutatás séma
Ráfordítások
- I. Saját termelésű készletek állományának csökkenése
- 01. Anyagköltség
- 02. Igénybe vett szolgáltatások értéke
- 03. Egyéb szolgáltatások értéke
- 04. Eladott áruk beszerzési értéke
- 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
- II. Anyagjellegű ráfordítások (01+02+03+04+05)
- 06. Bérköltség
- 07. Személyi jellegű egyéb kifizetések
- 08. Bérjárulékok
- III. Személyi jellegű ráfordítások (06+07+08)
- IV. Értékcsökkenési leírás
- V. Egyéb ráfordítások
- Ebből: értékvesztés
- VI. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III+IV+V)
- A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (VI<XIV)
- 09. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége
- Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
- 10. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
- Ebből: kapcsolt vállalkozásnak adott
- 11. Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztése
- 12. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
- Ebből: értékelési különbözet
- VII. Pénzügyi műveletek ráfordításai (09+10+11+12)
- B. Pénzügyi műveletek nyeresége (VII<XV)
- C. Szokásos vállalkozási eredmény (nyereség) [(A+B)>(H+I)]
- VIII. Rendkívüli ráfordítások
- D. Rendkívüli eredmény (nyereség) (VIII<XVI)
- E Adózás előtti eredmény (nyereség) [(C+D)>(J+K)]
- IX. Adófizetési kötelezettség
- F. Adózott eredmény (nyereség) [(E-IX)>O]
- X. Jóváhagyott osztalék, részesedés
- G. Mérleg szerinti eredmény (nyereség)
- Összesen (VI+VII+VIII+IX+X+G)
Bevételek
- 13. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
- 14. Exportértékesítés nettó árbevétele
- XI. Értékesítés nettó árbevétele (13+14)
- 15. Saját termelésű készletek állománynövekedése
- 16. Saját előállítású eszközök aktivált értéke
- XII. Aktivált saját teljesítmények értéke (15+16)
- XIII. Egyéb bevételek
- Ebből: visszaírt értékvesztés
- XIV. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (XI+XII+XIII)
- H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (VI>XIV)
- 17. Kapott (járó) osztalék és részesedés
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 18. Részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 19. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 20. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
- Ebből: kapcsolt vállalkozástól kapott
- 21. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei
- Ebből: értékelési különbözet
- XV. Pénzügyi műveletek bevételei (17+18+19+20+21)
- I. Pénzügyi műveletek vesztesége (VII>XV)
- J. Szokásos vállalkozási eredmény (veszteség) [(A+B)<(H+I)]
- XVI. Rendkívüli bevételek
- K. Rendkívüli eredmény (veszteség) (VIII>XVI)
- L. Adózás előtti eredmény (veszteség) [(C+D)<(J+K)]
- M. Adózott eredmény (veszteség) [(E-IX)<0] vagy [(L+IX)>0]
- XVII. Eredménytartalék igénybevétele osztalékra, részesedésre
- N. Mérleg szerinti eredmény (veszteség)
- Összesen (XIV+XV+XVI+XVII+N)
Forgalmi költség eljárású "A" típusú eredménykimutatás séma
- 01. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
- 02. Exportértékesítés nettó árbevétele
- I. Értékesítés nettó árbevétele (01+02)
- 03. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
- 04. Eladott áruk beszerzési értéke
- 05. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
- II. Értékesítés közvetlen költségei (03+04+05)
- III. Értékesítés bruttó eredménye (I-II)
- 06. Értékesítési, forgalmazási költségek
- 07. Igazgatási költségek
- 08. Egyéb általános költségek
- IV. Értékesítés közvetett költségei (06+07+08)
- V. Egyéb bevételek
- Ebből: visszaírt értékvesztés
- VI. Egyéb ráfordítások
- Ebből: értékvesztés
- A. Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye (+III-IV+V-VI)
Forgalmi költség eljárású "B" típusú eredménykimutatás séma
Ráfordítások
- 01. Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége
- 02. Eladott áruk beszerzési értéke
- 03. Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke
- I. Értékesítés közvetlen költségei (01+02+03)
- 04. Értékesítési, forgalmazási költségek
- 05. Igazgatási költségek
- 06. Egyéb általános költségek
- II. Értékesítés közvetett költségei (04+05+06)
- III. Egyéb ráfordítások
- Ebből: értékvesztés
- IV. Üzemi (üzleti) tevékenység ráfordításai (I+II+III)
- A. Üzemi (üzleti) tevékenység nyeresége (IV<XI)
Bevételek
- 11. Belföldi értékesítés nettó árbevétele
- 12. Exportértékesítés nettó árbevétele
- IX. Értékesítés nettó árbevétele (11+12)
- X. Egyéb bevételek
- Ebből: visszaírt értékvesztés
- XI. Üzemi (üzleti) tevékenység bevételei (IX+X)
- H. Üzemi (üzleti) tevékenység vesztesége (IV>XI)