Termék:

A marketing szemlélet szerint olyan fizikai, esztétikai és szimbolikus tulajdonságok összessége, amelyek valamilyen fogyasztói igény kielégítésére képesek. A termékhez kapcsolódnak kézzelfogható tulajdonságok, de kapcsolódnak hozzá kézzel nem fogható tulajdonságok is, mint például a hozzá tartozó szervizlehetőség.
A termékek köre lehet:

  • Áru: kézzelfogható termék (amihez csatlakozik kézzel nem fogható tulajdonság)
  • Szolgáltatás: nem kézzelfogható termék (amihez csatlakozhat kézzel fogható tulajdonság is)

A termékeknek különböző hasznossági funkcióik vannak:

  1. Generikus funkció: azok az alaptulajdonságok, amik nélkül a termék nem lenne képes az igényt kielégíteni (pl. a mosópornál az, hogy mos)
  2. Elvárt funkció: olyan plusz funkció, ami kibővíti a termék tulajdonságait (pl. hogy a mosópor fékezett habzású)
  3. Kiterjesztett funkció: valamilyen olyan tulajdonság, ami nem elvárt többlet a terméktől (pl. az, hogy a mosópor színélénkítő adalékot tartalmaz)
  4. Potenciális többlet: olyan funkciók, amik a jövőbeni sikert szolgálják (pl. az, hogy környezetbarát)

Az, hogy a fogyasztók milyen módon ítélik meg a terméket, az elsősorban a minőségtől függ.

A marketingen belül három minőségfogalmat különbözettünk meg:

  • Objektív minőség: a termék definiálható tulajdonságaira vonatkozóan
  • Szubjektív minőség: a terméket a az igények kielégítésére való alkalmassága szerint értékeli
  • Gazdaságos minőség: ha a termék az adott probléma megoldását úgy biztosítja, hogy az élettartama alatt a legalacsonyabb költséget jelenti.

A vevők a vásárlást megelőző folyamat különbözőségei alapján a fogyasztási cikkeket a következő csoportokba sorolják:

  • Napi tömegcikkek (rendszeresen és rutinszerűen vesszük)
  • Szakcikkek (hosszabb ideig fontoljuk a beruházást)
  • Luxuscikkek (a döntés előkészítő fázis itt a leghosszabb)
  • Impulzuscikkek (olyan termékek, amelyeket különösebb megfontolás nélkül veszünk meg)

Termékek újdonságtartalma:

  • Abszolút újdonság
  • Új termékcsoport
  • Meglévő termékcsoport kiegészítése új termékkel
  • Meglévő termék javított változata
  • Újrapozícionált termék
  • Olcsóbb változat

Új termék kifejlesztésének fázisai:

  1. Új ötletek kutatása: az új ötletek jöhetnek belső forrásból is (pl. kutatórészleg, piackutatók) vagy külső forrásból (pl. vevők. versenytársak)
  2. Ötletek szelektálása: több szempont dominál a szelektálás során
  3. Termékfejlesztés: marketing szempontból a két legfontosabb területet a termékfejlesztésnek a termék márkázása és a csomagolása. Csomagolás funkciói : termék védelme, esztétikai funkciók, informatív funkciók. Márkázás funkciói : könnyebb beazonosíthatóság, újravásárlás elősegítése.
  4. Terméktesztelés: a termék tulajdonságaira, várható keresletére vonatkozó fogyasztói és felhasználói vélemények összegyűjtése.
    • Termékkoncepció és terméktesztek: egy elképzelt terméket mutatnak be a fogyasztónak és a véleménye alapján vonnak le következtetéseket a vásárlási szándékairól.
    • Labortesztpiacok: reklámok hatását mérik a vásárlási kedv vizsgálatával ellenőrzött körülmények között.
    • Tesztpiaci tesztelés: célcsoportnak megfelelő környezetben, ellenőrzött körülmények között lezajló próbaértékesítés a fogyasztói vélemények folyamatos ellenőrzésével.
    • Termék bevezetése a piacra: megfelelően elő kell készíteni a terméket  a piaci fogadtatásra.
    • Biztosítani kell a kellő termékmennyiséget
    • Lehetővé kell tenni, hogy széles körben kapható legyen
      • Fel kell készíteni a forgalmazókat
      • Ki kell alakítani a garancia, szerviz és vevőszolgálat rendjét
      • Időzíteni kell a bevezetéssel kapcsolatos kommunikációs feladatokat

Új termék fogadtatása:

Elsősorban a termék tulajdonságaitól és a hozzá kapcsolódó kommunikációs politikától függ. Melyek azok a tulajdonságok amik meghatározzák a termék sikerét:

  • Termék által nyújtott előnyök.
  • Fennálló értékrenddel való egyezés
  • Termék megérthetősége, használhatósága
  • Alkalmazás előfeltételeinek egyszerűsége
  • Eredmények kézzelfoghatósága