A pénz eredően árupénz volt, a mai pénz az általánosan elterjedt elnevezés szerint HITELPÉNZ, amely olyan bankpasszíva amely képes betölteni
- forgalmi
- fizetési
- felhalmozási (megtakarítási) eszköz funkcióit.
- Árupénz (általában fémpénz)
- Árupénz és a pénzhelyettesítők
Belső érték nélküli pénz
A pénz társadalmi viszonyt fejez ki. Az árak pénzbeli kifejezésének technikai eszköze az ármérce. A mértékegységet pénzlábank nevezzük. A pénzláb fémsúly, aranypénzrendszerben aranysúly (pl. 1 forint = 2,5 gramm arany) A pénzláb nem létezett mindig, mert nem volt rá szükség egészen addig, amíg a pénzegységek súlymértékek voltak (pl. font, márka). A fémsúlyok mint mértékegységek fokozatosan elváltak a tényleges súlymértéktől, és mint önálló pénznevek jelentek meg, ami szükségessé tette a pénzláb meghtaározását.
Megkülönböztetünk Monometallizmust és Bimetallizmust annak alapján, hogy a nemesfémforgalom arany és/vagy ezüst forgott.
A pénzhelyettesítők első formája a klasszikus papírpénz. A papírpénz megjelenése a tiszta nemesfémforgalom feladását jelentette. A papírpénz kényszer – vásárlóértékű, a kibocsájtásában az állam nagy szerepet játszott. A klasszikus papírpénz egy aranyra szóló jegy amely csupán egyszerű értékjel. Bevezetése fontos volt, mivel az aranypénz forgása közben kopott, így tényleges értéke mindinkább elvált a névleges értékétől. A fémveszetségnek azt a mértékét, amely egy aranyérmét a forgalomra alkalmatlanná tesz, vagyis megfoszt pénzjellegétől, fokozatosan szabályozni kellett.
A pénzhelyettesítők második formája a klasszikus bankjegy. Megjelenésének az oka az volt, hogy az áruforgalom növekedése relatív pénzhiányhoz vezetett. A relatív pénzhiány pedig kikényszerítette a váltónak, majd pedig a bankjegynek a megjelenését.
A currency elmélet szerint:
- A pénz mennyiségének növekedésével vagy csökkenésével nőnek vagy csökkennek az árak is
- A jegybankok a bankjegyforgalmat tetszés szerint változtathatják
- A bankjegykibocsátás szabályozásával az aranybehozatal és kivitel is szabályozható.
- Az árak nem a pénz mennyiségétől függenek
- A bankok a kibocsátott bankjegymennyiséget tetszés szerint nem változtathatják
- A nemesércek behozatalát és kivitelét nem kell (sőt nem is szabad) a bankjegykibocsátást szabályozni