A családok ésszerű pénzgazdálkodása szempontjából fontos megismerni, hogy milyen kiadások jelentkeznek a háztartásokban. A háztartások az alábbi célokra használják fel jövedelmüket:
a) A lakással, vagyonnal kapcsolatos rendszeresen jelentkező kiadások:
E kiadások általában jelentős nagyságrendet képviselnek a családi költségvetésben. A bevételek felhasználásának megtervezésénél szem előtt kell tartaniuk, hogy kifizetésünk elmulasztása hátrányos következményekkel jár. Egy részük olyan kiadás, amelyekért közvetlenül ellenszolgáltatást kapunk (lakbér, villany-, gáz-, vízdíj) A rendszeres kiadások más csoportjáért nem kapunk közvetlenül ellenszolgáltatást.
b) Egyéb, különféle szolgáltatásokkal kapcsolatos, rendszeresen jelentkező kiadások:
A bevételek felhasználásának megtervezésénél figyelembe kell venni az olyan köbbé-kevésbé rendszeresen jelentkező kiadásokat, amelyek az előzőekben olyan megismerteken felül jelentkezik. Ilyen a közlekedési költség, tandíjak, életbiztosítás díja)
c) Termékek és szolgáltatások vásárlása:
A jövedelemnek azt a részét, amelyet a kereskedelemben termékekre, szolgáltatásokra költünk el vásárlási alapnak, nevezzük.
Van a termékeknek egy olyan köre, amelyeket a vásárlási alapból mindenképpen meg kell vásárolnunk. Ezek a létfenntartáshoz szükséges alapvető élelmiszerek, tisztálkodási szerek, tisztítószerek, ruházati cikkek. Családonként eltérő, hogy milyen alapvető termékekre fordítandó kiadásokon felül milyen összeg marad egyéb termékek és különböző szolgáltatások vásárlására. Szükségleteink kielégítésének színvonalát azonban nem a vásárlási alap abszolút nagysága, hanem az határozza meg, hogy ezért a pénzösszegért milyen mennyiségű, és minőségű terméket és szolgáltatást tudunk megvásárolni. Ez pedig alapvetően azok árának függvénye.
A vásárlási alapért megvásárolható termék- és szolgáltatásmennyiséget, azaz a vásárlási alap reálértékét vásárlóerőnek nevezzük.
A vásárlóerő nagysága függ:
- a vásárlási alap nagyságától
- a termékek, és szolgáltatások áraitól.
d) Megtakarítás:
Amennyiben a család jövedelme lehetővé teszi, olyan pénzgazdálkodásra kell törekedni, hogy a kiadásain felül jövedelméből maradjon tartalék is.
A megtakarítás célja
Különböző célok érdekében takarékoskodunk.
- A család biztonsága érdekében, jó ha rendelkezünk olyan tartalékkal, amelyhez átmeneti nehézségek, előre nem látható események bekövetkeztekor hozz lehet nyúlni. Ezt nevezzük biztonsági tartaléknak.
- A nagyobb értékű fogyasztási cikkek (gépkocsi, bútor, televízió), vagy lakás vásárlásához a családok többségénél ún. élőtakarékosságra van szükség. Élőtakarékosság az is, ha egy vállalkozás indításához vagy egy vállalkozásban való részvételhez gyűjtjük a pénzt.
- Takarékoskodhatunk többletjövedelem szerzése céljából is. Leköthetünk nagyobb pénzeszközöket betét formájában, értékpapírokban azért, hogy ebből rendszeres jövedelemre (kamatra, osztalékra) tegyünk szert.
A megtakarítás formái
A céloktól is függ, hogy milyen megtakarítási forma a legkedvezőbb.
- A megtakarítás leggyakoribb és legismertebb formája a takarékbetét. A pénzintézetek a náluk elhelyezett betétek után kamatot vagy nyereményt, esetleg kedvező hitelfelvételi lehetőséget biztosítanak.
- A kamatozó betétek vagy névre szólóak, vagy bemutatásra szólóak. A fenntartásos betéthez csak személyi azonossági igazolása után juthat hozzá a személy, akinek a nevére szól a betétkönyv.
- Az elhelyezett pénzösszeg lekötési ideje szerint megkülönböztetünk lekötött, és látra szóló betéteket. Ha a lekötött betétet választjuk, akkor vállaljuk, hogy pénzünket meghatározott ideig (pl.: 1évig, 3évig) nem vesszük ki. A látra szóló betétet bármikor felvehetjük.
- Kamatozó betét helyett nyereménybetétet is választhatunk. Ilyenkor kamatot ugyan nem kapunk a bankban elhelyezett pénzünk után, de annak akár sokszorosát is nyerhetjük a rendszeres időközönként tartandó sorsoláskor.
- szabad pénzeszközeinken értékpapírt is vásárolhatunk.
Az értékpapír vagyonjogot, követelést megtestesítő forgalomképes okirat.
Forgalomképességét szabad adás-vétele adja, amelynek színtere többnyire a tőzsde. Az értékpapírok leggyakoribb formái: a kötvény, a részvény, a kincstárjegy.
A kötvényt valamely cég bocsátja ki. A kötvény megvásárlásával kölcsönadjuk pénzünket, melynek használatáért a kötvény kibocsátója kamatot fizet, és a kötvény értékét lejáratkor visszafizeti.
A részvény lejárat nélküli értékpapír. A részvényvásárlással tulajdonképpen résztulajdont vásárolunk meg a részvénytársaságban, s így annak nyereségéből aranyosan részesülünk. Kockázata nagyobb, mint a kötvényé.
A kincstárjegy az állam által kibocsátott értékpapír, fix kamattal és lejárattal.
- A szabad rendelkezésű jövedelem megtakarításra szánt részből vásárolhatunk olyan értéktárgyakat is, amelyekben megőrződik pénzünk, s később ismét pénzre válthatók át. Erre alkalmasak az ingatlanok, műtárgyak, ékszerek.
- Ha vállaljuk a befektetés kockázatát, akkor vállalkozásba is fektethetjük pénzünket.
Az eddigiekből kitűnik, hogy az egyes pénzbefektetési formák kockázata eltérő és a befektetés újra pénzzé váltásának lehetősége is különböző.