Az eladott mennyiség

Az eladott árumennyiség növekedése egyéb tényezők változatlansága esetén növeli a vállalkozás árréstömegét.
A vállalkozás által egy adott időszakban értékesíthető árumennyiség függ:

• az eladási áraktól
• a vevőkör követelmétől
• a fogyasztói szokásoktól
• a versenytársak kínálatától

Az eladási ár hatása az eladott mennyiségre

Áremelkedés hatására általában csökken az adott termékből eladható mennyiség. Azt, hogy az árváltozás milyen mértékű mennyiségváltozást von maga után, befolyásolja a termék jellege és piaci helyzete. Ha olyan termék vagy szolgáltatás árát emeljük, amely a vevőkörünk szükségleteinek rangsorában előkelő helyet foglal el, akkor az áremelkedés nem jár együtt jelentősebb mennyiségi csökkenéssel.
Ugyanakkor vannak olyan termékek és szolgáltatások, amelyek fogyasztásáról illetve igénybevételéről a vevőink könnyebben lemondanak, s ezeknél az áremelkedés jelentősen csökkentheti az eladható mennyiséget. Az áremelkedésnek az eladható mennyiségre gyakorolt hatását csak akkor jelezhetjük megbízhatóan előre, ha jól ismerjük vevőkörünk igényeit.
Vásárlóink szükségleti rangsorát, s ezáltal egy-egy termékkel kapcsolatos árérzékenységét alapvetően jövedelemszintjük határozza meg.
A magas jövedelmű rétegek a jó minőségű, különleges igényeket kielégítő élelmiszerekből, ruházati és műszaki cikkekből sem csökkentik feltétlenül fogyasztásukat áremelkedés esetén.
Az átlagos vagy alacsonyabb jövedelmű vásárlók ugyanakkor érzékenyen reagálnak még az alapvető élelmiszerek, ruházati cikkek áremelkedésére is.
Vevőink szükségletei rangsorára hatással vannak a társadalmi helyzetükből adódófogyasztási szokások is. Az életmód, a kialakult fogyasztási szokások függvénye, hogy vevőink megy termék és szolgáltatás vásárláshoz ragaszkodnak, azok árának jelentős emelkedése estén is. Ha bizonyos vevőrétegnél az élvezeti cikkek fogyasztása rendszeressé vált, arról általában jelentős áremelkedés ellenére sem mondanak le. A divatot követő hölgyek ruházati cikkek, kozmetikumok iránti kereslete a gépkocsi "szerelmeseinek" üzemanyagok iránti kereslete sem csökken jelentősen áremelkedés hatására.
Ha a vevők szükségleti rangsorában a termék előkelő helyen áll, s a forgalmazó monopolhelyzetben van a piacon akkor a termékből eladható mennyiség az áremelkedés bizonyos mértékig várhatóan nem csökken.
Természetesen van az áremelkedésnek egy olyan mértéke, melyet a vevők már nem fogadnak el, s vagy helyettesítik fogyasztásukban más termékkel az adott árut, vagy lemondanak a fogyasztásáról.
Az, hogy ez a "telítettség" a termék fogyasztásában milyen mennyiségnél jön létre, alapvetően a termék jellegétől függ. Néhány alapvető cikkből nem növekszik az eladott mennyiség az árcsökkenés hatására, hiszen fogyasztásuk szinte minden rétegnél telített.
Azon termékeknél, melyekből egy vagy több vevőréteg fogyasztása nem telített, az árcsökkenés hatására megnő az eladott mennyiség.
Adott vevőréteg kereslete rugalmasnak tekinthető bizonyos termék vagy szolgáltatás iránt, ha az jelentősen megváltozik az árváltozás hatására.
Adott vevőréteg kereslete merevnek tekinthető bizonyos termék vagy szolgáltatás iránt, ha az nem változik jelentősen az árváltozás hatására.
Az árak mennyiségre gyakorolt hatása számszerűsíthető is az árrugalmassági együtthatóval.

A fenti képlet nem más, mint a volumen- és árváltozást kifejező viszonyszám száztól való eltérésének hányadosa.
A mutató kifejezi, hogy 1%-os árváltozás hatására hány százalékkel változik a termékből eladott mennyiség.
Az együttható általában 1 alatti, gyakran negatív előjelű, mivel az árak és az eladott mennyiség változás többnyire ellentétes irányú.
Ha az együttható abszolút értéke 1 vagy 1-nél nagyobb, akkor a termék kereslete rugalmas, mert az eladott mennyiség nagyobb mértékben csökken mint amilyen mértékben növekszik a termék ára. Ha a mutató abszolút értéke 1-nél kisebb, akkor a termék merev keresletűnek tekinthető, mivel kisebb mértékben csökkent az eladott mennyiség, mint amilyen mértékben nőtt a termék ára, illetve fordítva.
Egy-egy termékből az eladott mennyiség változás egyértelműen megállapítható, ha arról a vállalkozás egyedi nyilvántartást vezet.
Ha az eladott termékek csak értékében tarjuk nyilván - a termékek sokfélesége, kisebb értéke miatt - akkor a forgalmi érték változásából ki kel szűrni az árváltozást. A változatlan áras fogalom alakulása tulajdonképpen az eladott mennyiség változását tükrözi.

A kereszt árrugalmasság

Egy termék árának megváltozás nemcsak az adott termékből eladható mennyiség változását vonja maga után. Megfigyelhető,. hogy egy termék árának emelkedésével megnő a hasonló, de alacsonyabb áron megvásárolható termékek fogyasztása. A marhahús árának eml

ekedése például csökkenti a marhahús fogyasztását, ugyanakkor növeli a sertéshús, a baromfihús esetleg a húst helyettesítő élelmiszerek fogyasztását.
Ha pedig két termék fogyasztása kapcsolódik egymáshoz, illetve kiegészítik egymást akkor megfigyelhető, hogy az alapszükségletet kielégítő termék árának emelkedése általában nemcsak e termék, hanem a kiegészítő termék fogyasztását is csökkenti.
Egy termék árváltozásának a helyettesítő és kiegészítő termékek, szolgáltatások keresletére gyakorolt hatását keresztárrugalmasságnak nevezzük.
A keresztárrugalmasság együtthatóval kifejezhető, hogy adott termék árának változása hogyan hat egy másik termékből eladható mennyiség változására.

"B" termék mennyiségének %-os változása/"A" termék árának %-os változása

A mutató pozitív előjele esetén a két termék között többnyire helyettesíthetőségi kapcsolat van, hiszen az egyik termék árának emelkedés az azonos szükségletet kielégítő, de olcsóbb termékek fogyasztását növelni fogja. Ha a vizsgált termékek kapcsolódó keresletűek, illetve kiegészítik egymást akkor a kereszt árrugalmassági együttható negatív előjelű, mivel az alapszükségletet kielégítő áruk árának emelkedése csökkenti a hozzá kapcsolódó vagy kiegészítő cikkek keresletét.

A vevőkör jövedelmének hatása az eladott mennyiségre

A lakosság a jövedelmének jelentős részét áruk és szolgáltatások vásárlásra fordítja. Ha növekszik vevőkörünk jövedelme, de ezzel egyidejűleg a lakással, vagyonnal kapcsolatos, illetve pénzügyi jellegű kiadási és megtakarítási nem növekszenek számottevően, akkor feltehetően több árut és szolgáltatást vásárol. A vevők jövedelmének alakulása és az eladott mennyiség közötti kapcsolat fordított esetben is megnyilvánul: a vásárlásra fordított jövedelemnagyság csökkenésével az eladható árumennyiség is csökken.
Az eladható mennyiség alakulására tehát a vevőkör vásárlási alapjának változás alapvetően hat. 
A vásárlásra elkölthető jövedelem változása nem egyformán érezteti hatásár az egyes termékek és szolgáltatások fogyasztásában. Ha adott termékből telített a vevőkörünk fogyasztása, tehát eddigi jövedelméből teljes mértékben ki tudta elégíteni igényeit, akkor az  abból eladott mennyiség általában nem változik a jövedelemnövekedés hatására. Csak azon vevők fogyasztása emelkedik e termékből, akik a korábbi jövedelemszintjükön nem engedhették meg maguknak szükségleteik teljes mértékű kielégítést.
Vevőink szükségletei rangsora is befolyásolja, hogy a vásárlás alap változása hogyan hat az adott termékből eladható mennyiségre. Ha egy termék e rangsorban a korábbi jövedelemszinten is elöl helyezkedik el, akkor fogyasztása nem fog jelentősen változni a jövedelemváltozás következtében. A jövedelem változása azon termékekből és szolgáltatásokból befolyásolja jelentősen az eladás volumenét, amelyekből vevőkörünk fogyasztása nem telített.
Adott vevőréteg kereslete rugalmasnak tekinthető adott termék, vagy szolgáltatás iránt, ha az jelentősen megváltozik a vásárlási alap változása következtében.
Adott vevőréteg kereslete merevnek tekinthető bizonyos termék vagy szolgáltatás iránt, ha az nem változik jelentősen a vásárlási alap változása következtében.
A vásárlásra fordítható jövedelem változásának az eladott mennyiségre gyakorlott hatása számszerűsíthető is a jövedelemrugalmassági együtthatóval.

eladott mennyiség változásának %-a/vásárlási alap változásának %-a

A mutató kifejezi, hogy a vevők vásárlási alapjának 1%-os változása következtében hány százalékkel változik meg adott termékből az eladott mennyiség. Az együttható általában pozitív előjelű, mivel a jövedelem és a fogyasztás mennyiségének változása többnyire azonos irányú. Kivétel ez alól az az eset, amikor a jövedelemnövekedés hatására más, jobb minőségű, színvonalasabb termékkel elégítik ki szükségleteiket a vevők, és emiatt csökken az igényeket alacsonyabb színvonalon kielégítő termékek fogyasztása.
Ha az együttható értéke 1 vagy 1-nél nagyobb, akkor a termék kereslete rugalmas, mivel az eladott mennyiség azonos vagy nagyobb mértékben változik, mint a vevők elkölthető jövedelme.
Ha az együttható értéke 1-nél kisebb, akkor a termék merev keresletű, mert az eladott mennyiség kisebb mértékben változik, mint a vevők áruvásárlásra elkölthető jövedelme.

A fogyasztói szokások hatása az eladott mennyiségre

Fogyasztói szokásoknak egy meghatározott vásárlóréteg fogyasztásában, s így vásárlásaiban is megnyilvánuló jellegzetességeknek nevezzük.
A fogyasztói szokások kialakulásában szerepük van a sokszor nemzeteken keresztül átörökített hagyományoknak, az adott területen élő népesség életkörülményeinek, életmódjának, társadalmi helyzetének. 
aZ ünnepek hagyományos étkezési szokásait vagy az ajándékozási szokások szintén olyan hagyományok befolyásolják, amelyeket a kereskedőknek ismerniük kell, és az ünnepek előtt árukészletükkel erre fel kell készülniük.
Magyarországon rendkívüli módon megemelkedik pl.: a sonkából, tojásból eladott mennyiség húsvét előtt, a halból, mákból, dióból eladott mennyiség karácsony előtt. Az elmúlt években jellegzetes ajándékozási cikkek voltak a márkás italok és illatszerek, hanglemezek, szép kivitelezésű könyvek, egyes lakásfelszerelési cikkek.
A fogyasztási szokások jelentős része az életkörülmények, az életszínvonal hatására változik. A fogyasztói szokások változásában jelentős szerepe van az áruválaszték bővülésének és a reklámnak is. E változások leggyorsabban az öltözködési, lakberendezési szokásokban éreztetik hatásukat, de hatnak a táplálkozási szokásokra is. A kialakult fogyasztói szokások hatására bizonyos időszakokban egy-egy termék kereslete jelentősen megnő, erre a kereskedelmi vállalkozásoknak megfelelő árukészlettel időben fel kell készülniük. A fogyasztói szokások változásának figyelemmel kísérése pedig azért fontos, mert egy-egy termékcsoport keresletének összetételét lényegesen módosíthatja. Az egészséges táplálkozást népszerűsítő reklámok hatására például az utóbbi években csökkent a fehérkenyér, megnőtt a félbarna és barnakenyér fogyasztásának aránya a kenyérfogyasztáson belül, egyre több háztartásban használnak zsír helyett olajat vagy margarint.
Az öltözködési, lakberendezési szokásokra erőteljesen hatnak a változó divatirányzatok. Ez arra ösztönzi a vevőket, hogy a ruházati, műszaki cikkeket, bútorokat és egyéb lakásfelszerelési cikkeket a tényleges fizikai elhasználódásuknál korábban újra cseréljék.

A versenytársak kínálatának hatása az eladott mennyiségre

Ha a versenytársak kínálata hiányos, és e hiányokat észreveszi az adott vállalkozás, akkor ez kedvező lehetőséget kínál vevőkörének bővítésére, s ezáltal az eladott mennyiség árumennyiségének növelésére.
A vállalkozás által értékesíthető árumennyiség növelhető, ha adott területen a versenytársak:

• nem elégítik ki kínálatukkal valamennyi vevőréteg igényét
• van olyan vevőréteg, melynek igényét hiányosan elégítik ki.

Ha a vállalkozás azt tapasztalja például, hogy működési területén a versenytársak adott árucsoportból nem elégítik ki a magas jövedelműek luxusigényeit, a fiatalabb korosztály szükségleteit, esetleg az idősebb korosztály igényeit, célként tűzheti ki ezek közül valamelyik vevőréteg megnyerését.
Az eladott árumennyiséget természetesen csak akkor növelheti, ha arculatát, áruválasztékát és az értékesítési körülményeket a kiválasztott szegmentum elvárásaihoz igazítja. Amennyiben nincs a vállalkozás területén olyan vevőréteg, amelynek igényeit kielégítetlenek, nehezebb a vevőkör bővítése. Ez esetben alaposan tájékozódni kell arról, hogy a versenytársak az adott árut milyen választékban, minőségben, áron és milyen körülmények között kínálják. Ha a cég képes adott vevőrétegigényeit a versenytársaknál kedvezőbb feltételekkel, mélyebb választékkal, jobb minőségben, alacsonyabb áron, kényelmesebb vásárlási körülmények között kielégíteni,lehetőség van a vevők "meghódítására" és ezáltal az eladott mennyiség növelésére.
Amennyiben az adott területen a vállalkozás által kínált árukból túlkínálat van, és alapos vizsgálódás eredményeként sem tud a cég a versenytársak kínálatában piaci réseket felfedezni, akkor az adott termékből eladható mennyiség nem növelhető. Ez esetben csak új termékek forgalmazásával, esetleg profilváltással tudja árbevételét növelni.