{autotoc}
Szövetkezet fogalma
A szövetkezetek a tagok vagyoni hozzájárulásával és személyes közreműködésével létrejövő, a tagok érdekeit képviselő szervezet.
Szövetkezet alapítása
Szövetkezet az alapszabályban meghatározott részjegy tőkével alapított jogi személyiséggel rendelkező szervezet. Célja a tagjai gazdasági és más társadalmi szükségletei (kultúra, oktatás, egészségügy) kielégítésének elősegítése.
Szociális szövetkezet célja a hátrányos helyzetben lévők munkafeltételeinek megteremtése. Alapítása legalább 7 alapító tag részjegy jegyzési kötelezettségén alapul. Tilos a tagokat nyilvánosan toborozni.A vagyont a tagok részjegyek vásárlásával adják össze.
Fontos kérdésekben a tagok közgyűlése dönt, ahol minden tagnak (a részjegyeik számától függetlenül) csak egy szavazata van. A közgyűlés fogadja el az alapító alapszabályt és választja meg a szövetkezet tisztségviselőit (elnök, elnökhelyettes).
- legalább 5 tag kell hozzá
- létrejötte alakuló közgyűlésen történik
- alapítása alapszabállyal történik
- cégbíróságon be kell jegyeztetni
- kötelező a felügyelő bizottság megválasztása és könyvvizsgáló megbízása
Szövetkezeti tagsági viszony
Tagsági viszony a szövetkezet alapításakor írásbeli kérelem alapján keletkezik. A tag alapvető joga, hogy részt vegyen a szövetkezet tevékenységében, részesedjen az eredményből, igénybe vegye a rendszeresített szolgáltatást, tanácskozási, szavazati jog, tisztséget viseljen. Alapvető kötelezettsége, hogy teljesítse a vagyoni hozzájárulást, védje a szövetkezet vagyonát.
Szövetkezet tagja a szövetkezetnek kölcsönt nyújthat. A szövetkezet és a tag gazdasági együttműködését az alapszabály részletesen meghatározza. Az alapszabály előírhatja a munkavégzési kötelezettsége is, amely történhet munkaszerződéssel, vállalkozási vagy megbízási szerződéssel.
Szövetkezet vagyona
A szövetkezet vagyona a saját tőkéje, amely magába foglalja a jegyzett tőkét, a jegyzett de be nem fizetett tőkét, tőketartalékot, eredménytartalékot, lekötött tartalékot, értékelési tartalékot, mérleg szerinti eredményt.
A részjegy tőke összege a tagok vagyoni hozzájárulása. A szövetkezet folytathat minden olyan tevékenységet, amelyet törvény nem tilt. Főtevékenysége lehet beszerzés, feldolgozás, értékesítés, tagi termelés elősegítő tevékenység, közös termelést megvalósító tevékenység, szociális helyzetet javító tevékenység.
A szövetkezet közösségi alapja fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak minősül, amely a lekötött tartalékban van elkülönítve.
Szövetkezeti felelősségi viszonyok
A szövetkezet kötelezettségeiért a szövetkezet felel. A tag csak a részjegy, vagyoni hozzájárulás befizetéséért kötelezhető.
Szövetkezet fajtái
- termelőszövetkezet (ipari vagy mezőgazdasági)
- szolgáltató szövetkezet (pl. mezőgazdasági termelőknek gépszolgáltatás stb.)
- kereskedelmi szövetkezet (ÁFÉSZ-ek)
- pénzintézeti szövetkezet (takarékszövetkezetek)
Szövetkezet megszűnése
- más szervezetbe történő beolvadás (pl. ÁFÉSZ-ek COOP Rt stb.)
- tagok döntése alapján
- a szövetkezeti létszám az előírt 5 fő alá csökken
Szövetkezet jellemzői
A szövetkezet olyan közösség, mely a tagok vagyoni hozzájárulásával és többnyire személyes közreműködéssel vállalkozási és egyéb - a tagok érdekeit szolgáló - tevékenységet folytat. Önálló jogi személy.
Szövetkezet tagja csak az lehet, aki a közös vagyonhoz hozzájárul, a szövetkezet munkájában való személyes közreműködés azonban nem kötelező. A tagok szövetkezetbe tömörülése nemcsak vagyonegyesítést céloz, mivel gazdálkodási tevékenysége mellett a szövetkezet különböző kedvezményeket, juttatásokat is nyújt tagjainak.
A szövetkezetek irányításában a demokratikus önkormányzat elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy a tágság dönt a szövetkezet tevékenységére vonatkozó főbb kérdésekben. A tagok alkotják meg azokat a szabályokat is, mely alapján a szövetkezet működik. Megválasztják és beszámoltatják a szövetkezet vezető tisztviselőit. A demokratizmus jut érvényre abban is, hogy minden tag szavazata azonos mértékű.
Szövetkezet alapítása
A szövetkezet alapításához legalább öt tag, iskolai és hitelszövetkezet lapításához legalább tizenöt tag szükséges. A szövetkezetek tagjai többnyire természetes személyek, de lehetőség van arra is, hogy jogi személyiségű szervezetek szövetkezeti tagok legyenek.
Az alapítást az alakuló közgyűlésen határozzák el, melyben az alapító tagok vesznek részt.
E közgyűlésen:
- megállapítják az alapszabályt, melyben a szövetkezet szervezetének, működésének és gazdálkodásának alapvető kérdéseit rögzítik
- megválasztják a szövetkezeti tisztségviselőket, kik a szövetkezet tevékenységének folyamatos irányítását, szervezését, illetve ellenőrzését végzik
Az alapszabály elfogadásától számított 3 napon elül a szövetkezet létrejöttét be kell jelentetni a cégbíróságnak. Az új szervezet a cégbírósági bejegyzéssel jön létre.
A szövetkezeti tagok jogai és kötelességei
A szövetkezet tagjai alapításkor, illetve belépéskor kötelesek a szövetkezet vagyonához hozzájárulni. A tagok szövetkezeti vagyonához való hozzájárulása részjegy jegyzésével és befizetésével történik, ez a szövetkezeti tagság létesítésének feltétele. A részjegyek összege a részjegytőke, mely az alakuló szövetkezet induló vagyonát képzi.
A vagyoni hozzájárulás minimális és maximális mértékét az alapszabályban rögzítik. Ezen túlmenően azonban a tag a szövetkezet tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A szövetkezet tevékenységében a tagok személyesen is közreműködhetnek. A gazdálkodás adózott eredményéből a vagyoni hozzájárulás, illetve az esetleges személyes közreműködés arányában részesednek. Az a tag tehát, aki személyesen is részt vesz a szövetkezet munkájában, nagyobb részesedésre számíthat, mint az aki csak a vagyoni hozzájárulást fizeti be.
A tagok joga azonban nemcsak az eredményből való részesedésre terjed ki.
A szövetkezeti forma sajátossága, hogy itt a szavazati jog - a vagyoni hozzájárulás mértékétől függetlenül - egyenlő. Ez a jelentős eltérés a gazdasági társaságokhoz képest. A tagok tisztséget viselhetnek a szövetkezetben, akiket pedig tisztségviselésre nem választhatnak meg, azok bármilyen szövetkezetet érintő kérdésben felvilágosítást kérhetnek a tisztségviselőktől. Minden tag igénybe veheti a szövetkezet - tagok számára rendszeresített - szolgáltatásait.
A szövetkezet szervezete
Közgyűlés
A szövetkezet legfőbb önkormányzati szerve a tulajdonosok testülete: a közgyűlés.
Legfontosabb feladatai:
- az alapszabály megalkotása, módosítása
- az igazgatóság, felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, munkájuk értékelése, díjazásuk megállapítása, szükség esetén felmentésük
- tiszteletdíjak megállapítása
- döntés a közösségi alap felhasználásáról
- döntés a tagok ki- és belépéséről
- a leendő szövetkezeti tagok által teljesítendő vagyoni hozzájárulás mértékének meghatározása
- az éves beszámoló elfogadása, döntés az adózott eredmény felhasználásáról vagy a veszteség fedezésének forrásáról
- döntés a szövetkezet egyesülés, szétválása, átalakulása esetleges megszűnése kérdésében
A közgyűlést legalább évente egyszer össze kell hívni. Ha a szövetkezet taglétszáma magas a közgyűlés feladatainak egy részét a tagokból választott küldöttgyűlés is elláthatja.
Igazgatóság, vezető tisztségviselők
Az igazgatóság tagjai és elnöke, ügyvezető elnök, az alapszabály szerint de legalább 3 fő.A szövetkezet tevékenységét legalább három tagból álló igazgatóság irányítja. E testület tagjait és elnökét a közgyűlés választja. Az igazgatóság köteles a szövetkezet a közgyűlés határozatainak megfelelően irányítani, s meghatározott időközönként beszámolni a közgyűlésnek a szövetkezet vagyoni, pénzügyi helyzetéról, tevékenységéről.
Felügyelőbizottság
A tagok érdekeinek képviseletét a közgyűlés által választott - legalább három tagból álló - felügyelőbizottság látja el. E testület folyamatosan ellenőrzi a szövetkezet tevékenységét. Ha azt tapasztalja, hogy a vezető tisztségviselők nem a tagok érdekeinek megfelelően irányítják a szövetkezetet összehívja a közgyűlést, javasolhatja a a vezetők felelősségrevonását, esetleg felmentését.
A a közgyűlés hozza létre határozott vagy határozatlan időre, legalább 3 tagú. Hatásköre: a működéssel, gazdálkodással kapcsolatos iratokba betekinthet, felhívhatja az igazgatóságot a jogszabályoknak megfelelő működésre, indítványozhatja az igazgatóság egyes tagjainak visszahívását, összehívhatja a közgyűlést. A vezető tisztségviselőktől, dolgozóktól felvilágosítást kérhet. A bizottság a tevékenységéről évente egyszer beszámol.
Ötven főnél kisebb taglétszámú szövetkezetek a felügyelőbizottság helyett könyvvizsgálót is megbízhatnak a felügyelőbizottság feladatainak ellátásával.
Részközgyűlés, küldöttgyűlés
Az alapszabály írhatja elő, ha a tagok létszáma az 500 főt meghaladja.
Könyvvizsgáló
A közgyűlés a számviteli törvény alapján vagy alapszabály előírása szerint határozott vagy határozatlan időre választja. A határozott idő nem lehet kevesebb, mint a beszámolót tárgyaló közgyűlés időpontja. Könyvvizsgálónak az választható, aki a könyvvizsgálói nyilvántartásban szerepel. Ha a könyvvizsgáló gazdasági társaság, meg kell jelölni azt a természetes személyt, aki eljár a gazdasági társaság képviseletében. Nem lehet könyvvizsgáló szövetkezet tagja vagy vezető tisztségviselője. Feladatai: könyvvizsgálat elvégzése, a beszámoló jogszabályoknak megfelelő elkészítése, jóváhagyása. Vagyoncsökkenés esetén kezdeményezi a közgyűlés összehívását.
Nem nyújthat olyan szolgáltatást, amely objektív, tárgyilagos, független munkáját veszélyeztetné.
A szövetkezetek által nyújtott juttatások
A szövetkezet működésének fontos sajátossága, hogy gazdasági tevékenység végzésén túlmenően különböző juttatásokat, támogatást is nyújt. Egy vagyonrész szolgál a juttatások fedezésére. Ebből a tagok részére kedvezményes étkezést, üdülést, szakmai képzést biztosítanak, az arra rászorulóknak segélyeket folyósítanak. Gyakori, hogy a tagok szövetkezeten kívüli tevékenységét termelőeszköz-használat átengedésével, termény vagy termék juttatásával, földhasználat átengedésével vagy egyéb módon segíti a szövetkezetet.
Szövetkezet megszűnése
A szövetkezet megszűnik, ha:
- a közgyűlés határozata lapján egyesül más szövetkezettel, önálló szövetkezetekre szétválik, átalakul gazdasági társasággá vagy végleg felszámolásra kerül sor, ha a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti.
A szövetkezetek közül kereskedelmi tevékenységet főleg az általános fogyasztási és értékesítő szövetkezetek (az áfészek) végeznek. E szövetkezetek a nagy- és kiskereskedelmi tevékenységen kívül vendéglátással, idegenforgalom lebonyolításával és egyéb szolgáltatások nyújtásával is foglalkoznak.
*A szövetkezet alapításának, működésének szabályait az 1992. évi I. sz. Szövetkezetekről szóló törvény szabályozza.