A minőség

A minőség fogalma

A használati érték kifejezője a minőség, latin eredetű szóval Qualitas, jele: Q.
A piaci lehetőségeket elsősorban a termék minősége közötti különbségek határozzák meg. A minőség tehát, a piacon maradás, a sikeres kereskedelmi munka feltétele.

A minőség meghatározott és elvárt igények kielégítését biztosító jellemzők összessége.
A mindennapi életben ma minőség értékelésével kapcsolatban két fogalmat használnak:

1. minőségi követelmények: meghatározott, vagy elvárt követelmények.
2. minőség mérőszámai: egy vagy több minőségi jellemző mérőszámai.

A minőséget alapvetően két tényező határozza meg. Az egyik a termékeket előállító, szolgáltatásokat nyújtó vállalat. A másik meghatározó az a környezet, amely fogadja a terméket vagy szolgáltatást. A vállalat és a környezet minőségalakító tevékenységét foglalja egybe a logisztika.

A logisztika egységében és kölcsönhatásában vizsgálja a termelés, a szállítás és a készletezés minőségformáló szerepét.

Tervezésnél a nyereségcentrikusság mellett elsődleges cél a fogyasztók igényeinek kielégítése jó minőségű termékekkel. Általános érvényű, hogy csak jó minőségfű alapanyagokból lehet jó minőségű árut előállítani. Ugyancsak fontos a jó technológia, mert a kiváló alapanyag ellenére sem, lesz a késztermék jó minőségű.
Az árukezelés szakaszai:

1. csomagolás,
2. tárolás,
3. szállítás,
4. anyagmozgatás,
5. áruelhelyezés módja is befolyásolja a minőséget.

A helyesen végzett árukezeléssel megóvhatják a terméket a minőségromlástól. A szakszerűtlen, gondatlan tevékenység semmivé teheti az áruba fektetett addigi munkát és értéket.

Jelentős az ember és ezen keresztül a nemzeti kultúra minőségbefolyásoló szerepe. Szakmailag magas színvonalon képzett, kultúrált, önmagukra és környezetükre igényes szakemberek nem adnak ki kezükből hibás terméket.

Ez azonban egy hosszú ideig tartó következtetés, minőségközpontú munka eredményeként jöhet létre.
A minőség kulcsa az ember.

A minőség témakörben számos fogalmát használnak:

1. Minőségszabályozás: azokra a műveleti eszközökre vonatkozik, amelyeket a minőségi követelmények teljesítését biztosítják.
2. Minőségbiztosítás: olyan előállítási folyamatot céloz, amely bizalmat kelt mind a szervezeten belül, mind pedig a vásárlók és a hatóságok körében.
3. Minőségpolitika: a felső vezetés minőségre vonatkozó hivatalosan kinyilvánított szándéka.
4. Minőségügyi tervezés: a minőségi követelmények és a minőségi rendszer célkitűzéseit és követelményeit maghatározó tevékenységek össze4ssége.
5. Minőségfejlesztés: tevékenységek és folyamatok hatásosságának és hatékonyságának növelése annak érdekében, hogy az hasznot hozzon a cégnek és a vevőnek egyaránt.
6. Minőségirányítás: magába foglalja minőségszabályozást,a minőségbiztosítást, a minőségpolitikát, a minőségügyi tervezést, és a minőségfejlesztést.

Minőségi szint, minőségi fokozat

Áruvá csak az a termék válhat, amelynek minősége megfelel a négyes - B R M F - alapkövetelményeknek

1. Biztonságos az életet és anyagi biztonságot nem veszélyezteti
2. Rendeltetésszerű használatra alkalmas
3. Megvalósítható a jelenlegi technikai színvonalon
4. Fenntartható folyamatosan

Minőségi szint vagy fokozat olyan jellemzőkre megállapított rangsorolás, amely megmutatja, hogy azonos felhasználási célra szánt termékek vagy szolgáltatások különböző igényeket elégítenek ki.

A minőség alapkritériumai:

1. a minőségi szint elégítse ki egy meghatározott réteg elvárásait
2. az árujellemzők pontosan definiáltak legyenek
3. áruelhalás utáni szakasz a hulladék kezelése társadalmilag elfogadható legyen

Egy-egy adott minőségi szintbe vagy fokozatba tartozó termékek kivitelezése azonban eltérő lehet. Akadhat közöttük számos hibás áru éppúgy, mint kifogástalan termék. Ezt a megvalósulási szintet mutatja meg a minőségi osztály.

A minőségi osztály egy-egy termék minőségének a tervezett minőséghez viszonyított tényleges megvalósult szintjét mutatja meg.

Hazánkban öt minőségi osztályt különítenek el:

A minőségi osztályt jelölhetik:

1. számmal
2. a latin ABC nagybetűivel
3. színekkel

Az áruk minőségi osztályba sorolás kifejezi:

1. megfelelést a szabványnak, vagy egyéb előírásoknak
2. megfelelést a használati elvárásoknak
3. megfelelést a vevő kimondott vagy látens igényeinek
4. megfelelést a vállalti kultúrának, a környezetnek, a társadalmi méretű igényeknek

A minőség a piacképesség meghatározója, de a minőség megítélésében a piac értékítélete a mérvadó.
Egy-egy országban a létrehozható áruminőséget befolyásoló tényezők rendkívül szerteágazóak. egyaránt függ a minőség olyan, a termelő cégen kívül tényezőktől, mint a cégen belüli jellemzőktől.
Nemzetközi kutatások szerint legfontosabbak a 9M csoport tagjai

A minőség összefüggésben van egy-egy ország gazdasági fejlettségével, a fogyasztók tanultságával, tájékozottságával, minőségelvárásaival.

A minőség tudománya a kvalitológia, amely mindazon törvényszerűségekkel, módszerekkel foglalkozik, amely lehetővé teszi a társadalom szempontjából leghasznosabb színvonalú termék létrehozását.
Valamennyi forgalomban lévő áru tulajdonságát kifejező jellemzők száma több ezer.

Közölük a minőség megítéléskor azokat kell kiragadni, amelyek a gyakorlati életben egyértelműen használhatók, valamint a fogyasztók számára közérthető információt tartalmaznak. Egy részük műszerekkel objektíven meghatározható, más részük emberi érzékszervekkel szubjektíven mérhető. Vannak olyan jellemzők, amelyek egyaránt sorolhatók az objektív, illetve szubjektív csoportba.

Élettartam az az idő, ameddig rendeltetésszerű alkalmas mellett a termék használható. A termék élettartamának megítélésénél figyelembe kell venni a fizikai és a relatív kopást, vagyis az avulást.

A fizikai kopás azt jelenti, hogy a termék a használat során tönkre ment, elhasználódott.
A relatív kopás azt jelenti, hogy a fejlődés előrehaladásával a termék korszerűtlenné vált.
Ezért a termék tervezésekor a fizikai kopást a relatív kopás várható idejére kell méretezni, így lesz az élettartam optimális.

Megbízhatóság az árunak az a képessége, hogy meghatározott ideig és meghatározott feltételek között betölti-e és milyen fokon az előírt feladatait.

A megbízhatósággal kapcsolatos fogalmak:

1. Működőképesség: az áru betölti eredeti feladatát
2. Meghibásodás: áru működőképességének időszakos vagy végleges elvesztése.
3. Gazdaságosság: a gazdaságosság másként értelmezhető a gyártó, másként a kereskedő, másként a fogyasztó szemszögéből.

A termék gazdaságosságának számításához termékcsoportonként többféle jellemzőt adhatnak meg:

• természetes mértékegységben
• vegyes mutatószámmal

Ahhoz, hogy egy termék valóban gazdaságos legyen a vásárlónak pontosan tisztában kell lennie igényeivel, elvárásaival.

Teljesítmény annak mértéke, hogy a saját jellemzők egy csoportja mennyire teljesíti a feladatát.
Légyegében teljesítőképességet fejez ki, vagyis megmutatja, hogy az adott áru milyen színvonalon és mit nyújt a fogyasztónak.

Emberi érszékszervekkel határozhatók meg. Legfontosabb szubjektív jellemzők:

1. szín,szag
2. zamat
3. állomány stb

Objektív és szubjektív jellemzők csoportjába egyaránt sorolhatók a korszerűség, a komfort, az esztétika az ergonómia, a formatervezettség.

Korszerűség azt fejezi ki, hogy a termék mennyire felel meg az adott kor műszaki- tudományos- és technikai fejlettségi szintjének.

Hasonlóan a komfort, az esztétika, az ergonómiai jellemzők, formatervezettség minőségjellemzőket is, amelyek kifejezhetők objektív értékkel, de a mindennapok gyakorlatában a megítélésük függ az emberek tanultságától, ismeretanyagától, tájékozottságától stb.

A marketing szerepe a minőségen - a piacon sikeres áru jellemzői

A marketing minőségben játszott szerepe a következő leglényegesebb feladatokon keresztül valósul meg:

1. Igénymeghatározás: meghatározza egy adott termékre/szolgáltatásra vonatkozó fogyasztói igényt, keresettséget
2. Követelménymeghatározás: a piac, illetve általában a fogyasztó minőségigényének a meghatározása
3. Információnyújtás: az ismeretek átadása a termelésnek illetve a kereskedelemnek.

Egy-egy új termék bevezetésekor joggal merülhet fel az a kérdés, hogy sikerre számíthat-e a vásárlók körében?
Ennek eldöntéséhez a marketing csoportba gyűjtötte azokat a "jó tanácsokat", amelyeket érdemes végiggondolni, illetve végrehajtani:

1. időzítés: azaz a megfelelő időben kerüljön a termék a polcokra
2. lélektani versenyelőny: akkor adja az árut, amikor a vevő a problémai miatt a leginkább igényli.
3. a régi árutól való eltérés ne legyen túl jelentős
4. vegye figyelembe a kialakult fogyasztói szokásokat
5. érje el, hogy beszéljenek az áruról, vagyis jó értelemben alapozzon a vásárlók sznobizmusára