Az emberek irányításához, vezetéséhez hatalomra van szükség. A hatalom formai birtoklása általában a menedzserek, de nemcsak a menedzsereknek lehet hatalma.
A hatalom tehát lehetőséget teremt mások cselekedeteinek befolyásolására, az emberek vezetésére. A hatalom mellett azonban más eszközök is alkalmasak a beoszottak cselekedeteinek irányítására.
A tekintély fölényt, befolyást jelent. A formális tekintély forrása a hatalom, de azt megtartni, növelni csak komoly megbecsült munkával lehet. A tényleges vagy személyi tekintély a vezető részéről kivívott elismerés. Alapja, hogy a beoszottak bíznak a vezetőjükben, elismerik szaktudását, tevékenységének erkölcsi értékét. A bizalomhoz szükséges a beosztottak meggyőződése, hogy a menedzser őszinte, jó akarattal van munkatársai iránt. A személyi tekintélyt meghatározza, hogy a vezető hogyan építi ki kapcsolatát a beosztottaival.
A tekintélyt nehéz megszerezni, de még nehezebb megtartani. Megszerezni csak bizonyos körön belül kell, ugyanis ha a kollektíva bővűl, az új tagok rendszerint elfogadják a menedzserről kialakult véleményt.
A tekintély megszerzését gátló magatartásbeli hiányosságok:

  • a felelősségvállalási készség hiánya - a munkatársaknak érezni kell, hogy a vezető akkor is mellettük van ha hibáznak
  • a nem egyértelmű utasítások - a beosztott nem tudja mit vár el tőle a menedzser, ezért nem tud annak megfelelően cselekedni
  • következetlen magatartás - a beoszott nem biztos abban, hogy melyik munkáért kap dorgálást, és melyikért elismerést
  • alaptalan ígérgetések - többszöri elfordulás esetén a megvalósítható ígéret is kétes értékű
  • a vezető csalhatatlannak tartja magát - ha téved  és elismeri az kisebb hiba, mintha emellett minden áron kitart
  • különbségtétel a munkatársak között
  • túlzott beavatkozás a beosztottak magánéletébe
  • a menedzser nem megfelelő megjelenése