Energiát adó tápanyagok

Fehérjék

Egyszerű vegyületekből, aminosavakból épülnek fel. Az emberi szervezet 20 féle aminosavat tartalmaz. Vannak olyan aminosavak, amelyeket a szervezetünk az anyagcsere folyamat során elő tud állítani, és vannak amelyeket nem. Ezeket nevezzük nélkülözhetetlen vagy eszenciális aminosavaknak, állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg (tej,tojás,hús- ezek teljes értékű fehérjék) Az élelmiszerek komplettálása azt jelenti, hogy a nem teljes értékű fehérjéket teljes értékűekkel egészítjük ki (állati + növényi eredetű)

Fehérjék csoportosítása:

Értékük szerint:

• Teljes értékű
• Nem teljes értékű

Összetételük szerint:

• Egyszerű fehérje:
  Pl. gliadin, glutenin, globulin, albumin. Csak aminosavakból állnak.
• Összetett fehérje:
  Pl. hemoglobin, mioglobin, kazein. Az aminosavakon kívül valamilyen fémes elemet is tartalmaznak, pl. vas, foszfor

Zsírok és zsírszerű anyagok

A fehérjék testünk építőkövei, a zsírok pedig a szervezet fűtőanyagai.

Jellemzői:

Vízben nem oldódnak, de jól oldható zsíroldó szerekben pl. éter, aceton, benzin.

A zsírok csoportosítása:

• Zsírok vagy gliceridek:
  Fontos a szerepük a zsírban oldódó vitaminok felszívódásában és közvetítésében. A glicerinnek zsírsavakkal alkotott vegyületei a zsírok. 
  Zsírsavak lehetnek: 
  
  • Telítettek:
    Pl. vajsav, laurinsav, palmitinsav
  • Telítetlenek:
    Pl. olajsav, palmitolajsav, linolsav, linolénsav
  A zsírok emészthetősége a telített és telítetlen zsírsavak arányától függ.
• Zsírszerű anyagok vagy lipoidok (lipidek):
  Fontos a szerepük a szervezet élettani folyamataiban.
  
  • Foszfatidok:
    Pl. lecitin. Egy jól emulgeáló, elegyítő anyag (pl. vajban, májban, szívben, agyvelőben található)
  • Szterinek:
    Pl. ergoszterin. A D vitamin elővitaminja (provitamin)
  • Koleszterin:
    HDL (jó): oldódik
    HSL (rossz): lerakódik
  • Karotinoid:
    A karotin egyik kémiai változata, az A vitamin provitaminja

Szénhidrátok

Két fő csoportjuk van:

• Cukorszerű szénhidrátok:
  
  • Egyszerű cukrok (monoszacharidok):
    Egy cukormolekulából állnak, pl. szőlőcukor (glükóz), gyümölcscukor (fruktóz).
  • Diszacharidok:
    Két cukormolekulábóí állnak, pl. répacukor (szacharóz), tejcukor (laktóz), malátacukor (maltóz), nádcukor.
  Cukorszerű szénhidrátok jellemzői:
  
  • Vízben jól oldódnak, szájban édes ízt adnak
  • Kristályosíthatóak
• Nem cukorszerű szénhidrátok:
  
  • Vízben nem oldódnak, édes ízt nem adnak
  • Nem kristályosíthatóak
  I. Keményítő: 
  A növényekben mint tartalék tápanyag halmozódik fel. Sok-sok szőlőcukor molekulából épül fel. Felhasználási terület: sütőipar, tésztaipar, szeszipar.
  II. Cellulóz: 
  A növényi sejtfal anyaga, az emberi szervezetben ballasztanyag.
  III. Glikogén: 
  Emberi és állati szervezetekben képződik, a májban és izmokban raktározódik.
  IV. Pektin: 
  A sejtfalakban található, azokat összekötő és kocsonyásító anyag (pl. birs-sajt).