A munkavégzés szabályai

A Munka Törvénykönyve alapján a napi munkaidő 8 óra, ez a munkaadó és a munkavállaló megállapodása alapján lehet max. 12 óra. A munkaidő tartósan nem térhet el a jogszabályban meghatározottól.Bizonyos munkaterületeken (vendéglátás, kereskedelem, egészségügy stb.) a munkaidőt keretben állapítják meg.

A keret lehet

  • Heti keret, ami 40 óra
  • Havi keret a munkanapok számától függően, 160-176 óra
  • Éves keret (ügyelni kell, hogy összességében ne haladja meg a jogszabályban előírt keretet)

Pihenőidő

A munkával töltött időt pihenőidővel kell megszakítani, ami arra szolgál, hogy a munkavállaló folyamatosan munkaképes legyen. A pihenőidő lehet fizetett és fizetés nélküli.Fizetés nélküli pihenőidő: a fizetés nélküli szabadság, amikor nem történik munkavégzés, de fizetés sem jár az adott időre (oka lehet pl. beteg hozzátartozó ápolása, gyes alatti időszak stb.)Fizetett pihenőidő: a szabadság, ami lehet rendes szabadság, illetve a szülési szabadság. Ilyenkor a dolgozót az átlagkeresetének megfelelő összeg illeti meg.

A szabadság a munkaviszonnyal együtt jár, két része van

  • Az alapszabadság, mértéke évi 20 nap
  • Pótszabadság, mértékét a dolgozó kora határozza meg

Az alap- és pótszabadság együttesen nem haladhatja meg az évi 30 napot, kivéve, ha

  • A munkavállalónak gyermekei vannak vagy súlyosan beteg gyermeket nevel. Egy gyermek után 2 nap, két gyermek után 4 nap, három és több gyermek után még 3 nap szabadság jár
  • Ha a munkavállaló világtalan, még 5 nap évi pótszabadság illeti meg

A pihenőidő további formái

  • Munkaközi szünet, akkor illeti meg a dolgozót, ha 6 óránál többet dolgozik (8 óra esetén napi 20 perc)
  • A napi pihenőidő (több műszakos munkarendnél két műszak között min. 8 óra)
  • Hetente két pihenőnap, általában szombat és vasárnap. Csak több műszakos, folyamatos üzemelésű munkahelyeken lehet munkaszüneti napokon a dolgozókat foglalkoztatni, de ilyenkor is figyelni kell a heti két pihenőnap betartására és havi egy pihenőnap mindenképp vasárnap kell legyen
  • Betegszabadság: az első 15 munkaképtelen napot a munkaadó fizeti, mértéke a fizetés 75%-a, ha a dolgozó tovább beteg, akkor táppénz már a TB keretein belül jár tovább

Próbaidő

Határozott idejű munkaszerződéssel jön létre, ez idő alatt bármelyik fél jogkövetkezmény és indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
A próbaidő mértéke általában 90 nap, de néhány munkakör betöltésekor ennél hosszabb időt is megállapíthatnak.
A próbaidős szerződés az előre meghatározott időpontban lejár, és ha a munkaszerződést nem hosszabbítják meg, a munkaviszony megszűnik.A próbaidő célja, hogy mind a munkaadó, mind a munkavállaló ismerje meg a másik felet.

A próbaidő alatt a munkáltató figyelemmel kíséri a munkavállaló

  • Szakmai hozzáértését
  • Munkavégző képességét
  • Munkahelyi magatartását, beilleszkedését
  • Irányíthatóságát
  • Kreativitását, önállóságát az adott feladatokat illetően
  • Mennyire képes az önálló munkavégzésre

A munkavállaló a próbaidő alatt megtapasztalhatja

  • Milyenek a munkahelyi körülmények
  • Mennyire tartják, vagy nem tartják be a munkabiztonsági szabályokat
  • Milyen a munkahelyi légkör
  • A munkaadó és a munkatársak mennyire segítőkészek
  • Van-e megfelelő betanulási lehetőség (pl. kezdő a munkavállaló stb.)
  • Milyenek a fizetési feltételek valójában (hogyan fizet a munkaadó, mennyit, milyen rendszerességgel stb.)