A létszámgazdálkodás a forgalom lebonyolításához szükséges létszám megállapítását és folyamatos vizsgálatát jelenti (a létszámot szükség esetén lehet növelni, illetve csökkenteni).
A létszám nagyságát befolyásoló tényezők
- A forgalom nagysága
- A forgalmazott árucikkek munkaigényessége
- A bolt technikai felszereltsége
- Az értékesítési forma (hagyományos bolt vagy önkiszolgáló)
- A nyitvatartási idő és a műszakszám
- A dolgozók szakképzettsége és szakmai tapasztalata
A létszámgazdálkodás feladatai
- A létszámszükséglet meghatározása
- A létszám összetételének meghatározása
- A létszám hatékony foglalkoztatásának a vizsgálata
A létszámot különböző szempontok szerint vizsgálhatjuk
1. munkaviszony szerint
- állományi létszám, akivel a bolt kötött munkaszerződést
- állományon kívüli dolgozók, akik a boltban dolgoznak, de nem a bolt alkalmazottai. Lehetnek másodállásban, mellékfoglalkozásban vagy alkalmi munkavállalók.
Az állományi létszámon belül megkülönböztetjük az úgynevezett dolgozó létszámot. Ide tartoznak azok, akik az adott napon ténylegesen dolgoznak (pl. gyes, táppénz ideje alatt az állományi létszámban szerepelnek, de a tényleges dolgozó létszámban nem).
A vállalkozásra jellemző mutatószám az átlagos állományi vagy az átlagos dolgozói létszám
- az állományi létszám megállapítható a szerződések számából
- a dolgozó létszámot a jelenléti ívekből lehet megállapítani (nyomtatvány, ami annak kimutatására szolgál, hogy az adott napon ki és mennyi időt dolgozott)
- az átlagos létszám (akár dolgozói, akár állományi) kiszámítása egyszerű számtani átlaggal történik (az egyes napok létszámát összeadjuk és elosztjuk a napok számával)
A létszám kihasználtság mutatója azt mutatja meg, hogy az állományi létszámnak mekkora része dolgozott (a vizsgált időpontban)
Létszám kihasználtság mutató = (dolgozói létszám / állományi létszám) * 100 /%
2. a végzett munka jellege szerint megkülönböztetünk
- fizikai dolgozókat (pl. kereskedelmi dolgozók)
- nem fizikai dolgozókat (pl. nagyobb üzletben az adminisztrátor)
3. a létszám csoportosítható a munkaidő hossza szerint
- fő állású (8 órában) foglalkoztatottak
- részmunkaidősök (lehet 4 vagy 6 óra)
4. a foglalkoztatás jellege szerint
- tulajdonos (valós munkavégzés nem terheli)
- alkalmazott
- segítő családtag
- tanuló
A létszám állandóan változik, ezért nagyságát szükség szerint módosítani kell. A létszám változását fluktuációnak nevezzük, ami kétirányú lehet
- létszámnövelés (új dolgozók felvétele)
- létszámcsökkentés (dolgozók kilépése vagy elbocsátása)
A fluktuáció mérhető, mutatói
- a váltás: a ki- és belépők száma közül mindig a kisebb (aki helyett fel is vesznek valakit)
- intenzitás: azt mutatja meg, hogy egy adott időszakban az állományi létszám mekkora hányada cserélődött ki
Intenzitás = (váltás / állományi létszám) * 100 /%
Ha túl magas vizsgálni kell az okát, hogy miért cserélődik az állományi létszám
- munkaerő mérleg: nyitólétszám + belépők = záró létszám + kilépők
A létszám hatékony foglalkoztatásának vizsgálata
Termelékenységi mutató
A kereskedelmi munka hatékonyságát mérő mutatószámot termelékenységnek nevezzük. A termelékenység azt mutatja meg, hogy egy eladó meghatározott idő alatt mekkora forgalmat bonyolított le. Számítható évre, hónapra (ezek a gyakoribbak), de számítható negyed- vagy félévre is.Éves termelékenység = éves nettó árbevétel / állományi létszám = Ft/fő/év
Havi termelékenység = (éves nettó árbevétel/állományi létszám)/12 = Ft/fő/hó
Leterheltségi mutató
Megmutatja, hogy egy eladóra hány vevő jutott az adott időszak alatt.Leterheltségi mutató = vevők száma / állományi létszám = vevő/eladó
Minőségi mutató
Megmutatja, hogy egy vásárló meghatározott idő alatt mennyit költ a boltban.Minőségi mutató = nettó árbevétel / vevők száma = Ft/vevő
Összefüggés a mutatók között
Termelékenységi mutató = minőségi mutató * leterheltségi mutató
(ha a vizsgált idő mind a három mutatószámnál ugyanaz, általában 1 évre számítják)