A Magyar Köztársaságban jogalkotásra jogosult az Országgyűlés, a Kormány, a Miniszterelnök és a miniszterek.

A jogalkotás bonyolult folyamatában születő magatartási szabályok a jogszabályok.

A jogszabályok különféle megjelenési formáit nevezzük jogforrásnak.

Törvénnyel a legfelsőbb államhatalmi szerv az Országgyűlés a különösen jelentős társadalmi viszonyokat az egész társadalmat érintő kérdéseket szabályozza.

A kizárólagos törvényalkotási tárgyakat három kategóriába sorolhatjuk:

  1. a társadalmi rend
  2. a gazdasági rend
  3. az állampolgárok alapvető jogai és kötelezettségei

A törvények közül is kiemelkedő jelentőségű, az Alkotmány (1949. XX. törvény) . Ez olyan törvénym amelyet úgyanúgy kell létrehozni, az országgyűlési képviselők kétharmadának kell azt elfogadnia, minősített vagy egyszerű szótöbbséggel.

Az alkotmányerejű törvény tárgykörei:

  • a jogalkotás rendjére vonatkozó szabályozás megállapítása
  • az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági rendjének meghatározása
  • egyes állami szervek szervezetére, működésére vonatkozó szabályok meghatározása

Kormány rendelet a kormányzati tevékenység körében adnak ki, így különösen a gazdaság irányításával összefüggéseben.

Miniszteri rendelettel az adott minisztérium feladat- és hatáskörébe tartozó kérdések szabályozhatók.
A tartalmi különbségeken kívül az egyes jogforrások megjelölése is eltérő:

  • a törvényt évszámmal, római számmal, és tv. rövidítéssel kell jelölni
    • 1959. évi IV. tv.
  • a törvényerejű rendeletet évszámmal, arab számmal és tvr. rövidítéssel 
    • 1978. évi 2. tvr.
  • a kormány rendeletet sorszámmal, évszámmal és Korm. rövidítéssel
    • 112/1990. (XII.23.) Korm. rendelet
  • a miniszterelnöki és a miniszteri rendeletet sorszám, évszám, és a minisztérium nevének rövidítése jelzi
    • 1/1990. (VIII.28.) ME rendelet
    • 52/1996. (XII.19.) IKIM rendelt