A letéti jegy, a közraktárjegy, a kincstárjegy, a befektetési jegy, a pénztárjegy azonosságai és különbségei
Letéti jegy: A letéti jegy egy hitelintézet, vagy a Magyar Nemzeti Bank által kibocsátott, kötvényszerű, hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló értékpapír. A letéti jegy kibocsátója (az adós) arra kötelezi magát, hogy az ott megjelölt – részére befizetett – pénzösszeg előre meghatározott kamatát, valamint a pénzösszeget a letéti jegy mindenkori tulajdonosának (a hitelezőnek) a megjelölt időben és módon megfizeti. A letéti jegy futamideje a kibocsátástól számított három évig terjedhet. A kamat mértékét a kibocsátó határozza meg. A letéti jegy beváltását a kibocsátástól számított három éven belül be kell fejezni. A letéti jegyen alapuló követelés a beváltásra előírt határidő lejártát követő tíz év alatt évül el.
Közraktári jegy a közraktári szerződés alapján letétbe vett, letétbe helyezett áruról kiállított, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését jelenti, és kiszolgáltatásra vonatkozó kötelezettségét bizonyítja. A közraktári jegy az árura vonatkozó tulajdonjogot vagy más jogot - zálogjogot - testesíti meg. A közraktár olyan részvénytársaság vagy külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, amelynél közraktározás céljából, megőrzésre letétbe helyezhetnek árukat. A közraktár legalább ötszázmillió forint alaptőkével (jegyzett tőkével) alapítható. Közraktári szerződés alapján a közraktár köteles a nála letett árut időlegesen megőrizni és arról közraktári jegyet kiállítani, a letevő pedig köteles közraktári díjat fizetni. Közraktári szerződés legfeljebb egy évre köthető, az időtartamot nem lehet meghosszabbítani.
Közraktárjegy:
A közraktárjegy két részből áll: az árujegyből és a zálogjegyből.
• Az árujegy: Az áru feletti rendelkezési jogot biztosítja, amely korlátozott
• A zálogjegy a közraktárban elhelyezett tárgyakra zálogjogot ad.
Kincstárjegy:
A kincstárjegy az állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Rövid lejáratú, futamideje maximum egy év lehet. Bemutatóra szóló, átruházható, fix kamatozású. Formailag a kötvényhez áll közel. Formái:
• Kamatozó kincstárjegy: az állam a névérték, és az arra vonatkoztatott, előre meghatározott kamat fizetését ígéri a megjelölt időpontban.
• Diszkont kincstárjegy: az állam a névérték alatti (diszkont) áron bocsátja ki, s a megjelölt időpontban a névértéket (a vételár kamattal felnövekedett összege) fizeti a tulajdonosnak
Rövid futamidejéből következően főleg a költségvetés likviditási problémáinak megoldására szolgál. A kincstárjegy biztonságos és likvid befektetési forma. Az állam garanciát jelent a visszafizetésre, rövid futamideje miatt pedig a kamatlábak változásából eredő kockázat elenyésző.
A befektetési jegy a törvényben meghatározott módon és alakszerűséggel az alapkezelő által sorozatban kibocsátott, vagyoni és egyéb jogokat biztosító, átruházható értékpapír, amelyben a kibocsátó meghatározott pénzösszeg rendelkezésre bocsátását elismerve kötelezi magát, hogy azt a befektetési jegy tulajdonosa érdekében befektetési alap kialakítására, illetve az abban történő elhelyezésre fordítja, és az így létrehozott alapot a befektetők általános megbízásából kezeli. A befektetési jegy részesedést testesít meg. Az alap lehet nyílt (meghatározatlan ideig működő alapok) vagy zárt végű (határozott futamidejű).
Befektetési jegy:
befektetési alap: Befektetési jegyek nyilvános vagy zártkörű kibocsátásával létrehozott és működtetett, jogi személyiséggel rendelkező vagyontömeg.
alapkezelő: Az a jogi személy, aki kezeli a befektetési alapot. Vagyis aki létrehozza az alapot, kialakítja a befektetési stratégiát, megszervezi a jegyzést, és legfőképp aki befektetési döntéseket hozza.
Pénztárjegy:
Forrás: http://www.doksi.hu
2
A pénztárjegy a letéti jegyhez hasonló értékpapírforma, néhány eltéréssel: rövidlejáratú, csak bemutatóra szóló lehet, csak fix címletekben váltható, így a megtakarításhoz hozzátenni, vagy abból elvenni nem lehet, a likviditást forgalomképessége biztosítja.
Azonosságaik: mindegyik rövid lejáratú értékpapír és hitelviszonyt testesítenek meg, kivétel közraktárjegy.
Eltérések: Más a kibocsátó.
A kimenő és bejövő átutalási megbízások tartalma, az átutalás technikai lépései, banküzemi teendői
:
átutalás: Aktív fizetési mód. Minden esetben az adós kezdeményezi. Azzal bízza meg a számlavezető bankját, hogy az átutalási megbízáson feltüntetett összeget a jogosult számlájára utalja át. Ha a felek másban nem egyeznek meg, akkor Magyarországon ezt a fizetést kell alkalmazni. Nincs értékhatár.
Tartalma:
megbízás kelte,
átutaló aláírása (a banknál bejelentett módon),
átutaló neve és székhelye,
átutaló számlaszáma,
jogosult neve és székhelye,
összeg (forintra kerekítve),
jogosult számlaszáma,
értéknap,
átutaló országkódja,
jogosult országkódja,
közlemény
Átutalás technikai lépései:
Belföldi átutalás esetén a megbízó tárgynapon megadja saját bankjának az átutalást, a bank – ha a kedvezményezettnek is számlavezetője, akkor – még aznap átteszi oda az összeget. Amennyiben a kedvezményezett bankja másik bank, akkor a bank este az információt átadja a GIRO Rt.-nek, amely az összes információt feldolgozza, és reggel minden bank számára megadja a rá vonatkozókat, és reggel rávezetik a náluk számlavezetett ügyfelek számlájára az összeget. Az elszámolás a bankok számára egyösszegben, az MNB-nél vezetett, összevont számlájukra történik. A VIBER esetén az elszámolásra és a teljesítésre a megbízáskor azonnal sor kerül.
VIBER: A VIBER az MNB által működtetett belföldi fizetési rendszer, 1999. szeptember 3. óta működik. A VIBER a nagy értékű, sürgős fizetések kiegyenlítésére szolgál, azok automatikus, valós időben történő teljesítésük után véglegesek és visszavonhatatlanok. A fizetést követően az érintett tagod haladéktalanul értesítést kapnak. VIBER tagjai:
• hitelintézetek
• KELER (értékpapír elszámolóház, tag)
• MNB (szabályozó, üzemeltető, tag)
• MÁK
• Posta
A fizetések elégséges fedezet megléte esetén teljesülnek. Fedezetként a pénzforgalmi számla pozitív egyenlege és az értékpapír fedezetet mellett az MNB által nyújtott ingyenes napközbeni hitelkeret szolgál, melynek összege napon belül módosítható.
A külföldre történő átutalási megbízással történő fizetés folyamata a következő:
1. A megbízó megbízást ad bankjának, amelyben pontosan meghatározza, hogy mekkora összeget, milyen kedvezményezett melyik bankszámlájára kíván eljuttatni.
2. A megbízó bankja a jogosult országában lévő levelező bankjának továbbítja a megbízást. A megbízó bankja valamely számlavezető levelező bankjának utalja a megbízás összegét, aki tovább utalja egy további levelező banknak.
3. A levelező bank a megbízó banknál vezetett folyószámlájáról leveszi az adott devizaösszeget, és a jogosult bankjához utalja.
Forrás: http://www.doksi.hu
3
4. Az jogosult bankja fogadja az utalást, és jóváírja a folyószámlán az összeget.
A
Sorolja fel a kommunikációs folyamat elemeit és határozza meg a kommunikációs csatornák funkcióit:
kommunikáció
az információcsere folyamata általában egy közös jelrendszer segítségével
Elemei:
A feladó (adó):
• akitől az üzenet származik
• aki valamilyen információt kíván továbbítani
• az információtovábbítás érdekében kódolást végez
A vevő (címzett):
• akinek a feladó az üzenetet szánja
• aki a közleményt észleli
• a kód ismeretében megfejti az üzenetet
Az üzenet (közlemény):
• maga az információ, amelyet a feladó továbbítani kíván
• a kódolás eredményeképpen jön létre jelekbõl áll
• tartalmaz tudati képeket, érzelmi és indulati elemeket
• tükrözi a feladó célját, akaratát, belső állapotát
A kód:
• megállapodás szerinti jelek rendszere
• segítségével az információ formába önthető és továbbítható üzenetté válik
A kódolás:
• az a folyamat, melynek során az információt formába öntjük, „megfogalmazzuk”
Az adás:
• az üzenet eljuttatása a feladótól a vevőig
• visszacsatolás
• a vevő reakciója az adó közleményére nem szükségszerű
A csatorna:
• az a fizikai közeg, melyen keresztül a közlemény eljut a feladótól a vevőig
• pl. levegő, telefonvonal, internet
A környezet:
• az a közeg, ahol a kommunikáció zajlik
A csatornazaj:
• a kommunikációt zavaró tényezők
• ideális esetben nem jelenik meg
• pl. telefonvonal hibája,
A kommunikációs csatorna az emberi viselkedés minden olyan eleme, amely kizárólagosan vagy elsődlegesen a kommunikáció célját szolgálja.
Kommunikációs csatornák funkciói:
1. Tájékoztatás (információadás)
2. Érzelemkifejezés
3. Felhívás
4. Kapcsolatfenntartó
5. Értelmező
6. Esztétikai (poetikai, művészi) funkció
Hitelességen azt értjük, hogy a kommunikátor verbális közlései és nonverbális viselkedése egyaránt megfelel valódi álláspontjának, aktuális érzelmi és hangulati állapotának. A hitelesség hiánya akkor áll fenn, ha a kommunikátor verbális és nonverbális közlései nem állnak összhangban egymással, illetve a közlő valódi érzéseivel, értékrendjével.
Mit jelent önnek a kommunikátor hitelessége?
Ha egy kommunikátort hitelesnek tartunk, feltételezzük róla a szavahihetőséget, az elfogulatlanságot és a szakértelmet. A kommunikátor megjelenésén és viselkedésén kívül hitelességének legfontosabb tényezője az, hogy adott témában mennyire tartjuk őt szakértőnek, feltételezzük-e róla, hogy megbízható és elfogulatlan.
Akkor tartunk valakit megbízhatónak, ha tudjuk róla, hogy egyrészt nem áll érdekében minket befolyásolni, másrészt szavahihető ember hírében áll. Még az egyébként szimpatikus kommunikátor hitelessége is megkérdőjeleződhet, ha úgy tűnik, személyes érdeke fűződik meggyőzésünkhöz. Forrás: http://www.doksi.hu
4
Banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről a pénzügyi intézmény rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a pénzügyi intézmény által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött szerződéseire vonatkozik.
Az üzleti titok és a banktitok meghatározása, megsértésüknek jogkövetkezményei:
Banktitok megsértése: Akkor ha törvényben meghatározott feltételek esetében és bankkövetelés behajtásának érdekében.
Megsértés következménye:
Az aki banktitoknak minősülő adatot illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő. A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt
a) jogtalan előnyszerzés végett;
b) a pénzintézetnek vagy másnak hátrányt okozva
Az üzleti titok körébe tartozik minden olyan fontos tény, információ, adat és megoldás, amelynek titokban maradásához a cégnek és partnereinek méltányolható érdeke fűződik, és amelyet üzleti titokká minősített, illetve amelynek titokban tartása érdekében a szükséges intézkedéseket megtette.
Megsértés következménye:
Aki üzleti titkot haszonszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva jogosulatlanul megszerez, felhasznál vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A stratégia cselekvések egy hosszabb távú terve egy bizonyos cél elérésé érdekében.
Vállalkozási stratégiák típusai a versenyhelyzet szerint. A stratégiai szövetségek szerepe, típusai:
Típusai a versenyhelyzet szerint:
• Költségvezető stratégia
• Megkülönböztető stratégia
• Koncentráló stratégia
Költségvezető stratégia: A vállalat széles piaci skálán jelenik meg (akár több iparágban is)
Alacsony költséggel termel, így ha másoknál alacsonyabb piaci áron adja el termékeit → nagy piaci részesedést tud elérni. Ha másokkal azonos áron kínálja termékeit → magas lesz a fajlagos hozama.
Megkülönböztető stratégia: A termék valamely tulajdonsága miatt kiemelkedik, ezért hajlandók a fogyasztók szélesebb körben magasabb árat fizetni
A megkülönböztetés alapja lehet:
• minőség
• élettartam
• megbízhatóság
• kapcsolódó szolgáltatások megbízhatósága, stb.
Koncentráló stratégia: A vállalkozás mindenkinél hatékonyabban igyekszik alkalmazkodni egy meghatározott piac fogyasztóinak igényeihez szűk piacon.
A stratégiai szövetségek szerepe, típusai:
A stratégiai szövetség olyan kölcsönösen előnyös, hosszabb távra szóló együttműködés, amelynek során a partnerek megőrzik viszonylagos stratégiai önállóságukat, és megvalósul a felek bizonyos mértékű tevékenységi integrációja.
Típusai:
• Horizontális szövetség: Azonos iparágban tevékenykedő versenytársak vagy potenciális versenytársak együttműködési formája.
• Vertikális szövetség: A vevő-beszállító kapcsolathoz tapadó kockázat és haszon újszerű megosztására jön létre, az üzleti folyamatban „egymásra utalt” vállalatok kooperációjáról van szó.
• Diagonális szövetségek: Olyan vállalatok működnek együtt, melyek nem versenytársak, és nincs is beszállítói-felhasználói viszony köztük: két különböző iparágban működnek.