Határidős (termin) ügyletek
Későbbi időpontban esedékes, ún. határidős ügyletek. Határidős (termin) ügyletek a határidős ügylet esetében a teljesítés későbbi fix időpontban történik A határidős ügylet tehát a jelenlegi szerződésben kialakított feltételek mellet jövőbeni teljesítésre vonatkozó megállapodás.
Az ellenértéket a vevőnek, a kötés napján jegyzett árfolyamon kell kiegyenlítenie és a határidős ügyletet kötelező teljesíteni. Viszonylag nagy kockázatot hordoznak magukban.
A kereskedés tárgy lehet bármilyen tőzsdei áru. Határidős ügyletet lehet kötni részvényekre, részvényindexekre, kötvényekre, devizákra, különböző árukra (pl. gabona, olaj, stb.). A tőzsdei határidős ügylet a Budapesti Árutőzsde /BÁT/ és a Központi Elszámolóház és Értéktár /KELER/, elszámolási szabályzataiban előírt pénzügyi feltételek és teljesítési feltételek mellett jön létre azzal, hogy a szerződést a tőzsde nyilvántartásba veszi, a KELER pedig vissza igazolja.
Forward és futures ügyletek
A tőzsdei ügyletek közé tartoznak a határidős ügyletek, az azonnali és az opciós ügyletek egyaránt. A határidős ügyletek két fajtáját megkülönböztetjük meg: a tőzsdén megkötött ügyleteket futures, a tőzsdén kívülieket forward ügyleteknek nevezzük. A forward és a futures ügyleteknél mindkét félnek joga és kötelezettsége is van egyidejűleg.
Futures ügyleteknek hívjuk a tőzsdei határidős ügyleteket. A futures szerződések erősen szabványosítottak, csak meghatározott termékre, lejáratokra, mennyiségekre köthetők üzletek. Szigorúan meghatározott a kereskedés és az elszámolás rendje. A kereskedelembe bevont termékek köre korlátozott, mivel azoknak speciális feltételeknek kell teljesülnie.
Forward ügyletek a tőzsdén kívüli ügyletek elvileg bárkivel megköthetők, és tárgya bármi lehet. Általában nem az ügylet lejáratának napját, hanem annak futamidejét határozzák meg (általában 1, 3, 6, 12 hónap). Ezek a szerződések gyakorlatilag magánjogi megállapodások, amelyeknek a nagy előnye a rugalmasság és a szabadság.
Az akkreditív fizetési mód jellemzése, feltételei, lebonyolítási lépései
Okmányos meghitelezés. A banknak egy kötelezettség vállalása. A bank azt vállalja, hogyha a szállító (exportőr) az általa előírt okmányokat, az általa előírt időben és formában bemutatja, akkor a vevő helyett fizetést teljesít.
Az akkreditív feltételei
- A nyitó bank megnevezése.
- A megbízó neve és telephelye – vevő.
- A kedvezményezett megnevezése.
- Az akkreditív lejárata (okmányok benyújtási határideje).
- Szállítási határidő.
- Az áru megnevezése, mennyisége.
- A meghitelezés összege, devizaneme.
- Az igénybevétel módja (látra szóló, halasztott).
- A kijelölt bank megnevezése (fizető, váltóelfogadó, negociáló).
- Résszállítás engedélyezése (ha nem tiltja, megengedett).
- Átruházhatóság, oszthatóság (ha a nyitó bank engedi, ebben az esetben osztható is).
- Benyújtandó okmányok: kereskedelmi számla, fuvarozási okmányok (21 nap), csomagjegyzék, származási bizonyítvány, minőségi bizonyítvány, vámeljárási nyilatkozat
Az akkreditív fizetési módot az alábbi esetekben alkalmazzák
- az eladó és a vevő egymásról szerzett tapasztalatai, információi hiányosak,
- az egymás iránti bizalom nem kielégítő,
- a vevő országának politikai, gazdasági helyzete miatt az eladó kockázatai túl nagyok,
- helyi szokások, vagy állami előírások kívánják meg.
Az akkreditív az eladó és a vevő számára egyaránt előnyös fizetési mód.
Az eladónak előnyös, mert:
- védi az eladót a birtokon kívül kerülés veszélyétől, biztos lehet abban, ha szerződésszerűen szállít, megkapja az ellenértéket,
- az áru ellenértékét a szállítással kb. egyidőben kapja meg, így likviditását kedvezően befolyásolja,
- az akkreditív feltételeinek nemzetközileg egységes értelmezése miatt biztonságossá teszi az ellenérték kiegyenlítését.
A vevőnek előnyös, mert:
- nem kerülhet birtokon kívül, a bank csak akkor fizet az eladónak, ha a szerződésszerű áruszállítást okmányokkal igazolta,
- kedvező üzleti feltételeket (alacsonyabb ár) tud elérni, ha ezt a fizetési módot ajánlja,
- az akkreditív egyes változatainál hitelben is hozzájuthat az áruhoz.
A vevőnek az előnyök mellett azonban az alábbiakkal is számolnia kell:
- pénzét hónapokra leköti a banknál az akkreditív fedezeteként,
- ha az eladó mégsem tesz eleget a szerződéses kötelezettségének, birtokon kívül ugyan nem kerül, de pénzét hiába kötötte le, a vevőnek nincs lehetősége arra, hogy fizetés előtt az árut ellenőrizze.
Eladónak: az előírt okmányok beszerezhetősége és az ezzel járó költségek.
Az akkreditív ügylet résztvevői
- A vevő: akkreditív-nyitási megbízás, fedezetről való gondoskodás.
- A nyitó bank: levél formájában kötelező ígéretet tesz.
- Az eladó: az akkreditív kedvezményezettje.
- Az avalizáló vagy értesítő bank: megvizsgálja az akkreditív hitelességét, felhívja a figyelmet az akkreditív hiányosságaira, okmánytovábbítás.
- Fizető bank: a nyitó bank kinyújtott keze.
- Igazoló vagy megerősítő bank: az akkreditív összességének a megelőlegezése. (Az eladó felkérésére, saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, visszkereseti jog fenntartása.)
Az ügylet résztvevőinek köre rendszerint kibővül, a nyitó bank mellett ugyanis más bankok is bekapcsolódhatnak az ügylet lebonyolításába. Ez a második bank általában az eladó bankja, melynek az ügylet során a következő funkciói lehetnek:
- Avizáló vagy értesítő bank: Az eladó számára megnyugtatóbb, ha az akkreditív megnyitásáról szóló értesítést saját bankja közvetítésével kapja meg. Ilyenkor az avizáló bank csak postás szerepet tölt be, feladata a pontos időbeni okmánytovábbítás.
- Igazoló vagy megerősítő bank: Az eladó bankját a nyitó bank igazolásra is felkérheti. Az akkreditív igazolása azt jelenti, hogy az eladó bankja a nyitó bank kötelezettségvállalását megerősíti, a maga nevében is határozott kötelezettséget vállal arra, hogy fizet vagy intézvényeket elfogad.
- Fizető bank: Gyakran előfordul, hogy a nyitó bank egy másik bankot kér fel a fizetési funkciók ellátására. A fizető bank a nyitó bank kinyújtott keze, aki a nyitó bank által rendelkezésre bocsátott fedezetből rendben lévő okmányok esetén kifizeti az okmányok összegét az eladónak.
- • Negociáló bank: A negociáló bank az eladó felkérésére, saját költségére és kockázatára megveszi az eladótól az okmányokat, ezzel átvállalja az eladónak az akkreditívből eredő kötelezettségeit és jogait az adott okmányok értékéig. A negociálás nem azonos a fizetéssel, a negociáló bank ugyanis megelőlegezi az eladónak az akkreditív összegét arra az időre, míg az okmányok ellenében a nyitó bank fizet.
Fizetés előtt az okmányokat megvizsgálják. Az okmány-felülvizsgálás az akkreditív kedvezményezettje által benyújtott okmányoknak egymással, az akkreditív feltételeivel, az akkreditív szokványok rendelkezéseivel való egybevetését jelenti. Az okmány-felülvizsgálat eredményeként a bank az okmányokat:
- elfogadja és fizet, vagy fizetés végett továbbítja azokat,
- visszautasítja és a fizetést megtagadja,
- fenntartással átveszi és a nyitó bank döntésétől teszi függővé a fizetést.
Lebonyolítási lépései:
- Az exportőr szállítási szerződést köt a vevővel
- A vevő felkeres egy akkreditívvel foglalkozó bankot, szerződést köt a bankkal, arra vonatkozóan, hogy a bank átvállalja a kötelezettségét.
- A bank megnyitja az akkreditívet a szállító felé
- A szállító leszállítja az árut a vevőnek, az okmányokat a beszedési megbízással együtt elküldi a banknak. A bank megvizsgálja az okmányokat, ha megfelel a szerződésben rögzítetteknek fizet az exportőrnek, és az okmányokat eljuttatja a vevőnek.
Az okmányvizsgálat, az akkreditív teljesítésének nyomon követése:
A szokvány írásba foglalt, egységesített szokás.
Az okmány-felülvizsgálás és a fizetés
Az okmány-felülvizsgálás az akkreditív kedvezményezettje által benyújtott okmányoknak egymással, az akk. Feltételeivel és az akk.-szokvány rendelkezéseivel való egybevetését jelenti.
Az okmány-felülvizsgálás eredményeként az okmány-felülvizsgáló bank az okmányokat:
- elfogadja és fizet, illetve fizetés végett továbbítja azokat
- visszautasítja, és a fizetést megtagadja
- fenntartással átveszi és a nyitó bank, döntésétől teszi függővé a fizetést
Az akk.-et szövege szerint kell értelmezni, az előírt okmányok bemutatása esetén azok beváltása nem tagadható meg. A bankfizetési kötelezettsége még akkor sem szűnik meg, ha a vevő és az eladó szerződéses kapcsolata megszűnt, vagy a vevő csődbe ment. A bemutatott okmányok okmány-felülvizsgáló bank általi elfogadása viszont a bankot fizetésre kötelezi. Az okmány-felülvizsgálással megbízott bank az akk. Feltételei szerint köteles eljárni. Az akk.-szokvány azonban meghatározott esetekben az okmány-felülvizsgáló bankot önálló döntési jogkörrel ruházta fel.
A biztosítás alapelve. A biztosítási szükséglet. A biztosítás funkciói
A biztosítási szerződés egy olyan szerződés, amelyben a biztosító meghatározott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően bizonyos összegnek a megfizetésére, a biztosított, illetve a másik szerződő fél pedig díj fizetésére vállal kötelezettséget. (jogi megközelítés).
Jövőben előfordulható váratlan káresemények pénzügyi kompenzálására. (közgazdasági megközelítés).
A biztosítási szükséglet
Az előre nem látható hirtelen és véletlenszerűen bekövetkező káreseményekből adódó
kárösszegek áthárítása a biztosítótársaságra.
A biztosítás funkciói
- veszély(kockázat) létezése,
- kockázat létezése(kedvezőtlen események veszélye
- kockázatok számszerűsíthetősége(felmérhetősége), kockázatok feloszthatósága
- kockázatot kiváltó események véletlenszerűsége,
- homogén(hasonnemű) veszélyközösség,
- pénzalapképzés,
- biztosítási szükséglet kielégítése,
- szervező intézmény,
- biztosítási szerződés
A kockázat fogalma és biztosíthatósága
A kockázat ismert negatív hatású, bizonytalan bekövetkezésű jövőbeli esemény. A biztosításba vehető kockázatokkal szemben alapvető követelmény, hogy tiszta kockázatnak kell lenniük, vagyis ha bekövetkeznek, a bekövetkezésnek egyértelműnek kell lennie és kárt kell okoznia
Azok a káresemények a biztosíthatóak amelyek elszórtan, egymástól függetlenül, valamilyen valószínűségi eloszlásnak megfelelően következnek be.
A biztosíthatóság kritériumai
- véletlen, előre nem látható, nem akaratlagos károk
- a kárkockázat becsülhetősége múltbéli adatok alapján (statisztikai--matematikai módszerekkel), és egyúttal a káresemény véletlenszerűsége (ne legyen tervezhető annak bekövetkezése [részben kivétel ez alól az életbiztosítás])
- pénzbeni kifejezhetőség (megállapítható kár vagy a szükséges fedezet ismerete [pl. életbiztosítás esetén])
- független egységek nagy száma (vagyis az egyik biztosítási esemény nem növelheti egy másik biztosítási esemény bekövetkezésének kockázatát), továbbá a veszélyközösség megléte (vagyis megfelelő számú biztosított, akik a várhatóan bekövetkező károk tartalékát biztosítási díj formájában befizetik)
Azokat a kockázatokat, amelyeket a biztosító valamilyen okból nem kíván bevállalni, kizárásként vagy mentesülésként kezeli. A kizárások mindig előre ismertek (pl. háború, nukleáris sugárzás), a mentesülések pedig (rendszerint) a biztosított gondatlanságával állnak összefüggésben (így például a csonttörésre térítene a biztosító, azonban ha a biztosított például ittasan gépkocsit vezetett, a biztosítási összeg megtérítésétől a biztosító mentesül)
A kockázatviselés tárgya, időtartama és területi hatálya
A kockázatviselés tárgya:
- A biztosító vállalja, hogy – a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan tisztán vagyoni károk megtérítése alól, melyet
- a biztosított,
- a biztosítottal munkaviszonyban, tagsági jogviszonyban álló, a biztosított tevékenységet folytató személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik. - Tisztán vagyoni károk jelen szerződés értelmében azok a károk, amelyek nem személysérüléses károk (halál, egészségkárosodás vagy testi sérülés), nem dologi károk (tárgy megsérülése, megsemmisülése, eltűnése, használhatatlanná válása), és nem is ilyen károkra vezethetők vissza. Dolognak számít a pénz és az értékpapír is.
A kockázatviselés időtartama
A biztosítási szerződés a felek megállapodásától függően meghatározott időtartamra, vagy határozatlan időre jön létre.
A biztosító kockázatviselésének területi hatálya
A biztosító kockázatviselése kiterjed Magyarország területén kívül az egész világra.