Bankrendszer felépítése

A bank olyan pénzintézet, amely teljes körű pénzintézeti tevékenységet végez az ügyfélkör korlátozása nélkül, míg az egyéb pénzintézetek csak meghatározott tevékenységet végezhetnek (pl. takarékpénztárak, beruházási bankok).
Egy ország bankjainak, pénzintézeteinek összességét bankrendszernek nevezik.

A bankrendszer felépítését tekintve beszélhetünk
- egyszintű és - kétszintű bankrendszerről

Az egyszintű bankrendszer többnyire a kötött devizagazdálkodást folytató országokban jellemző, szocializmusra jellemző. 1946 – egyszintű bankrendszer bevezetése Magyarországon.
Az ország központi bankja – a jegybanki teendők mellett – hitelezési tevékenységet is folytat, vezeti a gazdálkodó szervezetek számláit, tehát közvetlen kapcsolatban áll a vállalati szférával. A központi bank mellett egy-egy tevékenységre (pl. lakossági pénzügyek, külkereskedelemmel kapcsolatos fizetések) szakosodott pénzintézetek is működnek.

A bankrendszer klasszikus formája kétszintű felépítés, 1987. január 01-től. Ez azt jelenti, hogy a bankok, pénzintézetek között meghatározott alá-fölérendeltségi viszony áll fenn. A felső szinten áll a jegybank (a bankok bankja), az ország központi bankja és az alsó szinten a hitelintézetek, egyéb pénzintézetek. A gazdaság szereplői, a vállalatok, a lakosság velük állnak közvetlen kapcsolatban, míg a jegybank csak a bankokkal tartja a kapcsolatot.
Specializált v. kettéosztott bankrendszer: angolszász bankrendszer, jelentős szerepe van a biztonságnak ill. a kockázat mérséklésének. Különféle tevékenységeket végeznek, de vannak olyanok, amelyre nincs joguk. A klasszikus felosztás szerint ezek lehetnek:

  • deposit üzletekkel foglalkozó bankok: feladatuk betétgyűjtés, nem feladatuk a kockázatos üzleti befektetések;
  • effekt üzletekkel foglalkozó bankok: feladatuk részvény és értékpapír-ügyletek, kifejezetten hosszú távú forrásokkal rendelkeznek.

Univerzális bankrendszer: német típusú, az ide tartozó bankok mindenféle szolgáltatás, tevékenység végzésére jogosultak. Teljes körű pénzügyi és bankszolgáltatás teljesítését vállalja.

MAGYAR NEMZETI BANK (MNB)

1. Hitelintézet:

  • bank
  • szakosított hitelintézet, pl. lakástakarék pénztárak
  • szövetkezeti hitelintézet, pl. takarékszövetkezetek

2. Pénzügyi vállalkozás:

  • pénzügyi vállalkozás
  • pénzügyi holding
  • külföldi pénzügyi vállalkozás fióktelepe

Bankok szervezeti felépítése

A banki szervezetet 2 részre bonthatjuk:

  1. front office, ahová az ügyfél belép
  2. back office, az ügyfél számára láthatatlan

Forrás: http://www.doksi.hu

A banki működés szabályait a Szervezeti és működési szabályzat foglalja össze, rendszerezi az egyes szervezeti egységek feladatait és hatásköreit, meghatározza a vezetők jogállását, feladatkörét és hatáskörét, valamint a munkavállalók jogállását, jogait és kötelezettségeit.

A banküzem által elvégzendő feladatokat két csoportba sorolhatjuk:

  1. a bank, mint bank, azok a területek, amelyek a bank szakmai feladatait hivatottak ellátni.
  2. a bank, mint üzem, azon területek, melyek minden nagyobb szervezetben vannak és a bankot működésben tartja.

A bank, mint üzem:

  • belső ellenőrzés,
  • humán erőforrás-gazdálkodás,
  • jog,
  • controlling,
  • pénzügy és számvitel,
  • piackutatás, marketing,
  • stratégia, üzletpolitika,
  • titkárság,
  • üzemeltetés

A bank, mint bank:

  • hitelezés,
  • forrásgyűjtés,
  • számlavezetés,
  • hálózati irányítás,
  • kockázatelemzés.

Devizagazdálkodással kapcsolatos fogalmak

Devizagazdálkodás: az állam által hozott devizapolitikai intézkedések összessége, melynek révén egy önálló nemzeti valutával rendelkező ország belső pénzforgalma nemzetközi pénzforgalomhoz kapcsolódik.
Devizapolitika: a nemzetközi fizetésekkel kapcsolatos politika. Feladata az országok közötti pénzmozgások szabályozása. A külkereskedelemben, a nemzetközi kapcsolatok szabályozásának, a devizával, valutával való gazdálkodásnak az eszköztárát és módszereit összesíti és hozza összhangba a pénzügypolitika többi területével.
Deviza: külföldi pénznemre szóló követelés. A nemzetközi elszámolásokban készpénzt helyettesít, de nem készpénz.
Valuta: egy ország fizetőeszköze egy másik ország pénzforgalmában. A fizetési forgalomban mindig készpénzként jelenik meg. Kibocsátója a jegybank.
Árfolyam: az a belföldi pénznemben kifejezett, adott időpontra vonatkozó árösszeg, amelyet a külföldi pénzért vásárláskor, vagy eladáskor fizetni kell.
Vételi árfolyam: az az összeg, amelyért a hitelintézet adott időpontban hajlandó megvásárolni az adott valutát, vagy devizát.
Eladási árfolyam: az a pénzösszeg, amelyért a hitelintézet hajlandó eladni az adott valutát, ill. devizát - mindig a hitelintézet szempontjából kell nézni.
Forrás: http://www.doksi.hu
Deviza belföldi: az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyigazolványa van, vagy rendelkezhet vele. Az a vállalkozás, ill. szervezet, akinek a székhelye belföldön van. Ide tartozik a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása is. Külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe. A külföldön lévő külképviselet ( pl.: magyar nagykövetség Bécsben )
Deviza külföldi: az a természetes személy, akinek nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító okmánya és azzal nem is rendelkezhet. Az a vállalkozás és szervezet, amelynek székhelye külföldön van. Ide értve a deviza belföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepét. A deviza külföldiek belföldön való képviselete. Vámszabad területi társaság
Árfolyam jegyzés: egy adott deviza ára, egy másik devizanemben kifejezve.
Árfolyamrés: a vételi és eladási árfolyam közötti különbség. Ez az árfolyam a pénzváltó haszna.
Kereszt árfolyam: egyik valuta ára a másikban kifejezve.
Konvertibilitás: valamely ország valutája korlátozás nélkül átváltható bármely más ország valutájára.
Fizetési mérleg: egy ország nemzetközi kapcsolataiból eredő kiadásainak és bevételeinek szembeállítása.
Paritás: két valuta-deviza közötti értékarányt jelent. Mesterségesen alakítják, míg az
árfolyamot a piac alakítja.

Devizagazdálkodás típusai

1. Kötött:

Kötelező szabályok vannak érvényben az ország különböző egységei részére. Nem konvertibilis valutájú országokban alkalmazzák. Alapvető szabályként érvényesül: a kapott devizát vételre kötelező felajánlani a központi devizaárfolyamon átszámított ellenértékért, elmulasztását szankcionálják.

  • centralizált: az ország teljes devizaforgalmát, tartalékait és hiteleit a jegybank kezeli
  • decentralizált: más pénzintézetek is felhatalmazást kapnak az ilyen jellegű műveletekre. A tartósan passzív fizetési mérlegű országokra jellemző.

2. Szabad:

Piaci mechanizmusok érvényesülnek, nyílt piaci műveletekkel szabályoznak. Működése konvertibilitás fokozatai szerint zajlik. Minél teljesebb a konvertibilitás, annál inkább érvényesül a szabadság.

3. Duális devizagazdálkodás:

A deviza belföldiek és a deviza külföldiek fogalmát elkülöníti, ez alapján:

  • Külső konvertibilitás: a deviza külföldiek részére szabad a valutaváltás
  • Belső konvertibilitás: a deviza külföldiek és a deviza belföldiek számára is szabad a valutaváltás

A devizagazdálkodás érvényes jogi szabályozása:
A devizagazdálkodást szabályzó törvény: Az 1995. évi 95. törvény a devizáról.

Szerkezeti felépítése

  1. Rész: Bevezető rendelkezések
  2. Rész: Devizaszabályok érvényesülésének előfeltételei
  3. Rész: Folyó fizetési feltételek
  4. Rész: Tőkeműveletek
  5. Rész: Vegyes rendelkezések

Megkönnyítik az ügyletek lebonyolítását, nemzetközi kapcsolatok megvalósítását, miközben a gazdaság érdekeit is érvényesíteni próbálja.
Forrás: http://www.doksi.hu
A legfőbb devizahatóság az MNB. Az MNB devizahatósági jogkörét jogszabályok állapítják meg. A fizetési forgalmat az erre felhatalmazott pénzintézetek bonyolítják.
A szabályozást közösen végzi a PSZÁF-fel. A kormány megbízásából ellátja a nemzetközi, pénzügyi szervezetekben rá háruló feladatokat.

A banki kihelyezések alapvető motivációi

A kihelyezések megválasztásakor általában háromféle motiváció vezérli a bankot: - likviditási motiváció - befektetési motiváció - kamat jövedelem- motiváció

Likviditási motiváció

A bank úgy biztosítja likviditását, hogy kihelyezései egy részét likvid formában tarja. A megszerzett források egy részét a bank mindig azonnal elérhető formában a saját jegybanki számláján tarja. Ez az, ami megjelenik a mérlegben pénzeszközként. Felesleges pénzeszközei egy másik részét a bank gyorsan és kis veszteséggel eladható értékpapírokba fekteti. Fedezetül szolgál a jegybanktól, vagy más banktól felvett hitelhez. A likvid formában történő kihelyezés során a bank partnerekkel kerül kapcsolatba, akiknek átmenetileg szintén nagy összegű pénzhiánya vagy pénztöbblete van. A likviditási motivációra alapozott kihelyezéseken a bank kamatrése nem túl nagy, kamat jövedelme azonban számottevő, kockázata minimális.

Befektetési motiváció

A bankok rövidebb, illetve hitel jellegű kihelyezések mellett mindig rendelkeznek hosszú időre szóló, tartós pénzügyi és nem pénzügyi befektetésekkel is. Célja, hogy a törvényben korlátozott tevékenységeit bővítse, vagy a befektetési piaci értéknövekedéstől remél hasznot. Kamat jövedelem motiváció A kamat a kölcsönvett pénz használati díja, amit a kamatlábbal mérnek. A bank abból él, hogy az általa fizetett kamatoknál magasabb kamatért igyekszik másoknak kihelyezni. A bank kihelyezései révén válik kockázatos üzemmé. A kockázatok közül a legsúlyosabb a vissza nem fizetés kockázata. Minden esetben számolni kell vele, pl.: befektetés értékén veszti, vállalat csődbe jut, ingatlan piaci értéke zuhanni kezd, a bank tehát nem képes eredeti befektetett tőkéjét sem visszanyerni. E kockázatok minimalizálása érekében a bank megvizsgálja a hitelfelvevőt és különféle biztosítékait. A hitelkihelyezés aktív bankművelet, célja a bank részéről a jövedelemszerzés.
Hitelszerű kihelyezések: váltó, faktorálás

A vállalkozás és a vállalat fogalma

Vállalat olyan önállóan gazdálkodó szervezeti alapegység, mely kockázatot vállalva nyereségnövekedésre és tőkegyarapításra törekszik és külső környezetével áru-pénz kapcsolatban van. A vállalat kielégíti a fogyasztói igényeket, szükségleteket. A vállat profitorientált. Fennmaradásának alapvető feltétele, hogy bevételei meghaladják a kiadásait, így hosszabb távon nyereséges legyen.
Vállalkozás minden olyan emberi tevékenység, mely a fogyasztók igényeinek kielégítésére folytatnak profit elérése céljából.

Két alapvető forma: a gazdasági társaság és az egyéni vállalkozás.

Vállalkozási jogi formák jellemzése, előnyei, hátrányai

Egyéni vállalkozás

Egyetlen személy tulajdonában van, így egyedül fekteti be a működtetéshez szükséges tőkét, döntéseket hoz. Teljes felelősség terheli. Az egyéni vállalkozások jellemzően kisvállalkozások.
Előnyei: az alapítás és megszüntetés egyszerű (vállalkozói igazolvány), könnyen áttekinthető, a vállalkozó függetlensége, nincs kötelező adatszolgáltatás az üzletmenetről kedvező adózás
Hátránya: vállalkozóval szembeni követelmények magasak, felelősség korlátlan
Forrás: http://www.doksi.hu

Gazdasági társaságok

Két vagy több tulajdonos által alapított vállalkozások, ahol a tagok megosztják egymás között a vezetés felelősségét, a vállalkozás eredményét is.
Előnye: felelősség korlátolt (csak vagyoni betétjéig terjed),
Hátrány: nem egyértelmű a felelősség megosztása, nőnek a személyi konfliktusok
A gazdasági társaságot üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására alapítják. A gazdasági társaság nem jövedelemszerzésre irányuló közös gazdasági tevékenység folytatására is alapítható (Nonprofit).
A gazdasági társaságok működését a 2006. évi IV-es törvény szabályozza. A törvény kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező gazdasági társaságok alapítására, megszűnésére, szabályozza továbbá a gazdasági társaságok szervezetét, működését.

Jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok

  • Bt (Betéti társaság)
  • Kkt (Közkereseti társaság)

Jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságok

  • Rt (Nyrt. vagy Zrt.)
  • Kft (Korlátolt felelősségű társaság)
  • Kht. (Közhasznú társaság)
  • Kv. (Közös vállalat)

Részvénytársaság (Rt.)

A részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakul. Jogi személyiséggel rendelkezik. Alapítható és működtethető zártkörben és nyilvánosan. Nyilvánosan működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei az értékpapírokra vonatkozó külön törvényben meghatározott feltételek szerint részben vagy egészben nyilvánosan kerülnek forgalomba hozatalra. Zártkörűen működik az a részvénytársaság, amelynek részvényei nem kerülnek nyilvános forgalomba hozatalra. A részvénytársaságnak rendelkeznie kell egy bizonyos, a törvényben meghatározott mértékű alaptőkével, amely valójában az összes részvény névértékének összege. A zártkörűen működő részvénytársaság alaptőkéje nem lehet kevesebb 5 millió forintnál, a nyilvánosan működő részvénytársaság alaptőkéje pedig nem lehet kevesebb 20 millió forintnál. Az Rt. tagjainak a felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. Az Rt. kötelezettségeiért a részvényes egyáltalán nem felel.
Szervezeti felépítése:

  • közgyűlés
  • igazgatóság
  • felügyelő-bizottság
  • könyvvizsgáló

Korlátolt felelősségű társaság (Kft)

Olyan gazdasági társaság, amely meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével indul és amelyben a tagok kötelezettsége alapvetően csak saját vagyoni hozzájárulásuk befizetésére terjed ki. A Kft. ügyvezetője viszont korlátlan módon, egész vagyonával felel tartozásaiért a hitelezőknek szándékos kár okozás esetén. Korlátolt felelősségű társaság alapításához minimum 500 000 Ft törzstőke szükséges.
Szervezeti felépítése:

  • ügyvezetők
  • felügyelő bizottság
  • könyvvizsgáló