Céltartalék képzése, elszámolása, kapcsolata a számviteli alapelvekkel, összefüggései a társasági adóval

Céltartalékok megjelenése a mérlegben:

  • E. Céltartalékok
  1. Céltartalék a várható kötelezettségekre (421)
  2. Céltartalék a jövőbeni költségekre (422)
  3. Egyéb céltartalék (423)

A céltartalék képzése az adózás előtti eredmény terhére történik; az óvatosság és összemérés a számviteli alapelvekből következik; a céltartalék képzés tehát az eredmény megbízható, reális kimutatását szolgálja.

A céltartalék képzését egyéb ráfordításként kell elszámolni, felhasználását (feloldását) egyéb bevételként.

Az összemérés elve szerint az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.
Az óvatosság elve szerint nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

Céltartalékot kell képezni a szükséges mértékben az adózás előtti eredmény terhére, azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre, amelyek a mérlegfordulónapon valószínűleg vagy bizonyosan fennállnak, de összegük vagy esedékességük időpontja még bizonytalan, és amelyekre a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Céltartalék képzehető a szükséges mértékben - a valós eredmény megállapítása érdekében és az adózás előtti eredmény terhére - az olyan várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre, melyekről a mérlegfordulónapon feltételezhető vagy bizonyos, hogy a jövőben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja még bizonytalan, és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé.
Céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülő költségeire nem képezhető.

A céltartalékokkal kapcsolatos információk a kiegészítő mellékletben

A képzett céltartalékot, illetve felhasználásának összegét a kiegészítő mellékletben, jogcímek szerinti részletezésben be kell mutatni. Ha az egyes jogcímek szerint képzett céltartalék összege az előző évi összegtől lényegesen eltér, akkor azt a kiegészítő mellékletben indoloklni kell.
A céltartalék képzése során a mérlegfordulónapon fennálló kötelezettségeket, illetve várható költségeket akkor is figyelembe kell, illetve lehet venni, ha azok csak a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között válnak ismertté.

Társasági adó alapjának megállapításához figyelembe kell venni az adózás előtti eredményt módosító tételeket, melyek nevesítésére a társasági adó törvényben kerül sor;

  • adóalap növelő tétel többek között a számviteli törvény előírásainak figyelembevételével, a tárgyévi eredmény terhére képzett céltartalék, függetlenül a képzési jogcímtől;
  • adóalap csökkentő tétel a megelőző üzleti években képzett céltartalék felhasználása.

Céltartalék képzés főkönyvi elszámolása:
T 865. Képzett céltartalék
K 42. Céltartalékok

Céltartalék felhasználás főkönyvi elszámolása:
T 42. Céltartalékok
K 965. Céltartalék feloldás

A gazdasági társaságok törvényességi és felügyeleti ellenőrzése

A következőkben bemutatott ellenőrzések közös jellemzője, hogy hatósági érdeket képviselnek, s így ezek az ellenőrző szervezetek szabályszerűségi vizsgálatokat hajtanak végre.

A cégbírósági ellenőrzés (cégek törvényességi felügyelete)

A cégek feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el. A céget a megyei bíróság mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván.
A cégek törvényességi felügyelete keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a cég társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály) megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá a társaság szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint az alapító okiratnak és határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.
A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul, és addig kell folytatni, amíg a törényes állapot, lletve a cég törvényes működése helyre nem áll.

A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége

A piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat és ellenőrizni kell a vállalkozások szervezeti összefonódását.
A fenti elvek megvalósítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróságok folytatnak ellenőrző tevékenységet.
A Gazdasági Versenyhivatal a kormánytól független, országos hatáskörű központi költségvetési szerv.

Kifejezetten a Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési feladatai közé tartozik:

  • a tisztességtelen verseny
  • a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása
  • a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások
  • a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartása felett őrködni
  • az árak megállapításáról szóló törvényben hatáskörébe utalt feladatok ellátása
  • a vállalkozók szervezeti összefonódásának ellenőrzése

A Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége kétféle lehet:

  • sajátos vizsgálati eljárás
  1. ágazati vizsgálatok
  2. bejelentések, illetve panaszok kivizsgálása
  • versenyfelügyeleti eljárás
  1. kérelemre indul
  2. hivatalból megindítható

Fogyasztóvédelmi ellenőrzés

A fogyasztóvédelemért a kormányon belül a szociális és munkaügyi miniszter a felelős.
Kiemelkedő szerep jut a fogyasztóvédelmi rendszerben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek és a területi felügyelőségeinek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség önállóan gazdálkodó budapesti székhelyű központi hivatal. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a közigazgatási hivatalok keretein belül szakmailag önállóan, szakigazgatási szervként működnek, de a Főfelügyelőség koordinálja az országos, regionális vizsgálataikat, s évente beszámoltatja azok vezetőit.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek jogszabályi és hatósági előírások megtartását vizsgálják és ugyanakkor piacfelügyeleti tevékenységet is ellátnak, melynek célja a harmadik országból érkező nem megfelelő áruk kiszűrése.

Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete

A PSZÁF budapesti székhelyű kormányhivatal. Leginkább a pénzügyi ágazat előmozdítása érdekében fejti ki tevékenységét.
A PSZÁF számára feladatot csak jogszabály írhat elő, és a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható.
Alapvetően a felügyelt pénzügyi szervezetekre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések megtartásának, illetve teljesülésének ellenőrzését látja el.
A PSZÁF tevékenysége alapvetően a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos hatósági eljárásokat és a más pénzügyi szervezetekkel, felügyeletekkel történő szakmai együttműködést foglal magában.

A munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés (Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség)

Az idetartozó ellenőrzések két csoportja különíthető el: a munkavédelmi és a munkaügyi vizsgálatok.
Az OMMF önállóan gazdálkodó, budapesti székhelyű központi hivatal, irányításáért szociális és munkaügyi miniszter felel. Az OMMF központi szervből és területi szervekből áll.

A vállalkozás fogalma, alapvető céjlai, a vállalkozások belső és külső érintettjei, szerepük a vállalkozás életében

Az üzleti vállalkozás- a vállalat

Az üzleti vállalkozás olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja fogyasztói igények kielégítése, nyereség elérésével.
A vállalat a jogi személyiséggel bíró vállalkozás szervezeti kerete.
Az üzleti vállalkozás lényege az önálló tőke- és munkabefektetés, amellyel - adott piaci verseny keretei között - a vállalkozó kockázatot vállal a gazdasági haszon reményében.

Jellemzői:

  • saját jogokat szerezhet, így perelhet és perelhető
  • kötelezettségeket vállalhat
  • profitorientált - hosszú távon nyereségre törekszik
  • valóságos piacon működik - az árakat a kereslet és kínálat kölcsönhatása határozza meg

Kockázatviselők (érintettek) a vállakozás működésében

A vállalkozás működésének "érintettjei" azok a szervezetek, csoportok, egyének, akik kapcsolatba kerülve a vállalkozással annak működését befolyásolhatják, vagy érdekeltek annak eredményességében.
Két csoportja van: a belső és külső érintettek.

Belső érintettek:

  • tulajdonosok
  • menedzserek
  • alkalmazottak

Az érintettek eltérő érdekekkel rendelkeznek a vállalkozásban. A tulajdonosok leginkább befektetett tőkéjük növekedésében érdekeltek, a menedzserek a szervezet folyamatos fenntartásában, stabil működésében, még az alkalmazottak alapvető érdeke személyes jövedelmük maximalizálásában jelölhető meg.

Külső érintettek.

  • fogyasztók
  • szállítók
  • versenytársak
  • állami intézmények
  • helyi (regionális) közösségek
  • természeti környezet stb.

Az érintettek az első három a piacot jelenti és a fogyasztók igényeinek kielégítését. Fontos szerepet tölthet be a kapcsolatrendszerben az állam a maga intézményrendszerével, szabályozásával.
Az érintettek és a vállalkozások kapcsolatában kezelése igen összetett, állandó konfliktusszituációt hordozó helyzet, amelyben a vállalkozások számára az eredményes navigálás a vállalati menedzsment, azon belül is a felső vezetés elsőrendű feladata. Az egyes kockázatviselők (érintettek) természetesen eltérő módon mérik a vállalkozás eredményességét.

A vállalkozások lehetséges szervezeti-jogi formái és jellemzőik

A vállalat a vállalkozás szervezeti kerete. A vállalkozás fejlődése, jelene és jövője szempontjából fontos kérdés, hogy hogyan alakítható ki az a szervezeti forma, amelyik a legjobban igazodik a vállalkozás jellegéhez, és biztosítja annak hatékony működését.
Célszerű figyelembe venni, hogy minden egyes típus sajátos jellemzőkkel, előnyökkel és hátrányokkal jár.

A két alapvető forma az egyéni vállalkozás és a társas vállalkozás.

Egyéni vállalkozás

Belföldi természetes személy üzletszerű, saját nevében és kockázatára, rendszeres, haszonszerzés céljából folytatott gazdasági tevékenysége.
Tevékenységéért teljes vagyonával korlátlanul felel.
Egyéni vállalkozást vállalkozói igazolvány birtokában lehet folytatni. Az egyéni vállalkozások tipikus formái a kisvállalkozásoknak, amelyeknek fontos szerepük van a piacgazdaságok vállalatszerkezetében.

Társas vállalkozás

Két vagy több tulajdonos által alapított személy és/vagy tőkeegyesülés jellegű üzleti vállalkozás, ahol a partnerek osztoznak az eredményen és a vezetés felelősségén.
Betéti társaság: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, ahol a tagok a társasági szerződésben vállalják, hogy közös gazdasági tevékenységet végeznek üzletszerűen (haszonszerzés céljából). Legalább egy beltag (felelőssége korlátlan), és legalább egy kültagja (felelőssége a bevitt vagyonáig terjed) van. A szükséges vagyoni hozzájárulást, melynek nincs min. korlátja, a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére.
Közkereseti társaság: olyan jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, melyben a tagok egyetemleges és korlátlan felelősségük mellett közös gazdasági tevékenységet végeznek, üzletszerűen, vagyis vagyonszerzés céljából. A szükséges vagyoni hozzájárulást, melynek nincs min korlátja a tagok bocsátják a társaság rendelkezésére.
Közös vállalat: jogi személyek által alapított, olyan gazdasági társaság, amely a tagjai által rendelkezésre bocsátott alaptőkével és egyéb vagyonával felel kötelezettségeiért. Célja a minél nagyobb profit elérése.
Egyesülés: jogi személyek által saját gazdálkodásuk eredményességének előmozdítására és gazdasági tevékenységük összehangolására ill szakmai érdekeik képviseletére alapított gazdasági társaság. Saját nyereségre nem törekszik. A tagok felelőssége korlátlan és egyetemleges.
Korlátolt felelősségű társaság: előre meghatározott törzsbetétekből álló, törzstőkével alakuló gazdasági társaság, amelynél a tagok felelőssége a társasággal szemben törzsbetéteik szolgáltatásra és a társasági szerződésben esetleg megállapított egyéb vagyoni hozzájárulásra terjed ki. A társaság törzstőkéje minimum 3 millió forint.
Részvénytársaság: előre meghatározott összegű és névértékű részvényekből álló alaptőkével alakuló gazdasági társaság. A tagok (részvényesek) felelőssége a társasággal szemben a részvény névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A társaság kötelezettségeiért a részvényes egyébként nem felel. Alaptőkéje minimum 20 millió forint.

A vállalkozásokról részletesen szó van az első tételben!