Pénzügy Sziget
05. Az immateriális javak fogalma, fajtái, jellemzői, szerepe a gazdálkodásban, megjelenése a beszámolóban. Az immateriális javak nyilvántartási rendszere, az állományváltozások bizonylatolása, főkönyvi elszámolása. A bizonylati rend és a bizonylati fegyelem, a nyilvántartások és a bizonylatok ellenőrzése. A társasági adótörvény és a számviteli törvény kapcsolata az értékcsökkenési leírás elszámolása szempontjából. A vezetés fogalma, lényegi kérdései, szintjei, a vezetői képességek és szerepek tartalma és jellemzői. - 5.0 out of 5 based on 2 votes

Olvasóink értékelése: 5 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktív
 

 

Az immateriális javak fogalma, fajtái, jellemzői, szerepe a gazdálkodásban, megjelenése a beszámolóban

Immateriális javak megjelenése a mérlegben

A. Befektetett eszközök

  • I. Immateriális javak
  1. Alapítás-átszervezés aktivált értéke (111)
  2. Kísérleti fejlesztés aktivált értéke (112)
  3. Vagyoni értékű jogok (113)
  4. Szellemi termékek (114)
  5. Üzleti vagy cégérték (115)
  6. Immateriális javakra adott előlegek (351)
  7. Immateriális javak értékhelyesbítése (117)

Az immateriális javak: azok a nem anyagi (kézzel nem fogható), a vállalkozás számára forgalomképes dolgok vagy jogok (eszközök), melyek tartósan, egy éven túl szolgálják a vállalkozás tevékenységét.
Az immateriális javak között a mérlegben megjelenik az immateriális javakra adott előlegek, valamint az immateriális javak értékhelyesbítésének összege.

Az immateriális javak között mutatható ki az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a kísérleti fejlesztés aktivált értéke is. Amennyiben a vállalkozó a számviteli politikájában dönt a költségek aktiválása mellett.

Alapítás-átszervezés aktivált értéke: olyan a közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amely a tevékenység során a bevételben várhatóan megtérülnek.
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke: a tevékenységgel kapcsolatos közvetlen költségek azon részei, amelyek a jövőben az árbevételben megtérülnek és amelyek más termék érdekében nem aktiválhatók.
Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, és nem tartoznak a szellemi termékek közé.
Szellemi termékek között kell kimutatni azokat a szellemi alkotásokat, melyek a tevékenység során hasznosításra kerülnek.
Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket.
Az immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámolt áfa-t nem tartalmazó - összeget.
Az immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó - piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti különbözet mutatható ki.

Az immateriális javak nyilvántartási rendszere, az állományváltozások bizonylatolása, főkönyvi elszámolása

Az immateriális javak értékelési elvei, analitikája

Bekerülési érték
- Terv szerinti értékcsökkenési leírás
- Terven felüli értékcsökkenési leírás
+ Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
MÉRLEGÉRTÉK
+ Értékhelyesbítés*
- Értékhelyesbítés visszavezetése*
PIACI ÉRTÉK

* Értékhelyesbítés a beruházások kivételével valamennyi tárgyi eszközre elszámolható.

Értékcsökkenés: a tárgyi eszközök kopásának pénzben kifejezett értéke.
Értékcsökkenési leírás: az értékcsökkenés költségként történő elszámolása.
Hasznos élettartam: az az időszak, mely alatt az amortizálható eszközt a gazdálkodó időarányosan vagy teljesítményarányosan az eredmény terhére elszámolja.
Maradványérték: az eszköz meghatározott, a hasznos élettartam végén várható realizálható értéke.

Terven felüli értékcsökkenést a következő esetekben kell elszámolni:

  • ha a vagyoni értékű jog, szellemi termék, üzleti vagy cégérték könyv szerinti értéke tartósan és jelentősen magasabb, mint ennek az eszköznek a mérlegkészítéskori piaci értéke;
  • ha a vagyoni értékű jog a szerződés módosulása miatt csak korlátozottan vagy egyáltalán nem érvényesíthető;
  • ha a befejezett kísérleti fejlesztés révén megvalósuló tevékenységet korlátozzák vagy megszűntetik, illetve az eredménytelen lesz.

Értékhelyesbítés csak a vagyoni értékű jogokra és a szellemi termékekre számolható el, ha a vállalkozás él a piaci értéken történő értékelés lehetőségével.

Az immateriális javak analitikus nyilvántartása

1. Azonosításhoz szükséges adatok:

  • megnevezés
  • kapcsolódó főkönyvi számla száma, megnevezése
  • eladó/szállító (saját előállítás) megnevezése, címe
  • beszerzés/előállítás időpontja

2. Nyilvántartási adatok:

  • értékcsökkenési leírás módja
  • értékcsökkenési leírási kulcs, annak változásai
  • ezek időpontja, használati idő, maradványértékre történő leírás időpontja
  • terven felüli értékcsökkenés visszaírása, elszámolási időszakonként a piaci érték

3. Állomány- és értékadatok és változásuk:

  • bekerülési érték
  • értékcsökkenési leírás összege, terven felüli értékcsökkenés összege
  • költséghely megnevezése, azonosító adatai
  • az eszköz piaci értéke
  • értékhelyesbítés összege és ennek változásai

4. Egyéb információk, melyeket a vállalkozás fontosnak ítél

Az immateriális javak főkönyvi elszámolása

Állománynövekedési jogcímek

Beszerzés (számla)
T 11. Immateriális javak
K 454. Szállítók

T 466. Előzetesen felszámított áfa
K 454. Szállítók

Saját előállítás (nyivántartási lap)
T 11. Immateriális javak
K 582. Saját előállításű eszközök aktivált értéke

Alapításkor, jegyzett tőke emelésekor, apportként átvétel (társasági szerződés)
T 11. Immateriális javak
K 479. Egyéb rövid lejáratú kötelezettéség

Térítés nélküli átvétel, továbbá ajándékként kapott, többletként fellelt eszköz (jegyzőkönyv)
T 11. Immateriális javak
K 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevétel

T 989. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevétel
K 483. Halasztott bevételek

Üzleti vagy cégérték beszerzése (speciális elszámolás)

Terven felüli értékcsökkenés visszaírása (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)
T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása
K 966. Terven felüli értékcsökkenés visszaírása

Értékhelyesbítés (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)
T 117. Immateriális javak értékhelyesbítése
K 417. Értékelési tartalék

Állománycsökkenési jogcímek

Terv szerinti értékcsökkenés (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció, analitika)
T 571. Értékcsökkenési leírás
K 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése

Terven felüli értékcsökkenés (csak értékbeni változást jelent - kalkuláció)
T 866. Terven felüli értékcsökkenés
K 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése

Értékesítés (számla)
T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
K 11. Immateriális javak

T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése
K 11. Immateriális javak

T 861. Értékesített immateriális javak könyv szerinti értéke
K 11. Immateriális javak

Alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor appotként átadás (társasági szerződés)
T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
K 11. Immateriális javak

T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése
K 11. Immateriális javak

T 881. Társaságba bevitt eszközök nyilvántartás szerinti értéke
K 11. Immateriális javak

Térítés nélküli átadás (jegyzőkönyv)
T 119. Immateriális javak terv szerinti értékcsökkenése
K 11. Immateriális javak

T 118. Immateriális javak terven felüli értékcsökkenése
K 11. Immateriális javak

T 889. Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli ráfordítás
K 11. Immateriális javak

Értékhelyesbítés csökkentése (kalkuláció)
T 417. Értékelési tartalék
K 117. Immateriális javak értékhelyesbítése

A bizonylati rend és a bizonylati fegyelem, a nyilvántartások és a bizonylatok ellenőrzése

A vállalkozásoknál fontos a bizonylatok rendjének kialakítása, szabályozása. Ezzel kapcsolatosan először is ellenőrizni kell, hogy

  • a vállalkozó valamilyen írott formában szabályozta-e a használatos bizonylatok rendjét (önálló szabályzatban, utasításban stb.)
  • a kialakított, illetve kialakult rendszer megfelel-e a számviteli törvény és más jogszabályok előírásainak, a vállalkozás igényeinek, a vagyonvédelmi és a titoktartási követelményeknek

A bizonylati rend és a bizonylati fegyelem ellenőrzésénél tehát a fő szempont nemcsak az önálló szabályzat megléte, hanem a kialakított rendszer szervezettsége és megbízhatósága is.
Számviteli bizonylat: minden olyan irat, okmány, amely valamilyen gazdasági esemény megtörténtét hivatalosan, hitelesen igazolja (számla, szerződés, megállapodás, kimutatás, hitelintézeti bizonylat, bankkivonat, jogszabályi rendelkezés, egyéb ilyennek minősíthető irat).
Bizonylati elv: könyvelni csak bizonylat alapján szabad.
Bizonylati fegyelem: minden gazdasági eseményről, amely az eszközök vagy a források állományát, összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani.

Ellenőrizendő, hogy az egyéb gazdasági műveletek, eredmények bizonylatainak adatait a gazdasági műveletek, események megtörténte után legalább negyedévente a könyvekben rögzítették-e.

A bizonylatok alaki és tartalmi követelményeinek ellenőrzése

A számviteli törvény szerint a számviteli bizonylat adatainak alakilag és tartalmilag hitelesnek, megbízhatónak és helytállónak kell lenniük.
A vállalkozások bizonylatai vizsgálatánál az alaki és tartalmi követelmények általános ellenőrzésén belül kiemelt gondot kell fordítani a számviteli törvény szerint előírt kötelező kellékek meglétére. Vizsgálandó továbbá, hogy a rögzítés biztosítja-e megőrzési időn belül az olvashatóságot, továbbá, hogy az esetleg szükségessé váló utólagos változtatások felismerhetők, illetve kimutathatók legyenek.

A szigorú számadású kötelezettség alá vont bizonylatok ellenőrzése

A szigorú számadás alá vonandó bizonylatokat a számviteli törvény szabályozza, amely szerint a készpénz kezeléséhez kapcsolódó nyomtatványokat, más jogszabály előírása alapján meghatározott gazdasági eseményekhez kapcsolódó bizonylatokat, továbbá minden olyan nyomtatványt, amelyért a nyomtatvány értékét meghaladó vagy a nyomtatványon szereplő névértéknek megfelelő ellenértéket kell fizetni, vagy amelynek az illetéktelen felhasználása visszaélésre adhat alkalmat, szigorú számadási kötelezettség alá kell vonni.
Ezen nyomtatványok körének meghatározása a vállalkozás vezetőjének a feladata.
Az ellenőrzés során vizsgálandó, hogy ide sorolták-e mindazokat a nyomtatványokat, amelyek a törvényi előírások szerint idetartoznak.
A visszaélések, a szabálytalanságok megakadályozása érdekében ellenőrizni kell a szigorú számadás alá tartozó nyomtatványok felhasználását. A vizsgálatnak ki kell terjednie arra, hogy a szigorú számadású nyomtatványok készleteiről és felhasználásáról megfelelő nyilvántartást vezetnek-e, valamint hogy az ide besorolt nyomtatványokról a felhasználók elszámoltak-e.

A bejövő és kimenő számlák ellenőrzése

A bejövő számlák esetében meg kell vizsgálni, hogy a beérkezés napján iktatták-e a számlákat. Ellenőrizendő, hogy a beérkező számlákat az iktatás után és a kiegyenlítés előtt átadták-e felülvizsgálatra, elfogadásra az erre illetékes szervezetnek vagy személynek. Vizsgálati feladat továbbá, hogy az elfogadott és igazolt számlákat megfelelő időben adják-e át a gazdasági (pénzügyi) szervezetnek, a kifizetésre (átutalásra) jogosultnak, ott a számlákat alaki követelményei, tartalma szempontjából felülvizsgálták-e.
A kimenő számlák kapcsán vizsgálni kell, hogy a teljesítés napjával minden termékértékesítésről és szolgáltatásnyújtásról kibocsátják-e a számlát. Vizsgálandó, hogy igazolt okmányok (szállítólevél stb.) alapján állították-e ki a számlát, a számlák sorszáma hézagmentes-e, a számlák megfelelnek-e az alaki és tartalmi követelményeknek, megtörténik-e valamennyi számla elszámolása, lekönyvelése.

Selejtezés bizonylatainak ellenőrzése

A vállalkozásoknál rendszeresen előfordul, hogy a tárgyi eszközök és a készletek valamilyen esemény következtében rendeltetésüknek tovább már nem felelnek meg, illetve nem használhatóak fel, ezért ki kell selejtezni, és a nyilvántartásokból ki kell vezetni őket. A selejtezésről selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, amely szigorú számadású bizonylatnak minősül.

A selejtezések ellenőrzésekor vizsgálni kell, hogy

  • az elkészített okmány megfelel-e a bizonylatokkal szembeni alaki és tartalmi követelményeknek
  • a selejtezési bizottság összetételében szakmailag megfelelően felkészült tagokból áll-e
  • a bizonylatban szereplő tételek léteztek-e
  • a maradvány (hulladék) hasznosításáról intézkedtek-e
  • a kiselejtezett eszközöket a könyvekből kivezették-e

Az üzembehelyezési bizonylatok ellenőrzése

A tárgyi eszközök beszerzése, létesítése, a meglevő tárgyi eszközök értéknövelő beruházásai és a felújítások aktiválásának kapcsán vizsgálandó, hogy az üzembehelyezést bizonylat alapján számolták-e el. Meg kell győződni arról, hogy az üzembehelyezési bizonylat alapján nyitották-e meg a könyvelésben a tárgyi eszköz egyedi nyilvántartását.

Az üzembehelyezés ellenőrzésekor vizsgálandó, hogy

  • az üzembehelyezés időpontja a tényleges időt tükrözi-e
  • az eszköz értékében elszámoltak-e minden olyan tételt, melynek a tárgyi eszköz értékébe történő elszámolását a számviteli törvény előírja

A bizonylatok megőrzésének ellenőrzése

A bizonylatok megőrzéséről a számviteli törvény előírásainak megfelelően kell gondoskodni. A beszámolót, a főkönyvi kivonatot, a leltárakat, az értékelést, a naplófőkönyvet, olvasható formában legalább 10 évig kell megőrizni. A számviteli bizonylatokat legalább 8 évig kell olvasható formában és visszakereshető módon megőrizni.

A társasági adótörvény és a számviteli törvény kapcsolata az értékcsökkenési leírás elszámolása szempontjából

A társaságoknál megképződött nyereség adóztatásának magyar gyakorlatában az adózás előtti eredmény és az adóalap nem azonos tartalmúak. A társasági adó alapját a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és az adótörvényben előírt, módosító tételek összevonásával kell meghatározni, és a számviteli szabályok alapján kimutatott eredményt az ún. adóalapot módosító tételekkel kell korrigálni.

Ezek az adóalap-korrekciók céljukat illetően négy csoportba sorolhatók:

  • adóalap védelme, a költségvetési bevételek biztosítása: a számviteli szabályk alapján bizonyos költségek és ráfordítások szabadon számolhatók el, azonban a társasági adó kiszámítása során csak korlátozottan vehetők figyelembe
  • kétszeres adóztatás elkerülése: az olyan tételek, melyek után már más adóalany megfizette az adót, adóalap-csökkentésként számolhatók el
    adóelkerülés: olyan jövedelem felhasználások, melyek után a vállalkozók keletkezésükkor nem fizetnének adót, adóalap-növelő tételként számolandók el
  • bizonyos tételek preferenciális jelleggel adóalap-csökkentésként (adóalap-kedvezményként) számolhatók el
  • olyan tételek, melyek sajátos adóalanyok, gazdasági események kezelését szolgálják az adóalap kiszámítása során

Az értékcsökkenési leírás az első csoportba tartozik, úgy, hogy az adózás előtti eredményt csökkenti az adóévben a társasági adó törvény szabálya szerint elszámolt összege, és egyben növeli az adózás előtti eredményt ugyanarra az eszközre nézve a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenési leírás összege.
Ennek indoka: a társasági adótörvény az egységes adóztatás érdekében nem fogadja el, hogy a számviteli törvény szerint többféle mód közül választhat a vállalkozás a értékcsökkenés kiszámítására, ezért a különböző eszközökre meghatározza az általa megengedett értékcsökkenés mértékét.

Pl.:
Számviteli törvény alapján a vállalkozás a tárgyi eszközeinek bruttó (20 mFt) értékének 30%-át számolja el évente értékcsökkenési leírásként, ez legyen 6 mFt évente. A társasági adótörvényben rögzített mérték alapján, ez csak 2,9 Mft (14,5%).
Tehát: a vállalkozás a számviteli szabályok alkalmazásával 3,1 mFt-tal magasabb értékcsökkenést számolt, mint amekkorát a társasági adótörvény engedne, így ennyivel kisebb lesz az adózás előtti eredménye, akkor viszont kevesebb adót is kellene fizetnie és az adózott eredménye magasabb lenne.
Mivel az elszámolt értékcsökkenési leírás mértéke a vállalkozó döntése, ezért változtatásával tudná befolyásolni adófizetési kötelezettségét és a nála maradó eredmény nagyságát. A központi költségvetés bevételeinek védelme érdekében határozta meg az társasági adótörvény, hogy korrekciót kell számolni.

adóalapot növeli a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenési leírás +6,0 mFt
adóalapot csökkenti a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás - 2,9 mFt
adóalap korrekció + 3,1 mFt

Adófizetési kötelezettség (19%) 992 eFt

Sok vállalkozás a minél kevesebb adminisztráció érdekében dönt úgy, hogy a számviteli politikájában a társasági adótörvény szerinti mértéket választja leírási kulcsként. Ebben az esetben természetesen emiatt nem keletkezik adóalap-korrekció, ami kétségkívül egyszerű megoldás. Mivel azonban az értékcsökkenési leírás nem az eszköz sajátossága, hanem egy általános kulcs alapján határozódik meg, végeredményben az eszközök értékelése kárt szenved, miközben a számvitel feladata éppen az lenne, hogy megbízható, valós és hű képet nyújtson a vállalkozásról.

A vezetés fogalma, lényegi kérdései, szintjei, a vezetői képességek és szerepek tartalma és jellemzői

A vezetés az a meggyőzésen vagy példamutatáson alapuló folyamat, aminek révén egy személy, vagy egy szűkebb testület rá tud venni egy csoportot bizonyos célok követésére.

A modern vezetés a következő feladatcsoportokat látja el:

  • Feladat és szervezet vezetése (irányítása)
    A szervezet működéséhez a menedzsmentnek meghatározott fő feladatokat (funkciókat) kell ellátnia, mint a döntések hozatala (tervezés) szervezés, ellenőrzés.
  • Emberek vezetése (irányítása)
    Mivel a szervezet az emberek munkája révén működik, a vezetőknek meg kell tanulniuk azokat a mesterfogásokat, melyek révén a beosztottak a szervezeti célok eléréséért fejtik ki erőfeszítéseiket. A hangsúlyos területek, az alapvető folyamatok irányítása, a szükséges erőforrások kombinálási gyakorlata az eredményes végrehajtás érdekében.
    Vezetési szintek:
    • operatív szint: vezetőtípusa a munkahelyi vezető, aki a közvetlen beosztottak irányítását végzi
    • vezetői szint: itt a középvezetők állnak, akik az outputok előállításához készítik a terveket, programokat
    • stratégiai szint: vezetője a felső vezető, aki meghatározza a szervezet hosszú- és középtávú céljait
    Vezetői képességek: szakmai jártasság, kockázatvállalási kézség, szervezőképesség, jó ítélőképesség, irányítási kézség, jó beszédkézség, türelem, belső energia, önuralom
    Vezetői feladatok: célkitűzés, vezetői irányítás, kommunikáció, oktatás, tanácsadás, értékelés, jutalmazás
  • Munkafolyamat vezetése (irányítása)