Pénzügy Sziget
13. Pénzeszközök fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban. A pénzeszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartási rendszere, a gazdasági események bizonylatolása, elszámolása. A pénzkezelés ellenőrzésének követelményei. A valuta, deviza fogalma, jellemzői, árfolyama, az árfolyam változás hatása a gazdasági életre. A vállalkozás szervezetét befolyásoló belső és külső tényezők csoportja, a befolyásoló tényezők lényeges elemei. A szervezeti folyamatok irányítása, rendszere. - 3.8 out of 5 based on 4 votes

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

 

Pénzeszközök fogalma, fajtái, megjelenése a beszámolóban; a pénzeszközök analitikus és főkönyvi nyilvántartási rendszere, a gazdasági események bizonylatolása, elszámolása

Pénzeszközök megjelenése a mérlegben

A. Befektetett eszközök

  • III. Befektetett pénzügyi eszközök
  • 3. Tartósan adott kölcsönök (191-193)

B. Forgóeszközök

  • IV. Pénzeszközök
  • 1. Pénztár, csekkek (381-383)
  • 2. Bankbetétek (384-386)

A pénzeszközök a készpénz, az elektronikus pénzeszközök és csekkek, továbbá a bankbetétek foglalják magukba..
A gazdálkodó házipénztárában a pénzkezelési szabályzatban meghatározott mennyiségű készpénzzel biztosítja a készpénzfizetéseinek teljesítését.
Az állományváltozások rögzítésének alapbizonylata a bevételi, illetve kiadási pénztárbizonylat.
Az elszámolási betétszámla a gazdálkodó pénzforgalmának lebonyolítására szolgál. Az állomány változások rögzítésének alapbizonylata a bankszámlakivonat.

Csoportosítása

  • Pénzforgalmi szempontból
  1. készpénz (bankjegy, érme)
  2. pénzhelyettesítő eszközök (csekk, hitelkártya)
  3. számlapénz (elszámolási betétszámla, elkülönített betétszámla)
  • Pénznem szerint
  1. forint
  2. valuta, deviza

A pénzeszközök analitikája, bizonylatolása

1. Pénztárt érintő gazdasági események

a. bevételi pénztár bizonylat

  • péntáros állítja ki
  • szigorú számadású
  • három példányos

b. kiadási pénztár bizonylat

  • pénztáros állítja ki
  • szigorú számadású
  • két példányos

c. pénztárjelentés

  • tartalmazza a pénztárt érintő gazdasági eseményt, a bevételi és a kiadási bizonylat alapján
  • a pénztáros készíti ellenőrzési céllal: pénztárban lévő tényleges pénzkészlet megegyezik-e a jelentésben szereplő összeggel
  • készülhet: naponta, hetente, dekátonként (10 nap), havonta

2. Valutapénztárt érintő gazdasági események bizonylatai

Mivel a mérlegben a valutát forintban kell beállítani, ezért a valutát érintő gazdasági eseményekről is ugyanolyan bevételi és kiadási pénztár bizonylatot kell kiállítani, mint a sima pénztárnál, de természetesen forintban.
Az átszámításnál az Magyar Nemzeti Bank vagy a saját bank által meghatározott középárfolyam a mérvadó.

E mellett a pénztárban lévő valutáról analitikus nyilvántartást is kell vezetni, melynek tartalma:

  • cím: .... valuta analitikája
  • sorszám
  • dátum
  • megnevezés
  • bevétel valutában és forintban
  • kiadás valutában és forintban
  • készlet valutában és forintban

3. Elszámolási betétet érintő gazdasági események analitikája

Külön nyilvántartás nem szükséges, mert ha a vállalkozásnak több betétszámlája van, akkor a 384. elszámolási betétszámla főkönyvi számlát bontják.

Bizonylatai:

  • számlakivonat
  • számla értesítő
  • átutalási megbízás
  • átvezetési megbízás
  • készpénz felvételi megbízás
  • készpénz befizetési megbízás

4. Devizabetétet érintő gazdasági események

  • külön analitikára nincs szükség
  • bizonylatai megegyeznek az elszámolási betétnél leírtakkal

Gazdasági események elszámolása

Készpénzkészlet-állomány növekedései

Készpénzes értékesítés (egyszerűsített számla, bevételi pénztárbizonylat)
T 381. Pénztár
K 91-94. Értékesítés nettó árbevétele

Vevő készpénzes teljesítése (bevételi pénztárbizonylat)
T 381. Pénztár
K 31. Vevőkövetelések

Elszámolásra kiadott előleg visszavétele
T 381. Pénztár
K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések

Bankszámláról történő készpénfelvétel
T 381. Pénztár
K 389. Átvezetési számla

Valutakészletek árfolyamnyereségének elszámolása
T 382. Valutapénztár
K 976. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Készpénzkészlet-állomány csökkenései

Készpénzes vásárlás
T 1-3. Eszközök
K 381. Pénztár

Szállítóval szembeni kötelezettség készpénzes kiegyenlítése
T 454. Szállítók
K 381. Pénztár

Elszámolásra kiadott előleg
T 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
K 381. Pénztár

Bankszámlára történő befizetés
T 389. Átvezetési számla
K 381. Pénztár

Munkabér készpénzes kifizetése
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 381. Pénztár

Valutakészletek árfolyamveszteségének elszámolása
T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
K 382. Valutapénztár

Értékvesztés elszámolása
T 866. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés
K 384-386. Bankbetétek

Számlapénzkészlet-állomány növekedései

Vevői tartozás átutalása
T 384. Elszámolási betétszámla
K 31. Vevőkövetelések

Pénztárból történő készpénbefizetés
T 384. Elszámolási betétszámla
K 389. Átvezetési számla

Vevőktől kapott előleg elszámolása
T 384. Elszámolási betétszámla
K 453. Vevőktől kapott előleg

Adott kölcsönök törlesztése
T 384. Elszámolási betétszámla
K 19. Tartósan adott kölcsönök

Kapott, jóváírt kamatok elszámolása
T 384. Elszámolási betétszámla
K 974. Kapott (járó) kamatok

Devizakészletek árfolyamnyereségének elszámolása
T 386. Deviza betétszámla
K 976. Pénzügyi műveletek egyéb bevételei

Számlapénzkészlet-állomány csökkenései

Szállítóval szembeni kötelezettség átutalása
T 454. Belföldi szállítók
K 384. Elszámolási betétszámla

Készpénzfelvétel pénztárba
T 389. Átvezetési számla
K 384. Elszámolási betétszámla

T 381. Pénztár
K 389. Átvezetési számla

Előleg címén történő átutalás
T 353. Készletre adott előleg
K 384. Elszámolási betétszámla

Hitel, kölcsön törlesztés
T 451. Rövid lejáratú hitelek
K 384. Elszámolási betétszámla

Fizetett kamatok
T 872. Fizetett (fizetendő) kamat
K 384. Elszámolási betétszámla

Munkabér átutalása
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 384. Elszámolási betétszámla

Bankkártyával történő fizetés
T 454. Belföldi szállítók
K 384. Elszámolási betétszámla

Bankköltségek elszámolása
T 532. Bankköltség
K 384. Elszámolási betétszámla

Devizakészletek árfolyamveszteségének elszámolása
T 876. Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai
K 386. Deviza betétszámla

A pénzkezelés ellenőrzésének követelményei

A vezetők ellenőrzési feladatai között és a tevékenységek folyamatába építve állandó és ismétlődő feladat a házipénztár és a pénztárak rendszeres vizsgálata.

A pénztárellenőrzés általános célja annak megállapítása, hogy

  • megegyezik-e a készpénzállomány a pénztárjelentés, illetve a pénztárszámla egyenlegével
  • szabályozott-e a pénztárak működésének, pénzforgalmának a rendje
  • a bevételek szabályszerűek-e, a befizetések megfeleő időben és hiánytalanul befolynak-e a pénztárba
  • szabályszerűek-e és jogosak-e a kifizetések
  • megtartják-e a pénz kezelésére, nyilvántartására és a pénztári műveletek bizonylatolására vonatkozó előírásokat
  • biztosított-e a pénz megfelelő védelme

Az ellenőrzést az alábbi három fő feladatkörre indokolt megbontani:

1. Rovancsolás
Feladata:

  • a tényleges készpénz (forint, valuták) és egyéb értékállomány számbavétele
  • az előbbi tényhelyzet egybevetése a kapcsolatos nyilvántartással
  • eltérés esetén kiinduló alapot biztosítani a rendellenességek kivizsgálásához

A rovancsolást váratlanul kell elvégezni, lehetőleg közvetlenül a pénztárzárlat után vagy nyitáskor. Ha a gazdálkodó szervezetnek több pénztára is van, akkor az ellenőrzést a meglepesszerűség biztosítása érdekében az összes pénztárban egyszerre célszerű végezni. A rovancsolásról közös jegyzőkönyvet veszünk fel.

2. Pénztárellenőri feladatok vizsgálata
Ellenőrizni kell, hogy az előzetes kifizetés előtti pénztár ellenőrzést végzőnek a vezető a szakmailag megfelelően képzett munkavállalót jelölt-e ki. Meg kell vizsgálnia az alapbizonylatot abból a szempontból, hogy az a hatályos jogszabályokban és szabályzatokban előírt feltételeknek megfelel-e, a bizonylatot a kijelölt szervezeti egység állította-e ki, a szükséges mellékleteket csatolták-e. Ellenőrizni kell, hogy a bizonylatok tartalmazzák-e a szolgáltatás, a szállítás, a munka teljesítésének igazolását, továbbá az alapbizonylaton végzett számítások helyességét. Vizsgálni kell, hogy a pénztárbizonylat adatai megegyeznek-e az alapbizonylat adataival. Az utólagos ellenőrzést a pénztári ellenőr végzi. Feladata a pénztárjelentések helyességének és a kimutatott készpénzkészlet meglétének ellenőrzése. Vizsgálata során ellenőrizni kell, hogy a pénztári nyilvántartásba felvett tételek pénztári bizonylatai és pénztári alapokmányai megvannak-e és megegyeznek-e, továbbá, hogy az elszámolásra kiadott pénzösszegekkel elszámoltak-e. A pénzkészlet meglétének ellenőrzése a pénztárban lévő készpénz meglétére is kiterjed. Az utólagos ellenőrzést a napi pénztárzárlat után kell elvégezni.

3. Ismétlődő ellenőrzések végrehajtása
Az ismétlődő pénztárellenőrzést rendszeresen és váratlanul érdemes végrehajtani.
Az ellenőrzést a pénzkezelési szabályzat és a szervezeti és működési szabályzat vonatkozó részének megvizsgálásával kell kezdeni, hogy megfelelően szabályozták-e a pénzkezelés rendjét, helyesen határolták-e el a feladatokat és a felelősségeket, továbbá kellően figyelembe vették-e a vállalkozás adottságait.
A pénztárakban a bevételek alapvetően a vevők és a dolgozók befizetéseiből, továbbá a bankszámláról felvett összegekből származhatnak. Ennek során vizsgálni kell, hogy a pénztáros megfelelő időben bevételezett-e minden készpénzbefizetést és a bevételezések szabályszerűek-e.
A házipénztári kifizetések ellenőrzésének célja annak megállapítása, hogy a házipénztári kifizetések során megtartják-e a kiadási bizonylatok tartalmi és formai előírásait, a pénzforgalom általános szabályait.
Fontos feladat a pénzkezelés bizonylatainak ellenőrzése. Ennek kapcsán vizsgálandó, hogy a vállalkozás pénztárosa minden pénztári befizetését és kifizetését a teljesítést követően azonnal, felmerülési sorrendben a pénztári nyilvántartásban feljegyzett-e.
Mindezeken túlmenően ellenőrizni kell a készpén kezelését, őrzését. A vizsgálat célja annak megállapítása, hogy kellő bizonyosságot nyújtó módon történik-e a pénz szállítása, kezelése és őrzése.

A valuta, deviza fogalma, jellemzői, árfolyama, az árfolyamváltozás hatása a gazdasági életre

Valuta

Valamely ország hivatalos fizetőeszköze más ország fizetési forgalmában.

Fajtái

  • konvertibilis valuta: bármilyen pénznemre átváltható, kemény valuta
  • nem konvertibilis: puha valuta
  • kulcsvaluta: a világgazdaságban meghatározott szerepű
  • tartalékvaluta: az árfolyama hosszabb idején keresztül állandó

A konvertibilitás fokozatai

  • kötött vagy klíring valuta: a valutát csak a jegybank válthatja át
  • transzferábilis valuta: részleges konvertibilitás, csak a folyó fizetési mérleg tételeire érvényes
  • konvertibilis valuta: bármikor, bármire átváltható

Deviza

A külföldi pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség.

A valuta és deviza átváltása árfolyam alapján történik. A pénznemek közötti arányt konverziónak nevezzük.

Árfolyam

Valamely valuta egy egységének egy másik ország pénznemében kifejezett ára.

Az árfolyam nagyságának kifejezése

  • arany paritásban
  • valuta paritásban

Az árfolyam meghatározása

  • aranytartalom alapján: régen az egyes valuták bizonyos aranymennyiséget képviseltek és ez a féle összehasonlítás az aranytartalom alapján történt)
  • vásárlóerő paritás alapján: az aranytartalommal történő összehasonlítással kapunk egy arányt - paritást -, ami kifejezi az arany valutában kifejezett árát
  • valuta kosár segítségével: egyes országok valutájuk értékét nem aranyhoz, hanem egy a számukra fontos valutához, valutakosárhoz kötik. Nálunk a valutakosár tartalma 100%-ban euro, 2001-től

Az árfolyamot befolyásoló tényezők

  • piaci kereslet és kínálat alakulása
  • adott ország gazdasági fejlettsége
  • az adott országban alkalmazott devizagazdálkodási rendszer
  • átválthatóság, konvertálhatóság

Az árfolyam közgazdasági funkciói

  • kiegyenlítő funkció
  • differenciáló funkció
  • fedezeti funkció
  • terelő funkció

Az árfolyam jegyzése

  • közvetlen: egységnyi külföldi valutát hazai pénznemben fejezünk ki
  • közvetett: egységnyi hazai fizetőeszköz külföldi valutában kifejezve

Az árfolyam fajtái

  • vételi árfolyam
  • eladási árfolyam
  • középárfolyam
  • valutaárfolyam
  • devizaárfolyam
  • jegyzettárfolyam
      1. hivatalos
      2. piaci
      3. fekete
        Első kettő kapcsolata alapján lehet rögzített, kötött és szabad (rugalmas).

Az árfolyamváltozás hatása a gazdasági életre

Az árfolyam változása a gazdaság szereplőire más-más hatással van. Ha a változás hosszú távon hat, akkor ezekhez a változásokhoz a szereplők alkalmazkodni tudnak, ami sokkal kevésbé veszélyes, mint az a helyzet, amikor az árfolyam rövid perióduson belül nagymértékben ingadozik, mert erre a gazdasági szereplők nem tudnak felkészülni.
Rövid távú változás esetén a valuta, deviza erősödése az importőr számára előnyökkel, az exportőr számára hátrányokkal jár.
Az árfolyam gyengülése természetesen ellentétes hatással jár, azaz kedvező az exportőrnek és kedvezőtlen az importőrnek.
Amennyiben egy gazdasági szereplőnek devizában áll fenn hiteltartozása, azaz devizás kötelezettséggel rendelkezik, akkor helyzete az importőrével azonos, tehát az árfolyam erősödése kedvező, gyengülése kedvezőtlen hatással jár számára.

A vállalkozás szervezetét befolyásoló belső és külső tényezők csoportja, a befolyásoló tényezők lényeges elemei; szervezeti folyamatok irányítása

A vállalat szervezetét, annak formáját strukturális jellemzőivel azonosíthatjuk.
Ezek:

  • a munkamegosztás és annak szabályozása
  • a hatáskörmegosztás
  • a koordináció és annak szabályozása
  • konfiguráció

Munkamegosztáson és annak szabályozásán egy nagyobb feladatkomlexum részfeladatokra bontását, és e részfeladatok egyes szervezeti egységekhez való telepítését értjük. A szervezeten belüli elsődleges munkamegosztást alapvetően három elv szerint határozhatjuk meg: funkció, tárgy, régió.
Egydimenziós szervezetnek nevezzük azon szervezeteket, melyekben az említettek közül egy-egy elv szerint történik az elsődleges munkamegosztás.
Két- vagy többdimenziós szervezetnek nevezzük azokat a szervezeteket, melyekben az említett munkamegosztási elveket párhozamosan alkalmazzák.

A koordináció egymás mellé rendelést, összehangolást jelent. A szervezeti egységek differenciálódása a változó környezeti és belső feltételeknek megfelelő munkamegosztásból és hatáskörökből adódó természetes követelmény, ezért a részeknek a közös cél érdekében történő összefogására kell törekedni.

A konfiguráció a következő dimenziókban írható le:

  • a szervezet mélységi tagozódása, azaz a hierarchikus szintek száma a fő tevékenységi profilt tekintve
  • a szélességi tagozódás, vagyis az egy vezető alá közvetlenül tartozó alárendeltek száma a hierarchia különböző szintjein
  • az egyes szervezeti egységekben foglalkoztatottak száma
  • vonal és törzskar megkülönböztetése