Pénzügy Sziget

15. A jövedelem-elszámolás (bérelszámolás) feladatai, bizonylatai, nyilvántartási rendszerei (munkaügy, bér- és jövedelem-elszámolás analitikája), gazdasági események főkönyvi elszámolása. A társadalombiztosítás járulékai. A személyi jövedelemadó jellemzői, a bevétel és a jövedelem tartalma. Összevont adóalap és adójának meghatározása, a jövedelemadó előleg megállapítása, levonása. A munkaerőszükséglet meghatározása módszerei, a munkaerőszükséglet kielégítésére alkalmazható eljárások. Az ösztönzési rendszer alapformái, azok jellemzői.

Olvasóink értékelése: 4 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktív
 

A jövedelemelszámolás (bérelszámolás) feladatai, bizonylatai, nyilvántartási rendszerei (munkaügyi, bér- és jövedelemelszámolás analitikája), gazdasági események főkönyvi elszámolása

A jövedelemelszámolás (bérelszámolás) feladatai:

  • a munkabérek és személyi jellegű egyéb kifizetések számfejtése, pénzügyi rendezése
  • a kifizetőhelyként működő gazdálkodóknál a társadalombiztosítási juttatások elszámolása (táppénz, családi pótlék)
  • költségfeladások munkaszámra, költséghelyre, költségviselőre
  • személyi jövedelmekre vonatkozó adó és járulékalapok gyűjtése, az adók kalkulációja, bevallása, adóigazolások elkészítése
  • munkavállalók keresetével, jövedelmével, a ledolgozott munkaidővel kapcsolatos statisztikai adatszolgáltatások biztosítása

A vállalkozás a törvényi előírásoknak megfelelően legalább havonta munkabért fizet a munkavállalóknak az általuk végzett munkáért. A bérszámfejtés és a bérfeladás időpontja a tárgyhónap utolsó napja. A bérszámfejtés alapbizonylata a munkaszerződés, ebből kerül megállapításra a bruttó bér, ezt jogszabályokban meghatározott különböző levonások terhelik.
A számfejtés alapján a bruttó bért bérköltségként kell elszámolni, függetlenül attól, hogy a tárgyidőszakban megtörtént-e a bér kifizetése.

A bérszámfejtés bizonylatai:

  • jelenléti ív, illetve műhelynapló: a munkában töltött idő
  • munkautalvány: utasítás munkavégzésre; igazolja az elvégzett munkát
  • bérszámfejtő lap: havi bér, levonások, juttatások, járandóság
  • levonási jegyzék
  • bérfizetési jegyzék: a munka kifizetésére szolgáló bizonylat
  • bérnyilvántartó lap: egy dolgozó bérének és levonásainak éves szinten való kimutatása
  • TB összesítő

Személyi jövedelmek analitikája:

  • munkavállaló neve, személyi adatai, adóazonosító jele, taj-száma
  • munkahely, önelszámoló egység megnevezése
  • alapbér, törzsbér összege
  • bérpótlékok jogcíme és összege
  • kiegészítő fizetés összege
  • prémium, jutalom összege időszakonkénti bontásban
  • levonások jogcímei, mértékei, összegei havi bontásban
  • nem rendszeres jövedelmek jogcímei, összegei
  • a kifizetőhelyként működő gazdálkodónál a társadalombiztosítási juttatások jogcímenként és összegük
  • a munkavállaló számára fizetendő nettó járandóság összege havonta, majd az értékadatok éves összessítése

Munkáltatót terhelő bérjárulékok (költségként, bérjárulékként kerülnek elszámolásra)

  • társadalombiztosítási járulék (29% = nyugdíj 21% és egészségbiztosítási járulék 8%)
  • egészségügyi hozzájárulás (1950 ft/fő/hó)
  • munkaadói járulék (3%)
  • szakképzési hozzájárulás (1,5%)

Munkavállalót terhelő adók és járulékok (bruttó bérből kerül levonásra)

  • személyijövedelemadó-előleg (sávos)
  • társadalombiztosítási járulék (14,5%)
    egyéni nyugdíjjárulék 8,5% = 0,5% állami nyugdíjpénztárba, 8% magánnyugdíjpénztárba
    egyéni egészségbiztosítási járulék 7% = 4% természetbeni, 3% pénzbeni
  • munkavállalói járulék (1,5%)

A gazdasági események főkönyvi elszámolása (egyéni lapok összesítése alapján):

Bruttó bér feladása
T 541. Bérköltség
K 471. Jövedelemelszámolási számla

Betegszabadság bérköltsége
T 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett, személyi jellegű kifizetések
K 471. Jövedelemelszámolási számla

Tb-táppénz (kifizető helynél)
T 368. Különféle egyéb követelések
K 471. Jövedelemelszámolási számla

Munkáltatót terhelő táppénz
T 551. Munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések
K 471. Jövedelemelszámolási számla

Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék (29%)
T 561. Nyugdíj- és egészségbiztosítási járulék
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Egészségügyi hozzájárulás
T 562. Egészségügyi hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Munkaadói járulék
T 563. Munkaadói járulék
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Szakképzési hozzájárulás
T 564. Szakképzési hozzájárulás
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Levonások

Személyijövedelemadó-előleg
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 462. Személy jövedelemadó elszámolása

Egyéni egészségbiztosítási járulék (7%)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Egyéni nyugdíjjárulék (8,5%)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 473. Társadalombiztosítási kötelezettség

Munkavállalói járulék (1,5%)
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 463. Költségvetési befizetési kötelezettség

Bírói letiltás, előleg
T 471. Jövedelemelszámolási számla
K 361. Munkavállalókkal szembeni követelések
K 479. Különféle rövid lejáratú egyéb kötelezettségek

A társadalombiztosítás járulékai

A társadalombiztosítás a társadalom tagjainak közös kockázatvállalása alapján működő rendszer, melynek fenntartásához minden társadalombiztosítási jogosultnak bizonyos befizetésekkel, járulékokkal hozzá kell járulnia.

Társadalombiztosítási járulék

Funkciója a közös társadalmi kockázatviselés és az általános ellátási (nyugellátás, egészségügyi szolgáltatás stb.) rendszer működtetésének elősegítése.

Típusai:

  • a biztosított egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot,
  • a foglalkoztató egészségbiztosítási és nyugdíjbiztosítási járulékot (tb járulékot),
  • a kiegészítő tevékenységet folytatónak minősülő egyéni vállalkozó, továbbá a társas vállalkozás egészségügyi szolgáltatási járulékot,
  • biztosítottnak vagy ilyen biztosított eltartott hozzátartozójának nem minősülő belföldi személy egészségbitzosítási járulékot

köteles fizetni.

A magánnyugdíjpénztár tagja nyugdíjjárulék és tagdíj fizetésére kötelezett.

A minimális járulékalap 2007. január 1-jétől havi 131.000 Ft. A saját jogú, nyugdíjas foglalkoztatott 4%-os mértékű egyéni természetbeni egészségbiztosítási járulékot, valamint 2007. április 1. után 8,5%-os nyugdíjjárulékot fizet. Az egyéni nyugdíjjárulék-fizetés felső határa 2007-ben napi 18.490 Ft, évi 6.748.850 Ft. A munkavállalói járulék mértéke 2006. szeptember 1-jétől 1,5%.

Egészségügyi hozzájárulás

Az egészségügyi hozzájárulás is a társadalombiztosítási ellátások fedezetére szolgál.
Általánosságban a százalékosan számított egészségügyi hozzájárulás mértéke az alapját képező jövedelem 11%-a. A százalékos egészségügyi hozzájárulást minden olyan esetben meg kell fizetni, mikor a hozzájárulás alapját képező összegek kifizetése megtörténik.
A tételes egészségügyi hozzájárulás mértéke a jogviszony fennállása alatt 1950 ft/hó/fő.

A személyi jövedelemadó jellemzői, a bevétel és a jövedelem tartalma

Személyi jövedelemadó

Célja

  • magánszemélyek hozzájárulása a közterhekhez
  • az adóbevételek biztosítása az állami és az önkormányzati költségvetés számára

Jellemzői

  • a magánszemélyek minden jövedelme adóköteles
  • általános adó
  • közvetlen adó
  • kedvezmények és adómentesség kapható
  • naptári évenként számolják el
  • az év során adóelőleget kell fizetni
  • az adó megállapítása önadózással történik

Tárgya a bevétel: az adóévben elvégzett tevékenység ellenértéke

Csoportosítása:

  • adóköteles bevétel
    • készpénz
    • számlapénz
    • elengedett vagy átvállalt tartozás
    • természetben kapott vagyoni érték
    • magánszemély helyett fizetett kiadás
  • adómentes bevétel
    • szociális ellátás
    • lakással kapcsolatos támogatás
    • adományok
    • károk megtérítése
    • egyes költségtérítés jellegű bevétel
    • egyes tevékenység bevétele
    • egyes természetbeni juttatások
    • kiemelt állami díjak
    • hajléktalan szállás
    • egyéb bevételek (örökség, ajándék)
  • nem bevételek
    • visszatérített adó
    • a vállalkozásból kivont adó
    • a kifizető által adott költség térítés

Költség: bevétel szerző tevékenyéggel közvetlenül összefüggő kizárólag a bevétel megszerzése, illetve a tevékenység folytatása érdekében az adott évben kifizetett és bizonylattal igazolt kiadás

Jövedelem:

megállapítása

  • bevétel egésze jövedelem
  • bevétel és a tényleges költség különbsége a jövedelem
  • bevétel és a költség-hányad (a bevétel 10%-a) különbsége a jövedelem

Bevallása és megfizetése

  • egyéni vállalkozók esetén a következő év febr. 15. (mindig kell adóbevallást benyújtani)
  • magánszemélyeknél a határidő következő és máj. 20. ( a munkáltató közreműködésével is tehető adóbevallás)
  • nem kell bavallani:
    • a jövedelem kiszámításánál figyelembe nem vett bevétel
    • 200 eFt-nál kisebb értékű ingó vagyontárgy értékesítéséből származó bevétel
    • 0%-os adókulcsú jövedelem
    • azt a jövedelmet amiből a kifizető végleges adót vont le
    • 50 eFt-ot el nem érő osztalék jövedelmet, árfolyam nyereséget, illetve a vállalkozásból kivont jövedelmet együttesen, ha az adót a kifizető levonta
    • kamatból származó jövedelem

A munkaerő-szükséglet meghatározása, módszerei, a munkaerő-szükséglet kielégítésére alkalmazható eljárások; az ösztönzési rendszer alapformái, azok jellemzői

A munkaerő biztosítása

A munkaerő-tervezés alapozza meg azt, hogy a munkáltató milyen mennyiségű és összetételű munkaerő-kereslettel jelenik meg a munkaerőpiacon.
A munkaerő biztosítását megalapozó tervezőmunkánk egyik legfontosabb része a munkaerő-szükséglet meghatározása. A szükséglet mennyisége mellett annak minőségét, szakmai és szakképzettségi struktúráját is meg kell tervezni.
A munkaerő-tervezés lényegében egyensúlyteremtésre irányul három tényező között8: a termelés, a termelékenység és a létszám között.

A munkaerő-szükséglet tervezését sokféle elemzéssel kell megalapozni. Ennek keretében vizsgálni kell a szervezet munkaerőhelyzetét meghatározó külső, környezeti tényezőket, a rendelkezésre álló munkaerő-kínálatot. Elemezni szükséges a munkahelyi és szakma struktúra alakulását, mivel az itt tapasztalható ellentmondások feloldása a tervezés fontos feladata.
A munkaerő-szükséglet meghatározására számos módszer használatos attól függően, hogy szellemi vagy fizikai foglalkozású munkavállalóról van szó.

A fizikai foglalkozású munkavállalóknál az egyik leggyakrabban használt módszer a termelés normaóra-szükségletén alapuló létszámmeghatározás. Ha ismerjük a termék előállításának időszükségletét és a gyártandó termék számát, akkor az összes időszükségletet a kettő szorzataként kaphatjuk meg. Ha ezt elosztjuk az egy fő által teljesíthető éves nettó munkaidővel, megkapjuk, hogy hány főre van szükség a tervezett mennyiség előállításához.
Amikor a fenti adatok nem állnak rendelkezésre, meghatározható a létszámszükséglet az egyes gépek, berendezések működéséhez előírt létszám segítségével. Ezeket létszámnormatíváknak szokták hívni.

A kisegítő-kiszolgáló létszám meghatározása ún. kiszolgálási normák felhasználásval történhet.
A létszámszükséglet meghatározása történhet funkcióelemzéssel is. Ekkor a tevékenységet részeire kell bontani, és a részenként megállapított időigényekből kell meghatározni a tevékenység időigényének meghatározását.

A reális szükséglet meghatározásához jól hasznosítható a munkakörtervezés módszere, amelyben kialakítjuk az adott munkakör tartalmát, funkcióját és kapcsolódó rendszerét, az eredmény pedig egy munkaköri leírásban rögzíthető.

A munkakörelemzés és tervezés ebből kifolyólag fontos kiindulópont: mivel jelzi a szükséges változások helyét, irányát, jellegét. Ebből pedig meghatározható, hogy hol van szükség külső és belső piacot érintő mozgásra.

A munkaerő-szükséglet meghatározása szükséges, de nem elégséges feltétele a munkaerő-tervezésnek. A tervezés másik oldala a munkaerő-állomány, a munkaerő-kapacitás elemzése, tervezése. Azt, hogy mennyi és milyen képzettségű munkaerőt kell felvennünk, csak a rendelkezésre álló állomány vizsgálata után derül ki. A lehetséges következtetések az állomány csökkentése vagy növelése, illetve az összetétel változtatása lehetnek. Ha a szükséglet és a lehetőség oldal nem egyezik, kétféle módon lehet az összhangot megteremteni: vagy létszámcsere vagy átképzés segítségével.

Amennyiben a belső munkaerőpiacról a szükséglet nem elégíthető ki, a külső környezetből kell felvenni a hiányzó létszámot.
A munkáltató a vonzáskörzeten belül versenyez mindazokkal, akik hasonló típusú munkaerőt keresnek. Legtöbb esélye annak lesz, aki magasabb bért vagy juttatást, kedvezőbb munkafeltételeket tud ajánlani. Túlkínálat esetén elegendő a gyár kapujába kiírni a hirdetést, más esetekben a különböző médiákban szükséges hirdetni, esetleg pályázatot kiírni stb.
A piacgazdaságok tipikus intézményének számítanak a munkaerő-toborzással, kiválasztással, bérbeadással foglalkozó vállalkozások, a "fejvadászcégek". Az ilyen típusú vállalkozások széles köre működik már hazánkban is különböző profillal, a fizikai dolgozók toborzásától a kvílifikált menedzserek kereséséig.

 


Hírlevél

Befektetés TITKOK könyv

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Swingtrade DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tanfolyam Budapesten

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tőzsdetanfolyam DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam