Az éves beszámoló részét képező mérleg tartalma, felépítése, a mérlegtételek csoportosítása, értékelésének általános szabályai

A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, mely adott időpontra vonatkozik és pénzértékben, összesítve tartalmazza az eszközöket és a forrásokat előírt struktúra szerint.

Jellemzői:

  • adott időpontra vonatkozik
  • állományi adatokat tartalmaz, mely mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált
  • a rendelkezésre álló vagyont két megközelítésben fejezi ki
    1. a vagyontárgyak rendeltetése, megjelenése szerint eszközök formájában (aktívák)
    2. másrészt a vagyon eredete alapján források (passzívák) formájában
  • az eszközök és források forintösszegének egyeznie kell, illetve a mérleg főösszegeknek
  • teljes körű kell legyen
  • összevontan, a számviteli törvényben előírt kötött sorrendben tartalmazza az eszközöket vagy a forrásokat
  • mérésmódja az érték, az adatok ezer forintban, kivétel, ha a főösszeg 100 milliárdos, akkor millió forintban
  • a vállalkozás vezetője írja alá, a könyvvizsgáló záradékot ad
  • három oszlopa van: előző év, előző évek korrekciója, tárgyév
  • a mérlegséma hármas fokozatú tagolást követ:
    1. mérleg főcsoport: jele a nyomtatott nagybetű
    2. mérlegcsoportok: a mérlegfőcsoportokon belüli kisebb, de még több mérlegsort magába foglaló kategória, jele a római számok
    3. mérlegsorok: a mérlegcsoportokon belüli szűkebb kategóriák, jele az arab számok

A mérleg fajtái:

  • Kétoldalú A-változat
  • Lépcsőzetes B-változat

A mérleg sémát megtalálod a számviteli törvény melléklet-ében!

A mérleget megfelelő könyvvezetéssel és bizonylatolással kell alátámasztani.

A mérlegtételek értékelésének általános szabályai

  • Immateriális javak: befektetési értéken, vagyis vételáron, a vállalkozó döntése szerint az immateriális javakból a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek szerepelhetnek piaci értéken is
  • Tárgyi eszközök: befektetési értéken, vagyis vételáron, a vállalkozó döntése szerint a tárgyi eszközökből az ingatlanok, a műszaki berendezések, az egyéb berendezések és a tenyészállatok szerepelhetnek piaci értéken is
  • Befektetett pénzügyi eszközök: alapvető szabályok szerint nettó értéken. Nettó érték = bruttó érték - értékcsökkenés. A bruttó érték más néven bekerülési érték és az értékcsökkenés lehet terv szerinti és terven felüli. A részesedéseket a vállalkozó döntése szerint piaci értéken is szerepeltetheti.
  • Készletek: a vásárolt készleteket bekerülési érték - értékvesztés, ha van; a saját előállítású készleteket előállítási költség - értékvesztés, ha van
  • Követelések
    1. Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők) értékelése: a szerződés szerinti forint összegben, illetve devizás követeléseknél a választott devizaárfolyamon számoljuk el. A mérlegérték megállapításánál figyelembe kell venni a hitelezési veszteségként leírt, behajthatatlan követelések összegét, valamint az elszámolt értékvesztéseket és azok visszaírását. A devizás követeléseknél még korrekciót jelent az árfolyamkülönbözet is (+/-)
    2. Követelések kapcsolt vállalkozással szemben értékelése ugyanaz, mint a vevőké
    3. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben értékelése ugyanaz, mint az előző kettő
    4. Váltókövetelések értékelése: a váltóköveteléseket a kiváltott követelés összegében számoljuk el. A mérlegérték meghatározásánál a követelésekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni
    5. Egyéb követelések: az itt kimutatott peresített követelést a ténylegesen befolyt összegben szerepeltetjük a mérlegben
  • Pénzeszközök: megjelenhetnek forintban vagy külföldi pénznemben
  • Kötelezettségek
    1. Hátrasorolt kötelezettségek értékelése: szerződéssel dokumentált könyv szerinti értéken
    2. Hosszú lejáratú kötelezettségek
      • Hosszú lejáratra kapott kölcsön: a forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza a választott árfolyamon forintra átszámított összegében. A fordulónapi átértékelésre csak akkor kerül sor, ha a számított különbözet jelentős
      • Átváltoztatható kötvények értékelése: a kötvényekre vonatkozó szabályok szerint történik. Átváltható kötvényt csak a részvénytársaságok bocsáthatnak ki. A kötvény tulajdonos kérésére a kötvényben meghatározottak szerint a részvénnyé alakítható
      • Tartozások kötvénykibocsátásból: miután a kötvénykibocsátás egy kölcsönügylet, az általános szabályokat kell alkalmazni. A kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek között kell tehát kimutatni a kötvény még vissza nem fizetett összegét, csökkentve a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes összegekkel. Ez utóbbiakat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Devizás kötvények esetében a devizás kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
      • Beruházási és fejlesztési hitelek értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
      • Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
      • Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
      • Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
    3. Rövid lejáratú kötelezettségek
      • Rövid lejáratú kölcsönök: a forintban keletkezett rövid lejáratú kötelezettségeket a törlesztésekkel és az elengedett kötelezettségekkel csökkentett értéken szerepeltetjük a könyvekben és a mérlegben. A devizában visszafizetendő kötelezettségeket a vállalkozó által választott árfolyamon értékeljük. A mérleg fordulónapján csak akkor kerül sor átértékelésre, ha a könyv szerinti érték és a számított érték közötti külömbség jelentős
      • Rövid lejáratú hitelek értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével
      • Vevőktől kapott előlegek: az áfa-t is tartalmazó ténylegesen befolyt összegben. Devizában kapott előlegek a teljesítés napján érvényes - a vállalkozó által választott árfolyamon kell értékelni
      • Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból: az áruszállításból a szolgáltatás teljesítéséből származó áfa-t is tartalmazó forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert számlázott összegben, a devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek a vállalkozó által meghatározott árfolyamon átszámított forint összegben kell kimutatni
      • Váltótartozások: a váltó névértékén, mely magába foglalja a kiváltott kötelezettség és a váltóban fizetendő kamat összegét
      • Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével
      • Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével
      • Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével

Gazdasági események elszámolása

Rövid lejáratú kölcsön

  1. Kölcsön felvét jóváírási értesítés szerint T 384, 386 K 389
    Kölcsön felvét terhelési értesítés szerint T 389 K 451,441
  2. Kölcsön törlesztés terhelési értesítés szerint T 389 K 384, 386
    Kölcsön törlesztés jóváírási értesítés szerint T 441, 451 K 389
  3. Kapcsolódó kamat T 872, (161 ha aktiválás előtti a kamat) K 384
  4. Év végi kamat passzív időbeli elhatárolása T 872 K 482 (Jan. 1-jén sztornó!)

Rövid lejáratú hitelek

  1. Szállítót egyenlítünk ki vele T 454, 455, 4542, 4552 K 45

Vevőktől kapott előlegek

  1. Jóváírási értesítés szerint T 384 K 453
  2. Áfa elszámolása (20%) T 3689 K 467
  3. Előleg átvezetése T 453 K 311ú
  4. Áfa visszavezetése T 467 K 3689
  5. Követelésünk befolyt T 384 K 311

Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból

  1. Szállító kiegyenlítése T 454, 455, 4542, 4552 K 384, 3853, 386, 44, 45

Váltótartozások

  1. Váltó kibocsátása T 454 K 457
  2. Futamidő kamata T 872 K 457
  3. Újévi kamat aktív időbeli elhatárolása T 392 K 872
  4. Futamidő végén névérték fizetése T 457 K 384

Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

  1. Szja T 471 K 462
  2. Tb átutalása T 473 K 384
  3. VPOP-nak átutalás T 465 K 384 - ha VPOP-nak átutaltunk, az áfa visszaigényelhető T 466 K 3684
  4. Bírói letiltás T 471 K 4762
  5. Nyugdíj- és eb járulék T 471 K 473
  6. Munkavállalói járulék T 471 K 463

A könyvvizsgálati ellenőrzés célja, feladatai, formái

A könyvvizsgálóval szembeni követelmény

  • szakmai képesítés
  • 3 év gyakorlat
  • ne legyen más munkaviszonya
  • bűntetlen előéletű kamarai tag

Feladatai

  • a beszámoló felülvizsgálata
  • ellenőrzési feladatok ellátása
  • szakvélemény készítés
  • piaci értékelés
  • átalakuló társaság vagyonmérlegének ellenőrzése
  • felszámolási, végelszámolási zárómérleg ellenőrzése
  • apporttal történő tőkeemelés hitelesítése

A könyvvizsgálati ellenőrzés célja

Megbízható, valós képet adjon a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, a működés eredményéről.

A könyvvizsgálói ellenőrzés jelentős szerepet tölt be a piacgazdaságban. Kialakulását is alapvetően a piaci érdekei tették szükségessé és lehetővé

Kialakulásának fő okai:

  • jelenleg a vállalkozások többségében a tulajdonosi kör és a menedzsment elkülönül egymástól, így a tulajdonosok rálátása a vállalkozás belső folyamataira korlátozott. Ugyanakkor tulajdonosi érdekeik érvényesítése egyértelműen igényelné azt.
  • a vállalkozás hitelezői, üzleti partnerei kockázataik minimalizálása érdekében hiteles információkat igényelnek a vállalkozás fizetőképességéről, megbízhatóságáról

A könyvvizsgálati jelentés, záradékok

A könyvvizsgálat alapvető célja a beszámoló felhasználóinak megbízható tájékoztatása, ezért a könyvvizsgálói véleménynek szükségszerűen meg kell jelennie a beszámoló mellett, annak mintegy részeként. Ezért a könyvvizsgálói véleményt is tartalmazó jelentést szükséges írásba foglalni és a beszámolóhoz csatolni.

Választott könyvvizsgáló megbízása a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a számviteli törvény által arra kijelölt vállalkozások esetében kötelező.
A bejegyzett könyvvizsgálót határozott időtartamra - 5 évre - a társaság legfőbb szerve választja.

A törvényi szabályozás meghatározott esetekben kötelezővé teszi a könyvvizsgálat intézményét, a könyvvizsgálói jelentés elkészítését és annak csatolását a beszámolóhoz. A könyvvizsgálói jelentés készítésének kötelezettségét a számviteli törvény írja elő, meghatározva a jelentés főbb tartalma követelményeit, valamint a záradék (vélemény) megadásának feltételeit. A könyvvizsgálói jelentés részletes formai és tartalmi követelményeit a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok rögzítik.

A könyvvizsgálói jelentés lényegi része a könyvvizsgáló által a vizsgált beszámolóról megfogalmazott vélemény, mely a számviteli törvényben könyvvizsgálói záradék megnevezéssel szerepel. A véleményező szakasszal szembeni követelmény, hogy az egyértelműen és világosan tartalmazza a könyvvizsgáló beszámolóval kapcsolatos állásfoglalását. A könyvvizsgáló véleménye (a záradék) minden esetben a vizsgált beszámoló egészére vonatkozó vélemény, tehát a könyvvizsgáló a beszámoló által nyújtott összképről nyilatkozik.

A könyvvizsgálói záradéknak több fajtája különböztethető meg aszerint, hogy a könyvvizsgáló milyennek ítéli meg a beszámoló által nyújtott összképet, azonban valamennyi esetben a dokumentálni köteles, azaz munkadokumentációval alá kell támasztania jelentését.

Így a könyvvizsgáló által adott záradék lehet:

  • Hitelesítő záradék
    Ha a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látja el a beszámolót, akkor arról nyilatkozik, hogy a vizsgált beszámoló megbízható és valós összképet mutat be a vállalkozás üzleti évéről. Ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vállalkozás működése, beszámolója minden hibától mentes, csak azt, hogy lényeges hibát nem tartalmaz.
  • Korlátozott záradék
    A könyvvizsgáló korlátozott záradékot bocsát ki, ha nem ért egyet teljes körűen a vezetés beszámolóban tett állításaival. A vizsgált beszámoló bizonyos része a könyvvizsgáló szerint nem ad ugyan hiteles képet az érintett területről, azonban e terület kivételével a beszámoló megbízható és valós képet mutat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.
  • Elutasító záradék
    Ennek kibocsátására akkor kerül sor, ha a beszámoló nem mutat megbízható és valós összképet a vállalkozásról. A beszámolóban szereplő lényeges hibás állítások olyan mértékűek és olyan átfogó jellegűek, hogy a beszámoló már alapvetően félretájékoztatja annak felhasználóit.
  • Záradék megadásának elutasítása
    Két oka lehet:
    1. a könyvvizsgáló nem jut hozzá a szükséges információkhoz, adatokhoz
    2. a könyvvizsgálat időpontjában még nem ismert a vállalkozás jövőjét befolyásoló lényeges események kimenetele

A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok

Olyan külkereskedelmi tevékenység, mely során egy belföldi egy külföldivel köt szerződést és a szerződésben foglaltakat teljesíti.

Iránya:

  • export
    közvetlen: a termelő saját maga exportál
    közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével értékesít
  • import
    közvetlen: a termelő maga importál
    közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével vásárol

Fajtái

1. Ellenügyletek

Az ügylet lebonyolítása során részben vagy teljes egészében árucsere megy végbe. Alkalmazása szűkös devizaforrások esetén történik.

  • Barter ügylet: árut árura cserélünk az áru hasznosság alapján, szigorúan kétoldalú megállapodással jöhet létre
  • Kompenzációs ügylet: az árucsere a világpiaci ár alapján megy végbe
    Kompenzáció mértéke alapján
    • teljes: azonos értékű árut cserélnek
    • részleges: az áruk értékének kiegyenlítése részben áruval, részben pénzzel történik
    • háromszög ügylet: az eladó elcseréli az árut egy másik árura és az elcserélt árut pénzért értékesíti
    Résztvevők száma szerint
    • önkompenzációs ügylet (két szereplős)
    • többlábú ügylet (kettőnél több szereplős)
  • Ellenvásárlás (viszontvásárlásos): exportőr devizáért eladja a termékeit, de bizonyos mennyiségű terméket vásárol is. Az eladás és vásárlás két egymástól független szerződés alapján történik.
  • Offset ügylet: nagy mennyiségű áruk esetén alkalmazzák. Az importőr kiköti, hogy az exportőr a termék előállításához szükséges alkatrészeket részben vagy egészében tőle vásárolja.
  • Visszavásárlásos ügylet: az importőr nagy mennyiségű termelőberendezéseket importál és cserébe a berendezéseken előállított termékekkel fizet.

2. Reexport ügyletek

A külföldön vásárolt árut külföldre értékesítik.

Csoportosítása:

  • Érintő országok szerint
    közvetlen: a reexportőr országot érinti
    közvetett: a reexportőr országot nem érinti
  • Adásvétel időpontja szerint
    fedezetlen: a vétel és az eladás időbel eltér egymástól
    fedezett: a vétel és az eladás viszonylag egy időben történik

Fajtái:

  • Tranzit: az exportőr és importőr közti ügyletet a tranzit vállalat közvetítésével bonyolítják le. A szerződést az exportőr és importőr köti meg, a tranzit vállalat jutalékot kap.
  • Switch: klíring deviza követelést szabad devizára történő átváltásra vonatkozó ügylet. A klíring deviza meghatározott körben alkalmazott.
  • Bérmunkaügylet: a bérmunkát végző fél arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó tulajdonát képező anyagot vagy terméket feldolgozza, és a készterméket a munkadíj fejében a bérmunkáltatónak, vagy rendelkezése szerint más vállalalatnak, külföldre szállítja.

3. Különleges külkerügyletek

  • Licencia: egy kizárólagos használati jog átengedése vagy átvétele (pl. szabadalom, know-how)
  • Franchise: együttműködés a vállalatok között. Az egyik fél jutalék ellenében engedélyezi a másiknak, hogy valamilyen kereskedelmi márkát vagy cégjelzést alkalmazzon.
  • Lízing: a vállalat külföldi cég megbízása alapján termelőeszközt vásárol, melyet a megbízónak használatba ad. A lízingbe vevő lízingdíjat fizet és a szerződés lejártakor a maradványérték kifizetésével megszerzi a tulajdonjogot.

A marketing fogalma, szerepe, a marketingstratégia kidolgozásának lépései, a marketing versenystratégiák csoportjai, jellemzői

A marketing fogalma nehezen meghatározható. A sikeres marketing lényeges összetevői, ha sikerül eladni

  • a megfelelő terméket,
  • a megfelelő helyen,
  • a megfelelő áron,
  • a megfelelő módon kínálva,
  • a megfelelő embereknek (vevőknek).

A marketing tartalma röviden összefoglalva: olyan tevékenységrendszer, eszköz- és módszertár, amely érvényesíti a vállalkozás fogyasztó- és piacorientált szemléletét.

E tevékenységrendszer legfontosabb jellemzői:

  • Olyan tevékenységek beindítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a fogyasztási és piaci igények megismerését és céltudatos befolyásolását.
  • Fogyasztóorientált vállalatvezetői és dolgozói szemlélet, illetve tevékenység.
  • Az egész válalati működés és fejlődés olyan kultúrája, amely a fogyasztói igények kielégítését szolgálja.
  • Olyan eszközök és módszerek eredményes alkalmazása, amelyek a fentiek minél eredményesebb teljesülését szolgáljál.

Marketingstratégia

A marketingstratégia mint funkcionális stratégia a vállalkozás stratégiájának integráns része. Ugyanakkor a marketing a vállalkozás működését a fogyasztói igényekre orientáltan is integrálja, hiszen minden vállalkozói tevékenység arra irányul, hogy aállalkozás a fogyasztó igényeinek megfelelő termékkel jelenjen meg a piacon.
Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres marketingstratégiát alakítson ki, meg kell értenie a cég által kiszolgált fogyasztói csoportok vevői magatartását és annak befolyásoló tényezőit. Ezt elvégezni nem könnyű feladat, mert a vevő, illetve fogyasztó viselkedése előre nem kiszámítható, sokszor a legkevésbé sem értékelhető racionálisnak.
A marketingstratégia készítőinek a fogyasztói igények megtervezésekor a gazdasági szempontokon túl számos egyéb tényezőit is figyelembe kell venniük, mivel a fogyasztói igényeket egész sor más tényező is befolyásolhatja.
A fogyasztói környezet mellett a vállalkozás tágabb környezetének tanulmányozása is fontos a marketingstratégia elkészítéséhez.
A marketingstratégia összvállalati stratégiából származtatható. Célja a vásárló érdekeinek maximális figyelembevétele mellett a vállalati érdekek érvényesítése.
Mindezek jelentős érdekellentétek, melyek nehezen hidalhatók át. A vásáló megismerésének és az eladásnak a "művészete", azaza a marketing felett, úgy tűnik, a fogyasztói forradalom győzelmet aratott. a marketing kezd megújulni, lényeges szemléletváltás tapasztalható, mely a marketing dinamizmusát, megújuló képességét dicséri.

A fogyasztói szükséglet meghatározása

A fogyasztói szükséglet meghatározása a következő lépésekben történik.

  • a szükséglet felismerése
  • az információszerzés összehasonlítása
  • értékelés
  • döntés a vásárlásról
  • vásárlás utáni értékelés

Piac szegmentálás

A piaci stratégia kidolgozásának folyamatában el kell végezni a piac részekre bontását. Mivel a fogyasztók érdekei, céljai, életmódja stb. különbözőek, így igényeik is eltérőek. Ebből kiindulva az egyes termékekhez fogyasztói csoportok rendelhetők. Ily módon a piac részpiacokra bontását nevezzük szegmentálásnak.

A célpiac kiválasztása

A részpiacokra bontás alapján a vállalkozás kiválasztja azokat a célpiacokat, melyek számára a legígéretesebbeknek mutatkoznak.

Pozicionálás

A fogyasztói szükséglet meghatározásának harmadik eleme a helyzetbe hozás (pozicionálás). Ennek során a vállalkozás meghatározza, hogy az egyes célpiacokon megjelenő termékei milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytárs termékekhez képest, és megfogalmazza azokat a tényezőket, melyek a fogyasztó előnyhöz juthat, ha a mi termékünket vásárolja meg.

Versenystratégia

A vállalkozásnak természetes törekvése, hogy a piaci versenyben minél nagyobb versenyelőnybe kerüljön versenytársaival szemben, minél magasabb jövedelmezőséget és piaci részesedést érjen el. A vállalati versenystratégia azt foglalja össze, hogy a vállalkozás milyen piaci pozíciót kíván elérni az erőforrások háttere, a piacon elfoglalt helye és egyéb adottságai alapján.
A célpiacon elfoglalt helyük alapján a vállalkozások négy lehetséges stratégia közül választhatnak.

1. Piacvezető versenystratégiával rendelkezhet az a vállalat, melynek az adott piacon a legnagyobb a részesedése. Általában diktálja az árakat, és versenyelőnyben van a versenytársakkal szemben az új termékek bevezetésében.
2. Piackihívó az a vállalkozás, mely felfutó pozícióban van, de nem piacvezető, mely erőteljesen törekszik piaci részesedése növelésére.
3. Piackövető abban áll, hogy igyekszik megőrizni, stabilizálni meglévő piaci részesedését, piaci pozícióját.
4. Meghúzódó cégek általában a kis- és középvállalkozások, melyek a célpiac egy-egy szegmensére specializálódnak.

A fenti kategórizálás nem jelenti egyben a vállalkozás piaci helyzetének minősítését. Bármely kategóriába tartozó vállalkozás lehet sikeres, amire szép számmal találhatunk példákat a gyakorlatban.