Az éves beszámoló részét képező mérleg tartalma, felépítése, a mérlegtételek csoportosítása, értékelésének általános szabályai
A vállalkozás vagyoni helyzetét bemutató számviteli okmány, mely adott időpontra vonatkozik és pénzértékben, összesítve tartalmazza az eszközöket és a forrásokat előírt struktúra szerint.
Jellemzői:
- adott időpontra vonatkozik
- állományi adatokat tartalmaz, mely mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált
- a rendelkezésre álló vagyont két megközelítésben fejezi ki
- a vagyontárgyak rendeltetése, megjelenése szerint eszközök formájában (aktívák)
- másrészt a vagyon eredete alapján források (passzívák) formájában
- az eszközök és források forintösszegének egyeznie kell, illetve a mérleg főösszegeknek
- teljes körű kell legyen
- összevontan, a számviteli törvényben előírt kötött sorrendben tartalmazza az eszközöket vagy a forrásokat
- mérésmódja az érték, az adatok ezer forintban, kivétel, ha a főösszeg 100 milliárdos, akkor millió forintban
- a vállalkozás vezetője írja alá, a könyvvizsgáló záradékot ad
- három oszlopa van: előző év, előző évek korrekciója, tárgyév
- a mérlegséma hármas fokozatú tagolást követ:
- mérleg főcsoport: jele a nyomtatott nagybetű
- mérlegcsoportok: a mérlegfőcsoportokon belüli kisebb, de még több mérlegsort magába foglaló kategória, jele a római számok
- mérlegsorok: a mérlegcsoportokon belüli szűkebb kategóriák, jele az arab számok
A mérleg fajtái:
- Kétoldalú A-változat
- Lépcsőzetes B-változat
A mérleg sémát megtalálod a számviteli törvény melléklet-ében!
A mérleget megfelelő könyvvezetéssel és bizonylatolással kell alátámasztani.
A mérlegtételek értékelésének általános szabályai
- Immateriális javak: befektetési értéken, vagyis vételáron, a vállalkozó döntése szerint az immateriális javakból a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek szerepelhetnek piaci értéken is
- Tárgyi eszközök: befektetési értéken, vagyis vételáron, a vállalkozó döntése szerint a tárgyi eszközökből az ingatlanok, a műszaki berendezések, az egyéb berendezések és a tenyészállatok szerepelhetnek piaci értéken is
- Befektetett pénzügyi eszközök: alapvető szabályok szerint nettó értéken. Nettó érték = bruttó érték - értékcsökkenés. A bruttó érték más néven bekerülési érték és az értékcsökkenés lehet terv szerinti és terven felüli. A részesedéseket a vállalkozó döntése szerint piaci értéken is szerepeltetheti.
- Készletek: a vásárolt készleteket bekerülési érték - értékvesztés, ha van; a saját előállítású készleteket előállítási költség - értékvesztés, ha van
- Követelések
- Követelések áruszállításból és szolgáltatásnyújtásból (vevők) értékelése: a szerződés szerinti forint összegben, illetve devizás követeléseknél a választott devizaárfolyamon számoljuk el. A mérlegérték megállapításánál figyelembe kell venni a hitelezési veszteségként leírt, behajthatatlan követelések összegét, valamint az elszámolt értékvesztéseket és azok visszaírását. A devizás követeléseknél még korrekciót jelent az árfolyamkülönbözet is (+/-)
- Követelések kapcsolt vállalkozással szemben értékelése ugyanaz, mint a vevőké
- Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben értékelése ugyanaz, mint az előző kettő
- Váltókövetelések értékelése: a váltóköveteléseket a kiváltott követelés összegében számoljuk el. A mérlegérték meghatározásánál a követelésekre vonatkozó általános szabályokat kell alkalmazni
- Egyéb követelések: az itt kimutatott peresített követelést a ténylegesen befolyt összegben szerepeltetjük a mérlegben
- Pénzeszközök: megjelenhetnek forintban vagy külföldi pénznemben
- Kötelezettségek
- Hátrasorolt kötelezettségek értékelése: szerződéssel dokumentált könyv szerinti értéken
- Hosszú lejáratú kötelezettségek
- Hosszú lejáratra kapott kölcsön: a forintban felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított, illetve a törlesztésekkel csökkentett összegben, a devizában felvett hitelt, kölcsönt a ténylegesen folyósított deviza, illetve a törlesztésekkel csökkentett deviza a választott árfolyamon forintra átszámított összegében. A fordulónapi átértékelésre csak akkor kerül sor, ha a számított különbözet jelentős
- Átváltoztatható kötvények értékelése: a kötvényekre vonatkozó szabályok szerint történik. Átváltható kötvényt csak a részvénytársaságok bocsáthatnak ki. A kötvény tulajdonos kérésére a kötvényben meghatározottak szerint a részvénnyé alakítható
- Tartozások kötvénykibocsátásból: miután a kötvénykibocsátás egy kölcsönügylet, az általános szabályokat kell alkalmazni. A kötvénykibocsátásból származó kötelezettségek között kell tehát kimutatni a kötvény még vissza nem fizetett összegét, csökkentve a mérleg fordulónapját követő egy éven belül esedékes összegekkel. Ez utóbbiakat a rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni. Devizás kötvények esetében a devizás kötelezettségekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
- Beruházási és fejlesztési hitelek értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
- Tartós kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
- Tartós kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
- Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek értékelése megegyezik a hosszú lejáratú kötelezettségekével
- Rövid lejáratú kötelezettségek
- Rövid lejáratú kölcsönök: a forintban keletkezett rövid lejáratú kötelezettségeket a törlesztésekkel és az elengedett kötelezettségekkel csökkentett értéken szerepeltetjük a könyvekben és a mérlegben. A devizában visszafizetendő kötelezettségeket a vállalkozó által választott árfolyamon értékeljük. A mérleg fordulónapján csak akkor kerül sor átértékelésre, ha a könyv szerinti érték és a számított érték közötti külömbség jelentős
- Rövid lejáratú hitelek értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével
- Vevőktől kapott előlegek: az áfa-t is tartalmazó ténylegesen befolyt összegben. Devizában kapott előlegek a teljesítés napján érvényes - a vállalkozó által választott árfolyamon kell értékelni
- Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból: az áruszállításból a szolgáltatás teljesítéséből származó áfa-t is tartalmazó forintban teljesítendő kötelezettséget az elismert számlázott összegben, a devizában teljesítendő kötelezettséget az elismert, számlázott devizaösszegnek a vállalkozó által meghatározott árfolyamon átszámított forint összegben kell kimutatni
- Váltótartozások: a váltó névértékén, mely magába foglalja a kiváltott kötelezettség és a váltóban fizetendő kamat összegét
- Rövid lejáratú kötelezettségek kapcsolt vállalkozással szemben értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével
- Rövid lejáratú kötelezettségek egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével
- Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek értékelése megegyezik a rövid lejáratú kölcsön értékelésével
Gazdasági események elszámolása
Rövid lejáratú kölcsön
- Kölcsön felvét jóváírási értesítés szerint T 384, 386 K 389
Kölcsön felvét terhelési értesítés szerint T 389 K 451,441 - Kölcsön törlesztés terhelési értesítés szerint T 389 K 384, 386
Kölcsön törlesztés jóváírási értesítés szerint T 441, 451 K 389 - Kapcsolódó kamat T 872, (161 ha aktiválás előtti a kamat) K 384
- Év végi kamat passzív időbeli elhatárolása T 872 K 482 (Jan. 1-jén sztornó!)
Rövid lejáratú hitelek
- Szállítót egyenlítünk ki vele T 454, 455, 4542, 4552 K 45
Vevőktől kapott előlegek
- Jóváírási értesítés szerint T 384 K 453
- Áfa elszámolása (20%) T 3689 K 467
- Előleg átvezetése T 453 K 311ú
- Áfa visszavezetése T 467 K 3689
- Követelésünk befolyt T 384 K 311
Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból
- Szállító kiegyenlítése T 454, 455, 4542, 4552 K 384, 3853, 386, 44, 45
Váltótartozások
- Váltó kibocsátása T 454 K 457
- Futamidő kamata T 872 K 457
- Újévi kamat aktív időbeli elhatárolása T 392 K 872
- Futamidő végén névérték fizetése T 457 K 384
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
- Szja T 471 K 462
- Tb átutalása T 473 K 384
- VPOP-nak átutalás T 465 K 384 - ha VPOP-nak átutaltunk, az áfa visszaigényelhető T 466 K 3684
- Bírói letiltás T 471 K 4762
- Nyugdíj- és eb járulék T 471 K 473
- Munkavállalói járulék T 471 K 463
A könyvvizsgálati ellenőrzés célja, feladatai, formái
A könyvvizsgálóval szembeni követelmény
- szakmai képesítés
- 3 év gyakorlat
- ne legyen más munkaviszonya
- bűntetlen előéletű kamarai tag
Feladatai
- a beszámoló felülvizsgálata
- ellenőrzési feladatok ellátása
- szakvélemény készítés
- piaci értékelés
- átalakuló társaság vagyonmérlegének ellenőrzése
- felszámolási, végelszámolási zárómérleg ellenőrzése
- apporttal történő tőkeemelés hitelesítése
A könyvvizsgálati ellenőrzés célja
Megbízható, valós képet adjon a vállalkozás vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetéről, a működés eredményéről.
A könyvvizsgálói ellenőrzés jelentős szerepet tölt be a piacgazdaságban. Kialakulását is alapvetően a piaci érdekei tették szükségessé és lehetővé
Kialakulásának fő okai:
- jelenleg a vállalkozások többségében a tulajdonosi kör és a menedzsment elkülönül egymástól, így a tulajdonosok rálátása a vállalkozás belső folyamataira korlátozott. Ugyanakkor tulajdonosi érdekeik érvényesítése egyértelműen igényelné azt.
- a vállalkozás hitelezői, üzleti partnerei kockázataik minimalizálása érdekében hiteles információkat igényelnek a vállalkozás fizetőképességéről, megbízhatóságáról
A könyvvizsgálati jelentés, záradékok
A könyvvizsgálat alapvető célja a beszámoló felhasználóinak megbízható tájékoztatása, ezért a könyvvizsgálói véleménynek szükségszerűen meg kell jelennie a beszámoló mellett, annak mintegy részeként. Ezért a könyvvizsgálói véleményt is tartalmazó jelentést szükséges írásba foglalni és a beszámolóhoz csatolni.
Választott könyvvizsgáló megbízása a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a számviteli törvény által arra kijelölt vállalkozások esetében kötelező.
A bejegyzett könyvvizsgálót határozott időtartamra - 5 évre - a társaság legfőbb szerve választja.
A törvényi szabályozás meghatározott esetekben kötelezővé teszi a könyvvizsgálat intézményét, a könyvvizsgálói jelentés elkészítését és annak csatolását a beszámolóhoz. A könyvvizsgálói jelentés készítésének kötelezettségét a számviteli törvény írja elő, meghatározva a jelentés főbb tartalma követelményeit, valamint a záradék (vélemény) megadásának feltételeit. A könyvvizsgálói jelentés részletes formai és tartalmi követelményeit a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok rögzítik.
A könyvvizsgálói jelentés lényegi része a könyvvizsgáló által a vizsgált beszámolóról megfogalmazott vélemény, mely a számviteli törvényben könyvvizsgálói záradék megnevezéssel szerepel. A véleményező szakasszal szembeni követelmény, hogy az egyértelműen és világosan tartalmazza a könyvvizsgáló beszámolóval kapcsolatos állásfoglalását. A könyvvizsgáló véleménye (a záradék) minden esetben a vizsgált beszámoló egészére vonatkozó vélemény, tehát a könyvvizsgáló a beszámoló által nyújtott összképről nyilatkozik.
A könyvvizsgálói záradéknak több fajtája különböztethető meg aszerint, hogy a könyvvizsgáló milyennek ítéli meg a beszámoló által nyújtott összképet, azonban valamennyi esetben a dokumentálni köteles, azaz munkadokumentációval alá kell támasztania jelentését.
Így a könyvvizsgáló által adott záradék lehet:
- Hitelesítő záradék
Ha a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látja el a beszámolót, akkor arról nyilatkozik, hogy a vizsgált beszámoló megbízható és valós összképet mutat be a vállalkozás üzleti évéről. Ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vállalkozás működése, beszámolója minden hibától mentes, csak azt, hogy lényeges hibát nem tartalmaz. - Korlátozott záradék
A könyvvizsgáló korlátozott záradékot bocsát ki, ha nem ért egyet teljes körűen a vezetés beszámolóban tett állításaival. A vizsgált beszámoló bizonyos része a könyvvizsgáló szerint nem ad ugyan hiteles képet az érintett területről, azonban e terület kivételével a beszámoló megbízható és valós képet mutat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről. - Elutasító záradék
Ennek kibocsátására akkor kerül sor, ha a beszámoló nem mutat megbízható és valós összképet a vállalkozásról. A beszámolóban szereplő lényeges hibás állítások olyan mértékűek és olyan átfogó jellegűek, hogy a beszámoló már alapvetően félretájékoztatja annak felhasználóit. - Záradék megadásának elutasítása
Két oka lehet:- a könyvvizsgáló nem jut hozzá a szükséges információkhoz, adatokhoz
- a könyvvizsgálat időpontjában még nem ismert a vállalkozás jövőjét befolyásoló lényeges események kimenetele
A külkereskedelemben alkalmazott fizetési módok
Olyan külkereskedelmi tevékenység, mely során egy belföldi egy külföldivel köt szerződést és a szerződésben foglaltakat teljesíti.
Iránya:
- export
közvetlen: a termelő saját maga exportál
közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével értékesít - import
közvetlen: a termelő maga importál
közvetett: a termelő egy közvetítő segítségével vásárol
Fajtái
1. Ellenügyletek
Az ügylet lebonyolítása során részben vagy teljes egészében árucsere megy végbe. Alkalmazása szűkös devizaforrások esetén történik.
- Barter ügylet: árut árura cserélünk az áru hasznosság alapján, szigorúan kétoldalú megállapodással jöhet létre
- Kompenzációs ügylet: az árucsere a világpiaci ár alapján megy végbe
Kompenzáció mértéke alapján
- teljes: azonos értékű árut cserélnek
- részleges: az áruk értékének kiegyenlítése részben áruval, részben pénzzel történik
- háromszög ügylet: az eladó elcseréli az árut egy másik árura és az elcserélt árut pénzért értékesíti
- önkompenzációs ügylet (két szereplős)
- többlábú ügylet (kettőnél több szereplős)
- Ellenvásárlás (viszontvásárlásos): exportőr devizáért eladja a termékeit, de bizonyos mennyiségű terméket vásárol is. Az eladás és vásárlás két egymástól független szerződés alapján történik.
- Offset ügylet: nagy mennyiségű áruk esetén alkalmazzák. Az importőr kiköti, hogy az exportőr a termék előállításához szükséges alkatrészeket részben vagy egészében tőle vásárolja.
- Visszavásárlásos ügylet: az importőr nagy mennyiségű termelőberendezéseket importál és cserébe a berendezéseken előállított termékekkel fizet.
2. Reexport ügyletek
A külföldön vásárolt árut külföldre értékesítik.
Csoportosítása:
- Érintő országok szerint
közvetlen: a reexportőr országot érinti
közvetett: a reexportőr országot nem érinti - Adásvétel időpontja szerint
fedezetlen: a vétel és az eladás időbel eltér egymástól
fedezett: a vétel és az eladás viszonylag egy időben történik
Fajtái:
- Tranzit: az exportőr és importőr közti ügyletet a tranzit vállalat közvetítésével bonyolítják le. A szerződést az exportőr és importőr köti meg, a tranzit vállalat jutalékot kap.
- Switch: klíring deviza követelést szabad devizára történő átváltásra vonatkozó ügylet. A klíring deviza meghatározott körben alkalmazott.
- Bérmunkaügylet: a bérmunkát végző fél arra vállal kötelezettséget, hogy a megbízó tulajdonát képező anyagot vagy terméket feldolgozza, és a készterméket a munkadíj fejében a bérmunkáltatónak, vagy rendelkezése szerint más vállalalatnak, külföldre szállítja.
3. Különleges külkerügyletek
- Licencia: egy kizárólagos használati jog átengedése vagy átvétele (pl. szabadalom, know-how)
- Franchise: együttműködés a vállalatok között. Az egyik fél jutalék ellenében engedélyezi a másiknak, hogy valamilyen kereskedelmi márkát vagy cégjelzést alkalmazzon.
- Lízing: a vállalat külföldi cég megbízása alapján termelőeszközt vásárol, melyet a megbízónak használatba ad. A lízingbe vevő lízingdíjat fizet és a szerződés lejártakor a maradványérték kifizetésével megszerzi a tulajdonjogot.
A marketing fogalma, szerepe, a marketingstratégia kidolgozásának lépései, a marketing versenystratégiák csoportjai, jellemzői
A marketing fogalma nehezen meghatározható. A sikeres marketing lényeges összetevői, ha sikerül eladni
- a megfelelő terméket,
- a megfelelő helyen,
- a megfelelő áron,
- a megfelelő módon kínálva,
- a megfelelő embereknek (vevőknek).
A marketing tartalma röviden összefoglalva: olyan tevékenységrendszer, eszköz- és módszertár, amely érvényesíti a vállalkozás fogyasztó- és piacorientált szemléletét.
E tevékenységrendszer legfontosabb jellemzői:
- Olyan tevékenységek beindítása és működtetése, amelyek lehetővé teszik a fogyasztási és piaci igények megismerését és céltudatos befolyásolását.
- Fogyasztóorientált vállalatvezetői és dolgozói szemlélet, illetve tevékenység.
- Az egész válalati működés és fejlődés olyan kultúrája, amely a fogyasztói igények kielégítését szolgálja.
- Olyan eszközök és módszerek eredményes alkalmazása, amelyek a fentiek minél eredményesebb teljesülését szolgáljál.
Marketingstratégia
A marketingstratégia mint funkcionális stratégia a vállalkozás stratégiájának integráns része. Ugyanakkor a marketing a vállalkozás működését a fogyasztói igényekre orientáltan is integrálja, hiszen minden vállalkozói tevékenység arra irányul, hogy aállalkozás a fogyasztó igényeinek megfelelő termékkel jelenjen meg a piacon.
Ahhoz, hogy egy vállalkozás sikeres marketingstratégiát alakítson ki, meg kell értenie a cég által kiszolgált fogyasztói csoportok vevői magatartását és annak befolyásoló tényezőit. Ezt elvégezni nem könnyű feladat, mert a vevő, illetve fogyasztó viselkedése előre nem kiszámítható, sokszor a legkevésbé sem értékelhető racionálisnak.
A marketingstratégia készítőinek a fogyasztói igények megtervezésekor a gazdasági szempontokon túl számos egyéb tényezőit is figyelembe kell venniük, mivel a fogyasztói igényeket egész sor más tényező is befolyásolhatja.
A fogyasztói környezet mellett a vállalkozás tágabb környezetének tanulmányozása is fontos a marketingstratégia elkészítéséhez.
A marketingstratégia összvállalati stratégiából származtatható. Célja a vásárló érdekeinek maximális figyelembevétele mellett a vállalati érdekek érvényesítése.
Mindezek jelentős érdekellentétek, melyek nehezen hidalhatók át. A vásáló megismerésének és az eladásnak a "művészete", azaza a marketing felett, úgy tűnik, a fogyasztói forradalom győzelmet aratott. a marketing kezd megújulni, lényeges szemléletváltás tapasztalható, mely a marketing dinamizmusát, megújuló képességét dicséri.
A fogyasztói szükséglet meghatározása
A fogyasztói szükséglet meghatározása a következő lépésekben történik.
- a szükséglet felismerése
- az információszerzés összehasonlítása
- értékelés
- döntés a vásárlásról
- vásárlás utáni értékelés
Piac szegmentálás
A piaci stratégia kidolgozásának folyamatában el kell végezni a piac részekre bontását. Mivel a fogyasztók érdekei, céljai, életmódja stb. különbözőek, így igényeik is eltérőek. Ebből kiindulva az egyes termékekhez fogyasztói csoportok rendelhetők. Ily módon a piac részpiacokra bontását nevezzük szegmentálásnak.
A célpiac kiválasztása
A részpiacokra bontás alapján a vállalkozás kiválasztja azokat a célpiacokat, melyek számára a legígéretesebbeknek mutatkoznak.
Pozicionálás
A fogyasztói szükséglet meghatározásának harmadik eleme a helyzetbe hozás (pozicionálás). Ennek során a vállalkozás meghatározza, hogy az egyes célpiacokon megjelenő termékei milyen tulajdonságokkal rendelkeznek a versenytárs termékekhez képest, és megfogalmazza azokat a tényezőket, melyek a fogyasztó előnyhöz juthat, ha a mi termékünket vásárolja meg.
Versenystratégia
A vállalkozásnak természetes törekvése, hogy a piaci versenyben minél nagyobb versenyelőnybe kerüljön versenytársaival szemben, minél magasabb jövedelmezőséget és piaci részesedést érjen el. A vállalati versenystratégia azt foglalja össze, hogy a vállalkozás milyen piaci pozíciót kíván elérni az erőforrások háttere, a piacon elfoglalt helye és egyéb adottságai alapján.
A célpiacon elfoglalt helyük alapján a vállalkozások négy lehetséges stratégia közül választhatnak.
1. Piacvezető versenystratégiával rendelkezhet az a vállalat, melynek az adott piacon a legnagyobb a részesedése. Általában diktálja az árakat, és versenyelőnyben van a versenytársakkal szemben az új termékek bevezetésében.
2. Piackihívó az a vállalkozás, mely felfutó pozícióban van, de nem piacvezető, mely erőteljesen törekszik piaci részesedése növelésére.
3. Piackövető abban áll, hogy igyekszik megőrizni, stabilizálni meglévő piaci részesedését, piaci pozícióját.
4. Meghúzódó cégek általában a kis- és középvállalkozások, melyek a célpiac egy-egy szegmensére specializálódnak.
A fenti kategórizálás nem jelenti egyben a vállalkozás piaci helyzetének minősítését. Bármely kategóriába tartozó vállalkozás lehet sikeres, amire szép számmal találhatunk példákat a gyakorlatban.