19. Az eredménykimutatás változatai, szerkezete, felépítése az egyes eredménykategóriák tartalma. Az osztalékfizetés szabályai. Az eredményszámlák zárása, a mérleg szerinti eredmény főkönyvi elszámolása, helye a mérlegben és az eredménykimutatásban. A jövedelmezőség alakulásának vizsgálata a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján. A társasági adó jellemzői, alanyai. A társasági adó alapjának megállapítása, az adóalapot növelő és csökkentő tételek, kapcsolatuk a számviteli törvénnyel. A marketingmix tényezői, azok szerepe a vásárlók döntései befolyásolásában, az egyes tényezők tartalma, egymásra épülésük

Az eredménykimutatás változatai, szerkezete, felépítése az egyes eredménykategóriák tartalma. Az osztalékfizetés szabályai

Olyan számviteli okmány, mely egy adott időszakra vonatkozóan a számviteli törvény által előírt szerkezetben, összevontan és értékben tartalmazza a gazdálkodó bevételeit és ráfordításait, valamint a vállalkozónál maradó adózott és mérleg szerinti eredményt.

Az eredmény megállapítása a vállalkozás valamennyi tevékenységéből származó hozamok és költségek (ráfordítások) összegzése és összehasonlítása, meghatározva az érdekhordozóknak járó összegeket is:

• az állami költségvetésnek járó társasági adót,
• a tulajdonosoknak fizetendő osztalékot (részesedést),
• a társaságnál maradó, saját tőkét gyarapító (vagy csökkentő) mérleg szerinti eredményt.

Az eredménykimutatás célja egyrészt az eredmény keletkezésére ható tényezők összegzett hatásainak számszerűsítése, informatív célból az egyes eredménykategóriák jól elkülönített meghatározása; másrészt a vállalkozásnál maradó mérleg szerinti eredmény megállapítása.

Az eredménykimutatás jellemzői:

• a beszámolórendszer szerves része
• a hozamokat és a ráfordításokat (költségeket) összehasonlítva állapítja meg az eredményt
• az eszközök és források értékelésével a mérleggel való szoros kapcsolat (kötelező egyezőség)
• naptári évre készül
• tartalmazza az előző év adatait, a tárgyév adatait, az ellenőrzés során megállapított jelentős összegű hibák miatti módosításokat
• az eredmény kétféle módszerrel összköltség eljárással és forgalmi költség eljárással lépcsőzetes vagy mérlegszerű szerkezetben vezethető le
• az eredménykimutatás sémáinak tagolása hármas fokozatú
  
  1. eredménykategóriák (nagybetűvel jelöljük)
  2. eredménycsoportok (római számmal jelöljük)
  3. eredménytételek (arab számmal jelöljük)
• ezer forintra kerekítve, magyar nyelven tartalmazza a bevételeket és a ráfordításokat
• lehetőség van az egyes tételek továbbtagolására vagy összevonására
• új tételek is felvehetők

Az eredménykimutatás választható módszerei, formái

• Összköltség eljárás módszere:
  Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének, az eszközök között állományba vett saját teljesítmények értékének, az egyéb bevételeknek, valamint az üzleti évben elszámolt anyagjellegű ráfordítások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenési leírás és egyéb ráfordítások összegének különbözeteként vezeti le az eredményt
• Forgalmi költség eljárás módszere:
  Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének és az értékesítés közvetlen költségei, az értékesítés közvetett költségei különbözetének, valamint az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások különbözetének összevont értékeként vezeti le az eredményt

Az eredménykimutatás sémát megtalálhatja a számviteli törvény melléklet-ében!

Az osztalékfizetés szabályai

Szabály:
Jegyzett tőke 411. < saját tőke 41. - tervezett osztalék - lekötött tartalék 414. - értékelési tartalék 417.

1. Lekötött tartalék (414.) összegének meghatározása képzésekkel: ez után új 413. és 414. lesz, a továbbiakban ezekkel számolunk
2. Saját tőke kiszámítása: jegyzett tőke - jegyzet, de be nem fizetett tőke + tőketartalék +/- eredménytartalék + értékelési tartalék + adózott eredmény + lekötött tartalék
3. Osztalék alapját képző jegyzett tőke ksizámítása (működő tőke): jegyzett tőke - jegyzett, de be nem fizetett tőke - visszavásárolt saját részvény névértéke (ez az osztalék alapja)
4. Elméleti osztalék kiszámítása: osztalék = működő tőke * osztalék %-a
   Kifizethető lenne: adózott eredmény + eredménytartalék kiegészítés
5. Szabály megvizsgálása: teljesül-e a szabály? 411. < 41. - tervezett osztalék - 414. - 417.
6. Kifizethető-e a tervezett osztalék? (ha a szabály érvényesül akkor kifizethető, fordított esetben nem)

Más összefüggések szerint az osztalékfizetési korlát szabálya:

Jegyzett tőke < +/- jegyzett, de be nem fizetett tőke +/- eredménytartalék + adózott eredmény + tőketartalék

Az eredményszámlák zárása, a mérleg szerinti eredmény főkönyvi elszámolása, helye a mérlegben és az eredménykimutatásban

Az eredményszámlák zárása, átvezetése az évi eredményszámlára, 493. adózott eredmény elszámolási számlára az 58, 8, 9-esek kerülnek rá. Az 51-57-es számlákat 81-85-ös számlákkal szemben kell kimutatni.

A társasági adó jellemzői, alanyai

A társasági adó, olyan jövedelemadó, amelyet a tevékenységből származó jövedelem alapján az a belföldi és külföldi illetőségű személy fizet, aki jövedelem és vagyonszerzésre irányuló, vagy ezt eredményező gazdasági tevékenységet folytat.

Célja az állami költségvetés bevételeinek biztosítása, a gazdasági társaságok adóztatása, az EU-s szempontok érvényesítése.

Alanyai

• belföldi illetőségű adózó (teljes körű adókötelezettség)
• külföldi illetőségű adózó (korlátozott adókötelezettség): külföldi szervezetek és olyan vállalkozások, amelyek magyarországi telephellyel rendelkeznek

Nem adóalanyai

• Magyar Nemzeti Bank
• Magyar Távirati Iroda
• Pártok
• Tartalékgazdálkodási közhasznú társaság
• Foglalkoztatottak foglalkoztatása céljából létrehozott KHT-k
• Közlekedési, hírközlési és vízügyi tartalékgazdálkodási KHT
• ÁPV Rt.
• Közszolgálati műsorszolgáltatás
• Az a vállalkozás, amelyik az EVA-t választotta
• A felszámolási eljárás alatt álló vállalkozások a felszámolás kezdő napjától

A társasági adó alapjának megállapítása, az adóalapot növelő és csökkentő tételek, kapcsolatuk a számviteli törvénnyel

Alapjának megállapítása

Az adózás előtti eredmény +/- korrekciós tételek
Az alap módosításának célja

• megakadályozza a jövedelem adózatlanul történő kivonását a vállalkozásból (+/- tételek)
• nem fogadja el az olyan elszámolt ráfordításokat, amelyek gondos gazdálkodás mellett elkerülhetőek lettek volna (növelő tétel)
• szankcionálja (bűnteti) a vállalkozást (növelő tétel)
• a vállalkozási feltételek javítása (csökkentő tétel)
• ösztönzi a vállalkozást a tevékenységben megjelenő, és a törvényben meghatározott közérdekű feladatok vállalására (csökkentő tétel)
• kizárja a kettős adóztatást

Növelőtételek

• a várható kötelezettségekre, és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék, vagy a céltartalékot növelő összegként elszámolt ráfordítás
• a számviteli törvény szerinti elszámolt terv szerinti és terven felüli értékcsökkenési leírás összege
• az a költségként, vagy ráfordításként elszámolt és az adózás előtti eredmény csökkenéseként számításba vett összeg, ami nincs összefüggésben a vállalkozási, illetve a bevételszerző tevékenységgel
• jogerős határozatban megállapított bírság, jogkövetkezményből adódó kötelezettség ráfordításként elszámolt összege (kivétel: az önellenőrzési pótlék)
• követelésre elszámolt értékbesztés összege, és az adóévet megelőző évben az adózás előtti eredményt csökkentő tételként elszámolt összeg
• behajthatatlan követelés adóévben leírt összege és a behajthatatlan követelésnek nem minősülő elengedett követelés
• az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás, véglegesen átadott pénzeszköz és térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értéke és az átvevő

Csökkentőtételek

• a korábbi évek elhatárolt veszteségéből az adózó döntése szerinti összeg
• a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalék felhasználásakor az adóévben bevételként elszámolt összeg
• környezetvédelmi kötelezettségek fedezetére képzett céltartalék, illetve céltartalékot növelő összeg
• a terven felüli értékcsökkenés adóévben visszaírt összege
• az adótörvény szerint megállapított terv szerinti értékcsökkenési leírás összege
• tőzsdei ügylet nyereségének a fele
• a kapott osztalék és részesedés címén elszámolt összeg
• szakmunkás tanulók foglalkoztatása esetén:
  • tanulói szerződés alapján a minimálbér 24%-a
  • iskolai megállapodás alapján a minimálbér 12%-a
• szakmunkás tanulók sikeres vizsga utáni továbbfoglalkoztatásakor, illetve munkanélküliek foglalkoztatásakor max. 12 hónapra a befizetett társadalombiztosítási összeg
• visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás a véglegesen átvett pénzeszközök és a térítés nélkül átvett eszköz következtében az adóévben elszámolt bevétel
• az átvállalt tartozás az eredeti jogosult által elengedett kötelezettség miatt az adóévben elszámolt bevétel összege
• művészi értékűnek elismert képzőművészeti alkotás beszerzésére fordított összeg, de max. az adóévi beruházások értékének 1%-a
• az eredménytartaléknak az adóévben lekötött tartalékba átvezetett, és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összeg, de max. az adó adózás előtti nyereségének 25%-a és max. adóévenként 500 mFt (fejlesztési tartalék)
• a kapott jogdíj alapján az adóévi adózás alőtti eredmény javára elszámolt bevétel 50%-a
• legalább 50%-ban megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása esetén személyenként havonta kifizetett munkabér, de max. a minimálbér, ha a foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma kevesebb 20 főnél
• az adomány összege közhasznú szervezet esetén 100%-ban, de az adózás előtti eredmény max. 20%-a, kiemelten közhasznú szervezet esetén 150%-ban, de az adózás előtti eredmény max. 20%-a. Együttesen nem haladhatja meg az adózás előtti eredmény 25%-át
• a helyi iparűzési adó alapján adóévi ráfordításként elszámolt összeg max. az adózás előtti eredmény összege

Kapcsolatuk a számviteli törvénnyel

A társaságoknál megképződött nyereség adóztatásának magyar gyakorlatában az adózás előtti eredmény és az adóalap nem azonos tartalmúak. A társasági adó alapját a számviteli elszámolások alapján kimutatott adózás előtti eredmény és az adótörvényben előírt, módosító tételek összevonásával kell meghatározni, és a számviteli szabályok alapján kimutatott eredményt az ún. adóalapot módosító tételekkel kell korrigálni.

Ezek az adóalap-korrekciók céljukat illetően négy csoportba sorolhatók:

• adóalap védelme, a költségvetési bevételek biztosítása: a számviteli szabályk alapján bizonyos költségek és ráfordítások szabadon számolhatók el, azonban a társasági adó kiszámítása során csak korlátozottan vehetők figyelembe
• kétszeres adóztatás elkerülése: az olyan tételek, melyek után már más adóalany megfizette az adót, adóalap-csökkentésként számolhatók el
  adóelkerülés: olyan jövedelem felhasználások, melyek után a vállalkozók keletkezésükkor nem fizetnének adót, adóalap-növelő tételként számolandók el
• bizonyos tételek preferenciális jelleggel adóalap-csökkentésként (adóalap-kedvezményként) számolhatók el
• olyan tételek, melyek sajátos adóalanyok, gazdasági események kezelését szolgálják az adóalap kiszámítása során

Az értékcsökkenési leírás az első csoportba tartozik, úgy, hogy az adózás előtti eredményt csökkenti az adóévben a társasági adó törvény szabálya szerint elszámolt összege, és egyben növeli az adózás előtti eredményt ugyanarra az eszközre nézve a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenési leírás összege.
Ennek indoka: a társasági adótörvény az egységes adóztatás érdekében nem fogadja el, hogy a számviteli törvény szerint többféle mód közül választhat a vállalkozás a értékcsökkenés kiszámítására, ezért a különböző eszközökre meghatározza az általa megengedett értékcsökkenés mértékét.

Pl.:
Számviteli törvény alapján a vállalkozás a tárgyi eszközeinek bruttó (20 mFt) értékének 30%-át számolja el évente értékcsökkenési leírásként, ez legyen 6 mFt évente. A társasági adótörvényben rögzített mérték alapján, ez csak 2,9 Mft (14,5%).
Tehát: a vállalkozás a számviteli szabályok alkalmazásával 3,1 mFt-tal magasabb értékcsökkenést számolt, mint amekkorát a társasági adótörvény engedne, így ennyivel kisebb lesz az adózás előtti eredménye, akkor viszont kevesebb adót is kellene fizetnie és az adózott eredménye magasabb lenne.
Mivel az elszámolt értékcsökkenési leírás mértéke a vállalkozó döntése, ezért változtatásával tudná befolyásolni adófizetési kötelezettségét és a nála maradó eredmény nagyságát. A központi költségvetés bevételeinek védelme érdekében határozta meg az társasági adótörvény, hogy korrekciót kell számolni.

adóalapot növeli a számviteli szabályok szerint elszámolt értékcsökkenési leírás +6,0 mFt
adóalapot csökkenti a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenési leírás - 2,9 mFt
adóalap korrekció + 3,1 mFt

Adófizetési kötelezettség (16%) 992 eFt

Sok vállalkozás a minél kevesebb adminisztráció érdekében dönt úgy, hogy a számviteli politikájában a társasági adótörvény szerinti mértéket választja leírási kulcsként. Ebben az esetben természetesen emiatt nem keletkezik adóalap-korrekció, ami kétségkívül egyszerű megoldás. Mivel azonban az értékcsökkenési leírás nem az eszköz sajátossága, hanem egy általános kulcs alapján határozódik meg, végeredményben az eszközök értékelése kárt szenved, miközben a számvitel feladata éppen az lenne, hogy megbízható, valós és hű képet nyújtson a vállalkozásról.

A jövedelmezőség alakulásának vizsgálata a mérleg és az eredménykimutatás adatai alapján

A vállalat vagyoni helyzetét a MÉRLEG ADATAI mutatják, ezeket különböző mutatószámokkal vizsgálhatjuk.

Mutatószámok:

a. a vagyon szerkezetének vizsgálata, megoszlási viszonyszámok Vm%
b. vagyonváltozás vizsgálata
- abszolutváltozás különbség kimutatás
- relatív változás - dinamikus viszonyszámok Vd%
c. mutatószámok képzése vertikálisan: intenzitási és koordinációs viszonyszámok külön az eszközökről és forrásokról

Eszközökről:
- eszköz mutató aránya = forgó eszközök / befektetett eszközök
- tárgyi eszköz használhatósága = nettó / bruttó érték
- tárgyi eszköz leírsága, elhasználtsága = az előzővel együtt 100% kell legyen
- tárgyi eszköz megújulási mutató = tárgyban üzembe helyezett beruházás / összes bruttó érték
- tárgyi eszköz utánpótlási mutató (értékcsökkenés aránya) = tárgy évi értékcsökkenés / bruttó
- beruházási fedezet mutató = tárgyi eszköz tárgy évi értékcsökkenése / tárgy évi beruházás
- szabad forgóeszköz részaránya =
(pénzeszközök + követelések + értékpapírok) / (forgóeszközök + aktív elhatárolás)

Forrásokról:
- tőkefeszültség = idegen tőke / saját tőke
- eladósodási fok = kötelezettség aránya / összes tőke
- esedékességi arány = rövid lejáratú kötelezettség / összes kötelezettség
- tőkenövekedési ráta = saját tőke / jegyzett tőke
- tőkefinanszírozási mutató = (mérleg szerinti eredmény + eredmény tartalék) / saját tőke
- tőkeerősség (ellátottság)
- céltartalék részaránya

d. mutatószámok képzése horizontálisan: eszközökről és forrásokról együttesen
- befektetett eszközök fedezettsége % = saját tőke / befektetett eszközök
- nettó forgótőke = forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek
- szállítók fedezettsége % = vevők / szállítók

Az EREDMÉNYKIMUTATÁS ADATAIBÓL mutatószámokat képzünk, valamilyen vetítési alaphoz viszonyítunk.

Eredménykategóriák lehetnek:

• értékesítés bruttó eredménye (fedezeti összeg)
• üzemi (üzleti) tevékenység eredménye
• szokásos vállalkozói eredmény
• adózás előtti eredmény
• adózott eredmény
• mérleg szerinti eredmény

Vetítési alap lehet:

• értékesítés nettó árbevétele
• értékesítés nettó árbevétele növelve további bevétel kategóriákkal
• saját tőke
• lekötött eszközök nettó értéke és a készletek
• összes eszköz
• bérköltség
• személyi jellegű ráfordítások
• átlagos állományi létszám
• relációk (fő piacok) szerinti árbevétel

Fő mutatószámcsoportok:

• átlagos fedezeti hányad
• árbevétel arányos eredménymutatók
• tőkearányos jövedelem
• élőmunka arányos jövedelem
• eszköz arányos jövedelem
• erőforrások komplex jövedelmezősége

A marketingmix tényezői, azok szerepe a vásárlók döntései befolyásolásában, az egyes tényezők tartalma

Azoknak az elveknek és tevékenységeknek a rendszere, amelyek a marketing szemlélet érvényesülését szolgálják ill azoknak a marketing eszközöknek az összessége, melyet a vállalat a célpiacokra vonatkozó tervek megvalósításához használ fel.

Elemei

• produkt (termék)

  termék innováció: új termék kifejlesztése vagy a régi továbbfejlesztése okai:
  • versenyelőny megtartása
  • a profit biztosítása
  • választékbővítés
  • új piaci terület meghódítása
  • új célcsoportok meghódítása
  • új fogyasztási szokások kialakítása

  • • ár: ez az egyetlen elem, amely jövedelmet eredményez, az összes többi ktg-t jelent árképzési technikák

      • ktg orientált: kiszámítják a termék önktg-ét majd ezt az elvárt nyereség %-al növelik meg és ez lesz maga az ár
      • keresletorientált, értéken alapuló: abból indul ki, hogy a vevők hogyan reagálnak a különböző árszintekre, milyen a kereslet árrugalmassága, a ktg-ket igazítják a vevők által elismert árhoz (a magasabb ár jobb minőséget jelent)
      • konkurencia, versenybázisú: azt veszi alapul, hogy a piacon az adott terméknek milyen árszintje alakult ki
        Árképzés a gyakorlatban
      1. behatoló: alacsony áron indít
      2. lefölöző: magas áron indít
      3. dömping ár: önktg alatti ár
      4. bartell ár: fiktív ár, mert a termékeknek nincs a hagyományos értelemben áruk, hanem a termékek cserélődnek termékekkel
      5. kartel ár: ármegállapodás a verseny korlátozására
      6. presztizs ár: a márkás termékek ára

• értékesítési hely, disztribuciós rendszer: melynek keretében a termékek eljutnak a termelőtől a végső fogyasztóig formái

  • bolti - saját bolthálózaton keresztül történő közvetlen értékesítés
  • az erre szakosodott nagy vagy kiskereskedelmi hálózaton keresztül ? közvetett értékesítés
  • bolt nélküli - személyes eladás
  • csomagküldő
  • automata
  • internet

• marketing kommunikáció vagy piac befolyásolás: feladata, hogy a vállalat tájékoztassa a vevőket termékeinek értékéről, meggyőzze ezek előnyeiről, megalapozza a cég jó hírnevét eszközei

  • reklám: az egyik legelterjedtebb eszköz, melynek célja a vevők tájékoztatása, meggyőzése
    fajtái
    • megcélzott terület sz.: országos vagy helyi
    • megrendelő működési köre sz.: termelői vagy kereskedői
    • tárgya sz.: termék-, márka-, vagy cégreklám
    • reklám hordozói sz.: plakát, újság, tv, rádió stb.
  • szponzorálás: a reklám sajátos változata, ahol a cég azzal a céllal ad támogatást, hogy ezzel felhívja magára vagy termékére a figyelmet
  • PR (közönség kapcsolatok): azt a célt szolgálja, hogy a közvéleményben kedvező vélemény alakuljon ki az adott vállalatról, általa nő a vállalat iránti bizalom, hírneve erősödik, külső kapcsolatai fejlődnek
    eszközei
    • sajtóban hírek közzététele
    • sajtókapcsolatok ápolása
    • tájékoztató anyagok terjesztése a vállalatról ill annak termékeiről
    • vásárlás ösztönzés (promotion): közvetlenül ösztönzi a fogyasztót a vásárlásra, olyan külön előnyt vagy értéket kínál a vevőnek, ami képes lehet indító lökést adni a vásárlásra eszközei
    • áruminták és ingyenes áru próbák
    • bizonyos időszakokban adott árengedmények
    • reklámajándékok, kp visszatérítés stb
• személyes eladás: a vállalat képviselője megbeszélés keretében kísérli meg az eladást (ügynök, üzletkötő stb.)