A költségek fogalma, csoportosítása, tervezése, analitikus nyilvántartása; a költségek elszámolásának módozatai; a költségek elszámolása költségnemek szerint; a költséggazdálkodás ellenőrzése
A tevékenység, a termelés érdekében felhasznált eszközök pénzben kifejezett értéke. Egy adott teljesítmény érdekében felhasznált munka és egyéb termelési tényező pénzben kifejezett értéke. Élő és holt munkaráfordítás pénzben kifejezett értéke.
A bevételszerző tevékenységet folytató magánszemély által naptári évben ténylegesen kifizetett és szabályszerűen igazolt kiadásainak összege, melyek a tevékenységgel közvetlenül összefüggnek.
Költségek csoportosítása
Költségnemek szerint
- anyagköltség
- igénybe vett szolgáltatás
- egyéb szolgáltatások értéke
- bérköltség
- személy jellegű egyéb kifizetések
- bérjárulékok
- értékcsökkenési leírás
Összetétel, illetve összetettségük szerint
- egyszerű (elemi): további részekre nem bontható (pl. anyagköltség)
- összetett: több elemi költséget tartalmaz (pl. karbantartási költség)
Felmerülési helyük szerint
- költséghelyenként
- költségviselők szerint
Termelési folyamattal való kapcsolatuk szerint
- alapköltség: adott termeléssel kapcsolatban merül fel
- járulékos költség
Tervezés, utalványozás, elszámolási mód szerint
- közvetlen költség: a költség keletkezésekor tudjuk, hogy mit terhel
- közvetett költség
Tevékenység jellege szerint
- alaptevékenység költségei
- alaptevékenységen kívüli tevékenységköltségek
Az újratermelési folyamatban betöltött szerepük szerint
- holtmunka jellegű költségek (anyagköltség, értékcsökkenési leírás, anyag jellegű egyéb költségek)
- élőmunka költségei (bérköltség, bér jellegű egyéb költség)
- tisztajövedelem jellegű költségek (társadalombiztosítási-járulék, cél jellegű adók stb.)
A fedezeti költségszámítás igénye szerint
- proporcionális költségek (termelési volumen vagy más költségjellemző változásának hatására összegükben viszonylag arányosan változnak)
- fix költségeket (a termelés volumenének vagy más költségjellemzőnek változására összegükben változatlanok maradnak)
Árképzési követelmények szerint
- árképzésnél figyelembe vehető (közvetlen) költség
- árképzésnél figyelembe nem vehető költség
A termelés volumenével való kapcsolatuk szerint
- állandó költség: összegét a termelési volumen változása nem befolyásolja
- változó költség: arányos, degresszív, progresszív
A költséggazdálkodáson olyan tevékenységet értünk, melynek középpontjában a költség áll, és tartalmazza annak
- tervezését
- utalványozását
- analitikus nyilvántartását
- főkönyvi elszámolását
- kalkulációját (önköltségszámítását és gazdasági kalkulációját)
- ellenőrzését
- elemzését
- információrendszerének kialakítását
A költséggazdálkodás fontosabb módszerei (tervezési, elemzési, ellenőrzési, költségcsökkentési módszerek)
- felhasználási normák, normatívák
- költségváltozási tényező (r)
- fedezeti költségszámítás
- határköltség-számítás
- standard költségszámítás
- értékelemzés
A költségek elszámolásának módozatai
1. A vállalkozó költségeit kizárólag az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli
2. A vállalkozó költségeit elsődlegesen az 5. Költségnemek számlaosztály számláin könyveli, másodlagosan a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7. Tevékenységek számlaosztályokban rögzítik
3. A vállalkozó költségeit elsődlegesen a 6. Költséghelyek, általános költségek és a 7.Tevékenységek költségei számlaosztályokba, másodlagosan az 5. Költségnemek számlaosztályba könyveli
Költségek elszámolása költségnemek szerint
A Számviteli törvény előírásai a költségek elszámolására vonatkozóan
- Az 5. számlaosztálynak a költségeket költségnemek szerint csoportosítva kell tartalmaznia
- Az 5. számlaosztályon belül az eredménykimutatást összköltség eljárással készítő vállalkozónak elkülönítetten kell kimutatni az - egyébként költségnemnek, költségmegtérülésnek nem minősülő - aktivált, saját teljesítmények tárgyévi értékeinek változását mint a vele azonos nagyságú, közvetlen költségek fedezetét és az értékesítésre nem került teljesítmények közvetlen önköltséggel azonos értékét
- A kiegészítő mellékletben a forgalmi eljárás szerinti eredménykimutatást készítő vállalkozásnak be kell mutatni az aktivált saját teljesímények értékének részletezését és a költségek költségnemenkénti megbontását a törvény 2. számű mellékletének megfelelő részletezettséggel.
A költséggazdálkodás elemzése és ellenőrzése
Költséggazdálkodáson olyan tevékenység együttest értünk, amelynek középpontjában a költség áll, és magában foglalja annak
- tervezését
- utalványozását
- analitikus nyilvántartását
- főkönyvi elszámolását
- elemzését
- ellenőrzését
- információrendszerének kialakítását
Az elemzés és ellenőrzés feladatai kiterjednek a tevékenység valamennyi szakaszára és elemére.
Ismert, hogy a termelési költségekről, a vállalkozás vezetése sokrétű és megbízható információkat igényel:
- az árak kialakításához
- a saját termelésű készletek értékeléséhez
- a vezetői döntések előkészítéséhez és ellenőrzéséhez
- a vállalkozáson belüli önálló elszámoláshoz
- a költséggazdálkodási döntésekhez
- a termék-jövedelmezőségi vizsgálatokhoz
- az eredmény tervezéséhez
Ezek az információigények nemcsak tényszámokra vonatkoznak, hiszen a termelést megelőző időszakokban a vezetés döntéseinek előkészítéséhez elsősorban várható költség- és árinformációkra, költség- és ártervekre van szükség, tehát a vezetés megbízható, ellenőrizhető tervadatokat is igényel.
Elemzési, ellenőrzési feladatok a költségtervezés során
Célszerű költségtervet összeállítani
- költségnemek szerint az eredménytervezési munka ellenőrzése céljából, ez különösen fontos a kisebb vállalkozások esetében, amelyek az összköltség-eljárás szerinti eredmény-megállapítást választják
- költséghelyek szerint nemcsak a közvetett költségekre vonatkoznak, hanem minden költségre
- végül szükség van arra, hogy jelentős termékekre évenként tervkalkulációk készüljenek
Költségtervezés általános módszerei:
- báziskörrekción alapuló módszer: az elmúlt év tényszámaiból kiindulva kiemeljük a nem ismétlődő költségnemeket.
- normákra, normatívákra alapozva, valamint
- nullabázisú költségtervezéssel (ZBB módszer): a közvetett költségek tervezése a "nulláról" indulva történik, és nem csupán az előző évi költség átlagolt százalékos növelésével vagy csökkentésével
Ellenőrző módszerként használható:
- a fedezeti költségszámítás
- a határköltség számítás és
- a flexibilis (reagálási fokot alkalmazó) tervezés módszertana.
Elemzési, ellenőrzési feladatok a tevékenység végrehajtása során
A jól szervezett számviteli információs rendszer folyamatosan, illetve rendszeresen képes a következő információk nyújtására:
- Az egyes termékek tényleges, közvetlen önköltsége milyen mértékben és miért tért el a tervezett közvetlen önköltségtől?
Vagyis:
- ki tudja mutatni a műszakilag indokolt ún. normaváltozások költségeket módosító kihatásait (+/-). Ezeket a kezdeményező szervek szerinti csoportosításban, így lehetőség van ezek figyelembevételére a belső érdekeltségi rendszerben
- ki tudja mutatni a folyó normáktól eltérő költségeket (+/-), azok nagyságrendjét és előidéző szerveit.
- Ki tudja mutatni az egyes üzemek tényleges általános költségeinek összegét és azok eltéréseit a tervezett költségektől. Az elemzés révén az is kimutatható, hogy az eltérések milyen tényezőkre vezethetők vissza és azok milyen mértékben tekinthetők az óüzemvezetéstől függő vagy független tényezők hatásának.
- A könyvvitel negyedévről negyedévre gyűjti, és elemezhetővé teszi a közvetett költségeket a tervezéssel azonos bontásban. Így módunkban van már az I. negyedévben megállapítani, hogy pl. éves szintű közvetett költségkeret időarányos részét a vállalkozás hogyan közelítette meg.
A tevékenység lezárását követően is fontos szerepet kap az elemzés és ellenőrzés.
Az önköltségcsökkentési tartalékok feltárársa szempontjából kiemelkedő fontossága van az utókalkulációnak.
Az utókalkulációk adatai alapján juthatunk olyan lényeges információkhoz, amelyek hasznosítása az önköltség későbbi csökkentését eredményezheti.
Az önköltség csökkneétésre ható tényezőket két fő csoportba sorolhatjuk:
- az első csoportba tartoznak az aktív önköltségcsökkentő intézkedések, melyek az önköltség alkotóelemeinek, a termelési költségeknek tényleges csökkenését eredményezik.
- a második fő csoportba tartoznak a gyártmányokat előállító üzemek termelési volumenének növelésére irányuló tevékenységek, melyek révén viszonylagos önköltségcsökkenés következik be a fix és a degressziv költségek területén.
Jogkövetkezmények az adózás rendjében: késedelmi pótlék, önellenőrzési pótlék, adóbírság, mulasztási bírság
Az adóhatósági eljárásban az adózással kapcsolatos mulasztások szankcionálását szolgálják a különböző bírságok, pótlékok.
Késedelmi pótlék
- az adó késedelmes megfizetése esetén határozzák meg
- mértéke: jegybanki alapkamatláb 365-öd részének kétszerese, minden naptári évre számolva (jegybanki alapkamatláb 2008. október 22-től 11,50%)
- utólagos adóellenőrzés során megállapított adóhiány után legfeljebb 3 évre számolható fel
- nem kell megfizetni arra az időszakra, amelyre az adózó a késedelmet igazolta (elháríthatatlan külső okból)
- a pótlék alapját adónként külön kell figyelembe venni
Önellenőrzési pótlék
- akkor fizet, ha az adózó az adót, a költségvetési támogatást helyesbíti
- mértéke: a késedelmi pótlék 50%-a, ismételt önellenőrzéssel a késedelmi pótlék 70%-a
- időtartama a bevallás benyújtására előírt nap leteltét követő első naptól a helyesbítés nyilvántartásába vételéig
Adóbírság
- adóhiány esetén kell fizetni
- az adóhiány 50%-a
- akkor is kell fizetni, ha az adózó jogtalanul nyújtott be támogatási, adó-visszaigénylési, adóvisszatérítési kérelmet
Mulasztási bírság
- bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség késedelmesen, hibásan, vagy nem teljesíti
- magánszemélyeknél 100 000 Ft-ig, más adózónál 200 000 Ft-ig
- hibásan benyújtott bevallás esetén max. 100 000 Ft, magánszemélyeknél 10 000 Ft
- az adóévi várható adót 90%-ig nem fizette meg, akkor a befizetett adóelőleg és a 90% különbségének a 20%-áig
Az emberi erőforrás-gazdálkodás funkciói, főbb tevékenységei és azok tartalma
Az emberierőforrás-gazdálkodás (EEG) tevékenysége végső soron arra irányul, hogy a szervezet törekvéseit és a munkavállalók elvárásait egymáshoz igazítsa, az esetlegesen előforduló egyensúlytalanságokat tompítsa vagy kiküszöbölje. Az emberi erőforrással való gazdálkodás funkciói ez alapján a következők:
- a munkaerő vonzása
- megtartása
- motiválása és
- hasznosítása
Az EEG célja:
- szükséges emberi erőforrás biztosítása mennyiségben és összetételben; a szaktudás fejlesztése, a munkatársak motiválása
- ösztönzi a munkatársak közötti együttműködést és a szervezeti célokkal való azonosulást
- a munkatársak szakmai ismereteinek és képességeinek ésszerű hasznosítása
- törvényben előírt, illetve vállalt jogi és szociális kötelezettségek maradéktalan teljesítéséről
Az emberierőforrás-gazdálkodás működése
A munkaerő biztosítása
- a munkaerő-szükséglet kielégítése
- munkaidő-gazdálkodás
- munkaerő-fejlesztés, képzés
- a munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatása
Munkaerőszükséglet kielégítése
- vonzáskörzet kijelölése, a napi ingázó körzet meghatározása
- munkaerő toborzás
- munkaerő felvétele
- munkaerő segítése a beilleszkedésben
Munkaerő-gazdálkodás
- célja a rendelkezésre álló munkaerő minél teljesebb kihasználása, ezt a munkahely és a munkafolyamat megszervezésével kell biztosítani
- munkaidő beosztás vagy munkarend: meghatározza, hogy a munkaidőt milyen rendszer szerint kell teljesíteni
- a munkaidő megállapítható napi-, heti-, havi- vagy éves keretben; a teljes munkaidő a munkatörvény által napi 8 óra
- üzemidő: üzemóra, gépóra; a munkafolyamatban résztvevő termelő berendezés működési ideje
- műszakszám: a munkarend lehet egy vagy több műszakos, a munkavállaló pedig állandó vagy váltott műszakos
Munkaerő-fejlesztés, képzés
Szerves része a vállalati tevékenységkörnek, mert a munkaerő éppúgy folyamatos fejlesztést igényel, mint a többi termelési és eredményességi tényezők.
Iránya lehet:
- a tudás (ismeretanyag fejlesztés)
- készségfejlesztés
- magatartásfejlesztés
Munkaerő-állomány hatékony foglalkoztatása
A foglalkoztatás feltételei:
- a munkaeró rendelkezzék a rábízott feladat kifogástalan elvégzéséhez szükséges szellemi és fizikai adottságokkal, szakértelemmel, személyiségjegyekkel
- legyenek biztosítottak a tárgyi feltételek, munkakörülmények, melyek szükségesek a feladat teljesítéséhez
- a dolgozó legyen kész arra, hogy képességeit optimálisan fejtse ki a kitűzött feladat teljesítése érdekében, illetve legyen érdekelt abban, amit tesz
A bérrendszer elemei, főbb csoportjai, a bérfunkció a munkáltató és a munkavállaló döntéseiben
Az anyagi ösztönzés a fizikai foglalkozású munkavállalók körében elsősorban a bérformák alkalmazásával valósul meg.
A bérformáknak két nagy csoportját különböztetjük meg:
- az időbér (órabér, havibér) és
- a teljesítménybér.
Az időbér alkalmazása esetén a teljesítményt a munkavégzés időtartamával mérjük. Előnye, hogy egyszerű, könnyen kiszámítható és nyilvántartható. Hátránya, hogy önmagában nem tartalmaz semmilyen teljesítménykövetelményt. Az időbért általában ott alkalmazzuk, ahol
- a végzett munka nem mérhető
- a feladat változó
- az elvégzendő feladat bonyolult
Az időbér ösztönzés céljából prémiummal is kiegészíthető.
Teljesítménybérezés alkalmazása esetén valamilyen előre meghatározott mennyiségi, minőségi, gazdasági követelmény teljesítésétől függ a bér.
Ezek közül egyik legelterjedtebb az egyenes darabbér.
Az egyenes (lineáris) darabbér esetében minden elvégzett munkaegység bére azonos.
A degresszív darabbér esetén az egységnyi többletteljesítmény bére az eredeti darabbérhez képest csökken.
A progresszív darabbér viszont pont fordított.
A személyi besoroláson alapuló teljesítménybér alapja a dolgozó egyéni besorolásának megfelelő alapbér.
Jutalékos rendszert általában a kereskedelemben alkalmaznak. A munkavállaló kap egy meghatározott órabért (vagy havibért) és emellett a forgalom meghatározott százalékát.
A csoportbérezés előnye az, hogy a hangsúlyt a kollektív (együttműködő) munkavégzésre helyezi. Több személy együttműködését igényli és egymásrautaltságát váltja ki.
A bérformák kiválasztásánál egyértelműen tisztázni kell, hogy mire akarunk ösztönözni.