Pénzeszközök fogalma

Készpénzt, elektronikus pénzeszközöket, csekkeket, továbbá bankbetéteket foglalják magukba.

Pénzeszközök csoportosítása

Pénzforgalmi szempontból

  • készpénz (bankjegy, érme)
  • pénzhelyettesítő eszközök (csekk, hitelkártya)
  • számlapénz (elszámolási betétszámla, elkülönített betétszámla)

Pénznem szerint

  • forint
  • valuta, deviza

Pénztárt érintő gazdasági események bizonylatai

Bevételi pénztárbizonylat

  • pénztáros állítja ki
  • szigorú számadású bizonylat
  • három példányos

Kiadási pénztár bizonylat

  • pénztáros állítja ki
  • szigorú számadású bizonylat
  • két példányos

Pénztárjelentés

  • tartalmazza a pénztárt érintő valamennyi gazdasági eseményt, a bevételi és a kiadási bizonylat alapján
  • a pénztáros készíti ellenőrzési céllal: pénztárban lévő tényleges pénzkészlet megegyezik-e a jelentésben szereplő összeggel
  • készülhet: naponta, hetente, dekátonként (10 nap), havonta

Valuta fogalma

Valamely ország hivatalos fizetőeszköze más ország fizetési forgalmában.

Valuta fajtái

  • konvertibilis valuta: bármilyen pénznemre átváltható, kemény valuta
  • nem konvertibilis valuta: puha valuta
  • kulcsvaluta: a világgazdaságban meghatározó szerepű
  • tartalékvaluta: az árfolyama hosszabb időn keresztül állandó

Konvertibilitás fogalma

Átválthatóságot jelent.

Konvertibilitás fajtái

  • külső konvertibilitás: a külföldiek korlátlanul vásárolhatnak
  • belső konvertibilitás: a belföldiek is korlátlanul vásárolhatnak

Konvertibilitás fokozatai

  • kötött vagy klíring valuta: a valutát csak a jegybank válthatja át
  • transzferábilis valuta: részleges konvertibilitás, csak a folyó fizetési mérleg tételeire érvényes
  • konvertibilis valuta: bármikor, bármire átváltható

Valutapénztárt érintő gazdasági események bizonylatai

Mivel a mérlegben a valutát forintban kell beállítani, ezért a valutát érintő gazdasági eseményekről is ugyanolyan bevételi és kiadási pénztár bizonylatot kell kiállítani, mint a sima pénztárnál, de természetesen forintban.
Az átszámításnál az agyar Nemzeti Bank vagy a saját bank által meghatározott középárfolyam a mérvadó.

E mellett a pénztárban lévő valutáról analitikus nyilvántartást is kell vezetni, melynek tartalma:

  • cím: .... valuta analitikája
  • sorszám
  • dátum
  • megnevezés
  • bevétel valutában és forintban
  • kiadás valutában és forintban
  • készlet valutában és forintban

Elszámolási betétet érintő gazdasági események analitikája

Külön nyilvántartás nem szükséges, mert ha a vállalkozásnak több betétszámlája van, akkor a 384. elszámolási betétszámla főkönyvi számlát bontják.

Elszámolási betétet érintő gazdasági események bizonylatai

  • számlakivonat
  • számla értesítő
  • átutalási megbízás
  • átvezetési megbízás
  • készpénzfelvételi megbízás
  • készpénzbefizetési megbízás

Deviza fogalma

A külföldi pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség.

Devizabetétet érintő gazdasági események

  • külön analitikára nincs szükség
  • bizonylatai megegyeznek az elszámolási betétnél leírtakkal

A valuta és deviza le- és felértékelése

A leértékelés export növelő és import fékező, illetve fordítva. 
A forint árfolyam +/- 15% körül ingadozhat a középárfolyamhoz képest.

A valuta és deviza átváltása

  • árfolyam alapján történik
  • a pénznemek közötti arányt konverziónak nevezzük

Árfolyam fogalma

Valamely valuta egy egységének egy másik ország pénznemében kifejezett ára.

Az árfolyam nagyságának kifejezése

  • arany paritásban
  • valuta paritásban

Az árfolyam meghatározása

  • aranytartalom alapján (régen az egyes valuták bizonyos aranymennyiséget képviseltek és ez a féle összehasonlítás az aranytartalom alapján történt)
  • vásárlóerő paritás alapján (az aranytartalommal történő összehasonlítással kapunk egy arányt - paritást -, ami kifejezi az arany valutában kifejezett árát)
  • valuta kosár segítségével (egyes országok valutájuk értékét nem aranyhoz, hanem egy a számukra fontos valutához, valutakosárhoz kötik.
  • Nálunk a valutakosár tartalma 100%-ban euro, 2001-től)

Az árfolyamot befolyásoló tényezők

  • piaci kereslet és kínálat alakulása
  • adott ország gazdasági fejlettsége
  • az adott országban alkalmazott devizagazdálkodási rendszer
  • átválthatóság, konvertálhatóság

Az árfolyam közgazdasági funkciói

  • kiegyenlítő funkció
  • differenciáló funkció
  • fedezeti funkció
  • terelő funkció

Az árfolyam jegyzése

  • közvetlen: egységnyi külföldi valuta hazai pénznemben kifejezve
  • közvetett: egységnyi hazai fizetőeszköz külföldi valutában kifejezve

Az árfolyam fajtái

  • vételi
  • eladási
  • középárfolyam
  • valuta árfolyam
  • devizaárfolyam
  • jegyzett árfolyam
    • hivatalos
    • piaci
    • fekete

A hivatalos és piaci árfolyam kapcsolata alapján lehet

  • rögzített
  • kötött
  • szabad (rugalmas)

Pénzeszközökhöz kapcsolódó számlaszámok

19. Tartósan kapott kölcsönök
196. Egyéb tartós bankbetétek
31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők)
33. Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben
34. Váltókövetelések
3612. Előírt tartozások
38. Pénzeszközök
381. Pénztár
382. Valutapénztár
383. Csekkek
384. Elszámolási betétszámla
385. Elkülönített betétszámlák
386. Devizabetét-számla
389. Átvezetési számla
441. Hosszú lejáratra kapott kölcsönök
451. Rövid lejáratú kölcsönök
454. Szállítók
48. Passzív időbeli elhatárolások
52. Igénybe vett szolgáltatások költségei
53. Egyéb szolgáltatások költségei
8693. Hiányzó, megsemmisült, állományból kivezetett készletek könyv szerinti értéke
872. Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások
876. Átváltáskori, értékeléskori árfolyamveszteség
973. Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége
974. Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek
976. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség
9892. Ajándékként, hagyatékként kapott, fellelt eszközök piaci értéke

Pénzeszközök könyvelése

Készpénz felvét
1. forintban pénztár bevételi bizonylat szerint T 381 K 389
2. terhelési értesítés szerint T 389 K 384, 386
3. valuta pénztár bevételi bizonylat szerint T 382 K 389
4. terhelési értesítés szerint T 389 K 386
Készpénz befizetése bankszámlára
1. pénztárkiadási bizonylat szerint T 389 K 381, 382
2. terhelési értesítés szerint T 384, 386 K 389
Pénznemváltásból keletkező árfolyamkülönbség (kialakul a 389-en)
1. veszteség T 876 K 389
2. nyereség T 389 K 976
Lekötés, elkülönítés
1. terhelési értesítés szerint T 389 K 384, 386
2. jóváírási értesítés szerint T 196, 385 K 389
Csekk elszámolásai
1. csekk elfogadása követelés fejében T 383 K 31, 33, 34
2. csekk beváltása bankban T 381, 384 K 383
3. fizetés csekkel T 454 K 383
Értékcikkek, bélyegek vásárlása
1. bevételezés T 383 K 389
2. kifizetés T 389 K 381, 384
3. felhasználás T 52, 53 K 383
Kölcsönök elszámolásai
1. jóváírási értesítés szerint T 38 K 389
2. terhelési értesítés szerint T 389 K 451, 441
3. törlesztéskor a., b. pontok fordítva
Költségek, kamatok elszámolása T 872, 53 K 384
Kamat jóváírás
1. jóváírási értesítés szerint T 384 K 974
2. lekötöttre T 19 K 973
Leltári különbözet a pénztárban
1. többlet T 381, 383 K 9892
2. elhatárolása T 9892 K 48
3. hiány T 8893 K 381, 382, 383

Pénzeszközök mérlegtételei

  • pénztár, csekk
  • bankbetétek