A foglalkoztatás bővítése a foglalkoztatáspolitikai törekvések másik általános, nagy csoportja, mert ebben a célban egyszerre, együttesen jelennek meg a társadalmi és gazdasági célok.
A munkahelyteremtés és ennek támogatása
Keresleti oldalról a foglalkoztatás bővítése alapvetően azt igényli, hogy jöjjenek létre új munkahelyek, mindez piaci mérlegelés és döntés kérdése. A foglalkoztatáspolitikának akkor és ott kell belépnie ebbe a folyamatba, amikor és ahol ezek a piaci döntések nem eredményeznek növekvő foglalkoztatási igényeket.
A munkahelyteremtésre irányuló foglalkoztatáspolitikai aktivitás három nagy csoportja:
1. Közvetlen munkahelyteremtésre irányuló foglalkoztatáspolitikai akciók
Ebben az esetben direkt módon új munkahelyek jönnek létre. Ezek az ún. aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök.
a. Állami munkahelyteremtés
Közvetlen kormányzati döntéssel „korrigálható” a piac nem megfelelőnek tartott munkahelyteremtő aktivitása. Viszont jelentősen megterhelheti a költségvetést a munkahelyek létrehozása és fenntartása. Óhatatlanul növeli az állami-önkormányzati bürokráciát és a vállalati adóterheket is. Társadalmi-jóléti szempontok viszont javulnak.
b. Munkahely-teremtési célú pályázati források juttatása a versenyszférának
A kormányzatok olyan pályázatokat írnak ki, amelyek kifejezetten a foglalkoztatáspolitikai stratégia megvalósítására irányulnak. Mozgósítják a gazdaság szereplőit, a kormányzati célokkal összhangban orientálják a vállalati fejlesztéseket.
c. Célzott, címzett támogatások, aktív eszközök
A növekvő munkaerő-piaci feszültségek hatására a foglalkoztatáspolitikák megpróbálhatják befolyásolni a munkaerő-piaci döntéseket. Valamilyen pénzügyi előnyt helyeznek kilátásba, arra az esetre, ha a munkáltató olyan döntést hoz, ami segíti a foglalkoztatáspolitikai célok megvalósítását is.
2. A munkahelyteremtésre irányuló foglalkoztatáspolitikai akciók
A kormányzati tevékenység közvetve is támogathatja a foglalkoztatási célok megvalósítását „vállalkozásbarát” gazdasági, fejlesztési környezet teremtésével.
a. A versenyképesség javítása
A kormánynak is feladata ennek támogatása, mert a versenyképesség növekedésének nyomán fejlődik a gazdaság, ami új munkahelyek teremtésével párosulhat.
- A vállalkozások versenyképességének, fejlődésének támogatása
Fontos a vállalkozói ismeretek széleskörű és kellő mélységű oktatása. Szükséges a bürokrácia csökkentése, a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás megkönnyítése. - Az innováció, kutatás-fejlesztés támogatása
Fontos a vállalati fejlesztéspolitika olyan orientálása, hogy az indukálja a foglalkoztatási lehetőségek bővítését.
b. Beruházás, adó, közterhek
A foglalkoztatáspolitikának általános és alapvető törekvése, hogy amennyire lehet fokozatosan csökkenjen az általános adó- és járulék-terhelés, továbbá mérséklődjenek az élőmunkára nehezedő adóterhek és a nem bér jellegű munkaerő-költségek.
Közvetve a foglalkoztatás bővítésére irányul a „fekete” foglalkoztatással szembeni fellépés. Tisztítja a piacot, nyílttá és szabályossá teszi a versenyt, ami a vállalkozások versenyképességét, és ezzel foglalkoztatási képességét is javítja. Továbbá csökkenhetnek az adó, és főleg TB-terhek.
c. Az infrastrukturális feltételek javítása
Elsősorban a közlekedési infrastruktúra fejletlensége lehet az, ami akadályozhatja a befektetők letelepülését és a munkahely-teremtést, ezért ez foglalkoztatáspolitikai szempontból is fontos kérdés.
3. Foglalkoztatást ösztönző bér-megállapodások
A munkaadók és a szakszervezetek megállapodást köthetnek arról, hogy segítsék a munkaerő-költségek kedvezőbb alakulását, ennek fejében viszont kikötik a munkahelyek megtartását, illetve új munkahelyek létrehozását.
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.