Megkülönböztetünk aktív és passzív eszközöket:
Az aktív eszközök , amelyek a munkaerőpiac állapotának módosításával tevőlegesen segítik a feszültségek feloldását. Ezen belül megkülönböztetünk ún. preventív eszközöket, melyek a munkanélküliség létrejöttének megalakulását szolgálják, illetve követő eszközöket, melyek az újbóli elhelyezkedést segítik elő.
A passzív eszközök alkalmazásával a munkaerőpiac állapota önmagában nem változik. Lehetővé teszik az álláskeresők számára ennek az állapotnak az elviselését, fenntartják a reintegráció lehetőségét.
A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása
A foglalkoztatáspolitikai eszközök finanszírozása a központi Munkaerő-piaci Alapból történik. Célja egy olyan egységes központi alap létrehozása, melynek segítségével egységesen kezelhető a különböző feladatok finanszírozásának elvei, belső arányai. Az egyes felhasználási célok közé, az Alapon belül rugalmasan át lehet csoportosítani forrásokat.
Az Alap bevételi forrásai:
- a munkaadói járulék
- a munkavállalói járulék
- vállalkozói járulék
- rehabilitációs hozzájárulás
- szakképzési hozzájárulás
- központi költségvetési támogatás
- program-bevételek
- egyéb bevételek
Az Alapon belüli alaprészek:
- szolidaritási alaprész
- jövedelempótló támogatás alaprész: az álláskeresők jövedelempótló támogatása
- foglalkoztatási alaprész: a foglalkoztatást elősegítő támogatások
- bérgarancia alaprész: felszámolás alatt lévő vállalkozás ki tudja fizetni a munkavállalókkal szemben fennálló tartozásait
- képzési alaprész: a szakképzési hozzájárulási és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben meghatározott feladatok, támogatási programok finanszírozására
- rehabilitációs alaprész: foglalkozási rehabilitációt elősegítő programok
- működési alaprész: az állami foglalkoztatási szervek jogszabályban meghatározott alapfeladati ellátásához, továbbá fejlesztéséhez történő hozzájárulásra
- vállalkozó alaprész: az álláskeresővé vált vállalkozók ellátására, támogatására
A Munkaerő-piaci Alap a költségvetésbe is teljesít befizetést, egyrészt a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, másrészt szociális segélyt igénylők ellátásával és foglalkoztatásával kapcsolatos feladatai támogatására.
Az Alappal a munkaügyi miniszter rendelkezik. A miniszter a rendelkezési jogát a szakképzési alaprésznél az oktatási miniszterrel megosztva gyakorolja.
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.