A foglalkoztatáspolitika céljai (2006 - 2010)

A foglalkoztatáspolitika céljai (2006 – 2010)

Nemzeti Lisszaboni Akcióprogramban a Kormány leszögezi, hogy továbbra is az egyik legfontosabb céljának tekinti a foglalkoztatás és az aktivitás növelését.
Ennek figyelembe vételével is praktikusan legalább két szakaszra kell ezt a 2006-2010-es időszakot bontani: 2006-2008 között még a makrogazdasági egyensúly megteremtése áll a Kormány stratégiájának középpontjában. Cél, hogy a foglalkoztatás és az aktivitás szintje ne csökkenjen és főleg ne a leghátrányosabb helyzetűeket érintsék leginkább.
2008-ig stagnál, majd ezt követően indul el a növekedés.

Az átfogó foglalkoztatási cél mellett a foglalkoztatáspolitika négy prioritást határozott meg:

1. Az aktív munkaerő-piaci politikák szerepének megerősítése

A foglalkoztatás és a gazdasági aktivitás növelése érdekében az akcióprogram elsősorban a foglalkozáspolitika aktív eszközeinek alkalmazását állítja előtérbe. Az első periódusban még inkább csak a munkanélküliek számának növekedése eredményezi az aktivitás növekedését, majd a második periódusban csökken a munkanélküliek, és nő a foglalkoztatottak száma, aránya.

2. Célzott támogatások a hátrányos helyzetűek foglalkoztatása érdekében

A foglalkoztatáspolitika csak ún. célzott járulékkedvezményeket ad, vagyis csak azoknak biztosít kedvezményeket, akik segítenek a konkrét foglalkoztatási célok megoldásában.

3. Az egész életen át tartó tanulás támogatása

El kell érni, hogy növekedjen a képzésben résztvevő felnőttek száma, és a képzési lehetőségek mindenki számára elérhetővé váljanak. A támogatott képzéseknél előnyben részesítjük az alacsony iskolai végzettségű és az idősebb munkavállalókat.

4. Az oktatás minőségének, eredményességének és hatékonyságának javítása

Az oktatás gazdasági és társadalmi célok szolgálatába állítása érdekében olyan fejlesztések fognak megvalósulni, amelyek javítják az oktatási szolgáltatások eredményességét és minőségét. Ezt a célt szolgálja az oktatás és kulturális intézmények partneri együttműködésének erősítése is.

A Nemzeti Akcióprogram a fenti 4 prioritás alapján 3 fő irányban és 11 pontban foglalja össze a hazai célokat:

I. A munkaerő-piaci részvétel növelése és a szociális védelmi rendszerek modernizálása

A) A munka legyen mindenki számára lehetőség – kortól és nemtől függetlenül

Tervezett intézkedések:

1. A START program kiterjesztése. Ez a program speciális járulékkedvezményt biztosít pályakezdők, kismamák, idősek, tartósan munkanélküliek alkalmazása esetén.
2. Az idősebb korosztályok aktivitásának megőrzése a korai nyugdíjba vonulás csökkentésével. A kormány az előrehozott és a korkedvezményes nyugdíjba vonulás feltételeinek módosítását tervezi, valamint a reintegráció esélyét növelve átalakítja a rokkantsági ellátások rendszerét is.

B) Érje meg dolgozni

Az akcióprogram az álláskeresés és a munkavállalás ellenösztönző hatásainak kiküszöbölését határozta meg. Az elmúlt időszakban már sorkerült a munkanélküli ellátások és egyes szociális ellátások átalakítására.
Tervezett intézkedések:

1. Sor kerül az intézményrendszer átalakítására is

C) Több és hatékonyabb segítség az álláskeresőknek és a hátrányos helyzetűeknek

Különösen fontos, hogy a rászorulók személyre szabott segítséget kapjanak hátrányaik leküzdéséhez.
Tervezett intézkedések:

1. Kapjon valamilyen újrakezdési esélyt, a helyi szereplők erőteljesebb szerepet kapnak az adott térség foglalkoztatási intézkedéseinek tervezésében
2. Újfajta együttműködést alakítunk ki a foglalkoztatási szolgálat és a civil szervezetek között
3. Javarészt romák által lakott kistérségben komplex gazdasági, kulturális és szociális fejlesztési program indul
4. Megteremtjük az ún. védett piacokat, vagyis meghatározott termékek és szolgáltatások vásárlásánál elsőbbséget biztosítunk azon vállalkozások számára, amelyek jelentős létszámban foglalkoztatnak egészségkárosodással élő, illetőleg fogyatékos személyeket.

D) Korszerű foglalkoztatási szolgálat

Tervezett intézkedések:

1. Integrált foglalkoztatási és szociális ellátórendszer. Egy olyan egyablakos rendszer épül ki, amelyben a munkával nem rendelkező emberek először elérhető álláslehetőségekkel, álláskeresést segítő szolgáltatásokkal találkoznak, és csak abban az esetben válnak jogosulttá az ellátásokra, ha nincs lehetőségük azonnal munkába állni
2. A gazdasághoz kapcsolódó szolgáltatások erősítése. A vállalatok és a munkáltatók számára fejleszteni kell a munkaerő-piaci kereslet előrejelzését

E) A migráció munkaerő-piaci helyzethez igazodó kezelése

Tervezett intézkedések:

1. A menedékjogról szóló törvény elfogadása, a menekültek társadalmi és kulturális integrációját szolgáló átfogó program kidolgozása

II. A munkavállalók és a vállalkozások alkalmazkodó-képességének javítása

F) Rugalmasság és biztonság a munkaerő-piacon

Olyan differenciált jogi szabályozás kialakítása a cél, amely figyelembe veszi a foglalkoztatási formák sokféleségét, a rugalmas foglalkoztatást a szociális biztonság új formáival kell ötvözni.

G) A be nem jelentett munkavégzés átalakítása bejelentett foglalkoztatássá

Tervezett intézkedések:

1. Egyéni járulék nyilvántartás és az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis átalakítása. Az Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis (EMMA) funkcióit az APEH veszi át, így elérhető az integrált államigazgatási adatbázis létrehozása, valamint az egyéni járulékfizetési és – nyilvántartási rendszerre történő áttérés.

H) A földrajzi mobilitás elősegítése

A mobilitás szempontjából különösen fontos a közösségi közlekedési hálózatok minősége. A nők és az alacsonyabb keresetű munkavállalók nagyobb arányban veszik igénybe a tömegközlekedést, így minden előrelépés e téren erőteljesen növelheti munkaerő-kínálatukat.
Tervezett intézkedések:

1. A városi és elővárosi közösségi közlekedés fejlesztése

I) Bérszabályozó mechanizmusok és foglalkoztatás-barát munkaerő-költségek

A kiszámíthatóbb, megalapozottabb bérpolitika érdekében 2005-ben a kormány és a szociális partnerek hároméves megállapodást kötöttek az országos minimálbér 2006-2008 közötti időszak egyes éveire megállapított összegéről.
Tervezett intézkedések:

1. A munkáltatókat terhelő elvonások nem csökkennek, ugyanakkor a munkavállalók által fizetett járulékok emelkednek. A munkavállalók hátrányosabb helyzetű célcsoportjai esetében a munkáltatót járulékkedvezmény ösztönözze a foglalkoztatásra.

III. Hatékonyabb humánerőforrás-fejlesztés jobb minőségű oktatás és képzés révén

J) A humánerőforrás-fejlesztésre irányuló befektetések növelése és hatékonyságának javítása

Az oktatási, képzési rendszerek folyamatos és átfogó korszerűsítése a minőség, hozzáférés, hatékonyság hármas követelményének jegyében. Fontos, hogy a munkáltatók a munkavállalók képzését megtérülő befektetésnek tekintsék, az egyének pedig felismerjék a tudás és a készségek folyamatos fejlesztésének jelentőségét.
Tervezett intézkedések:

1. Kulcskompetenciák fejlesztése
2. Munkahelyi képzések: támogatni, illetve ösztönözni kell a munkahelyi képzést. Kiemelt támogatást igényel a KKV-k munkavállalóinak képzése.
3. Intézmény-rehabilitációs program: új szabályozás és oktatási társulások támogatása segíti az intézményrendszer racionalizációját.

K) A munkaerőpiac igényeihez igazodó oktatás és képzés

Tervezett intézkedések:

1. A szakképzés és a felnőttképzés rendszerének fejlesztése. Olyan munkaerő-piaci információs, pályaválasztási és pályakövetési, irányítási és finanszírozási, döntéshozási, érdekegyeztetési rendszer kialakítása a cél, amely segíti a képző intézmények munkaerő-piaci alkalmazkodását.

Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.