A munkaadói szövetségek funkciója
A munkaadói szövetségek létrejötte a vállalkozók másodlagos reakciója a szakszervezetek megjelenésére. Kessler (1907) három tevékenységi területet emelt ki a korai munkaadói szövetségekre vonatkozóan:
- a szakszervezeti mozgalom elhárítása, felszámolása, akadályozása, de legalább ignorálása, lehetőleg harc nélkül,
- ha ez nem sikerül és elkerülhetetlen a harc, akkor harc a szakszervezetekkel, fellépés a károkozás ellen,
- előbb vagy utóbb paritásos megállapodást kell elérni a szakszervezetekkel.
Kessler megfogalmazásában a munkaadói szövetség az iparos vállalkozók szervezete a szervezett munkásokkal való kapcsolatuk szabályozására.
A mai munkaadói szövetségeknél a következő külső és belső feladatokat különböztethetjük meg:
- a munkaadói szövetség elsősorban kollektív szerződéses partner, feladata a munkaviszony szabályozásán keresztül a munkapiac szervezése
- kifelé irányuló feladata a közvélemény alakítása, mint nyomásgyakorló csoport, vagyis a politika, a törvényhozás befolyásolása a munkaügyi és szociális kérdésekben
- szolgáltatások nyújtása a tagvállalatok számára. A legrégebbi funkció a pénzügyi támogatás munkaharc esetén. Továbbá információ-szolgáltatást is nyújt: adatok a gazdaságról, társadalom- és jövedelempolitikai fejlődésről
Egy másfajta közelítés a munkaadói szövetségek következő funkcióit emeli ki:
- társadalmi-gazdasági funkció: részvétel a munkafeltételek alakításában, a jogszabályok előkészítésében, a társadalombiztosítás irányításában, az iskoláztatásban és nevelésben
- politikai-gazdasági funkció: fellépni a munkáltatók közös érdekeiért a társadalmi párbeszéd keretében
- szervezeti szolgáltatási funkció: munkáltatók ágazati és egyéni érdekeivel, üzleti, illetve külső kapcsolatokkal összefüggő szolgáltatás, tanácsadás, képviselet, információ, elemzés
- fegyelmi funkció: az egység fenntartása az ellenfelekkel szemben
Munkaadói szövetségek Magyarországon
1994-es kamarai törvény szabályozza működésüket. A legjelentősebb munkaadói szövetségek:
- Agrár Munkaadói Szövetség (AMSZ)
- Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége (ÁFEOSZ)
- Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekvédelmi Szövetsége (KISOSZ)
- Magyar Iparszovetség (OKISZ)
- Ipartestületek Országos Szövetsége (Iposz)
- Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ)
- Stratégiai és Közszolgáltató Társaságok Országos Szövetsége (Stratosz)
- Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ)
Nyolc érdekképviselet (kivéve OKISZ) létrehozta a Magyar Munkaadói Szervezetek Nemzetközi Együttműködési Szövetségét, amely tagja az UNICE-nek. A gazdasági-munkaadói szervezetek nagy része az adott ágazatban szerveződött európai és nemzetközi világszervezeteknek.
Gazdasági érdekképviseletek Európában
A munkaadói szövetségek a vállalkozások munkaviszonyhoz, munkaerő-piachoz kapcsolódó érdekeit képviselik. Mellettük létrejönnek vállalkozói, gazdasági, szakmai szövetségek is, amelyek feladata az egész gazdaság vagy egyes ágazatok, szakmák tulajdonosi csoportok gazdaságpolitikai érdekvédelme, lobbizás a parlament, a pártok, a közvélemény irányában. Ezek gyakran kettős elv: szakmai és területi elv szerint szerveződnek.
Az EU szintjén a legjelentősebb gazdasági szervezetek a következők:
- általános ágazatközi szervezetek: UNICE, az Európai Gyáriparosok és Munkáltatók Szervezeteinek Szövetsége; CEEP, az Állami Vállalatok Európai Központja
- a vállalatok meghatározott csoportjait képviselő ágazatközi szervezetek
- speciális szervezetek: EUROCHAMBRES, a gazdasági kamarák európai szervezete
- ágazati szervezetek: pénzügy, idegenforgalom, közlekedés, stb.
Az oldal tartalmát részletesen ld. László Gyula: Munkaerő-piaci politikák, Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar, Pécs 2007.