{autotoc}
Az államigazgatás közpénzeket használ fel. Ennek ellenőrzése az elmúlt évtizedekben kiemelten fontos. A parlamentáris demokrácia egyik nagy lehetősége és kötelessége is, hogy a pénz elköltését lehet ellenőrizni, ezt mindenekelőtt a mindenkori ellenzék teszi meg a parlamentben, vizsgálóbizottságokban, médiában és a hivatalos intézményrendszeren keresztül.
Államigazgatási ellenőrzést végeznek a kormány, a minisztériumok, az országos és a helyi hatáskörű szervek, továbbá az ezek felhatalmazásával ellenőrzésre szakosodott intézmények. Az államigazgatás céljait szolgáló ellenőrzések döntő része hatósági jellegű, így a törvényesség és a szabályszerűség követelményeinek megtartására irányulnak, de vannak közöttük olyan vizsgálatok is, amelyek kiterjednek a hatékonyságra, a teljesítményre is.
Adóhatóságok
Nemzeti Adó- és Vámhivatal (egykori APEH és VPOP), önkormányzatok jegyzője, illetékhivatalok.
Alkotmánybíróság
- Független bírói szervezet. 11 fő, 9 évre választják.
- Ellenőrzi pl. a törvényeket előzetesen, nemzetközi jogharmónizációt, törvényességi panaszokkal foglalkozik.
- Az alkotmánybíróság határozatai kötelezőek, megfellebbezhetetlenek.
Állami Számvevőszék (ÁSZ)
Az Országgyűlés felügyelete alatt működő pénzügyi, gazdasági ellenőrző szerv. Megyei szervezetei is vannak. Célvizsgálatokat és visszatérő vizsgálatokat tartanak.
Ellenőrzi:
- a költségvetést:
- a pártok gazdálkodását,
- az ország hitelfelvételét,
- a Magyar Nemzeti Bank hitelkapcsolatait,
- a bankjegykibocsátást
- az állami vagyont
- a társadalombiztosítási alapokat
- az állami, önkormányzati szerveket, intézményeket:
- egyetemeket, iskolákat,
- egészségügyi és kultúrális intézményeket,
- polgármesteri hivatalokat
Cégbíróság (cégek törvényességi felügyelete)
Cégek tevékenységi felügyeletét látja el. Ellenőrzi az alapítás jogszerűségét, működését. Cégek nyilvántartását vezeti.
A cégek feletti törvényességi felügyeletet a társaság székhelye szerint illetékes cégbíróság látja el. A céget a megyei bíróság mint cégbíróság az általa vezetett cégjegyzékben tartja nyilván.
A cégek törvényességi felügyelete keretében a cégbíróság ellenőrzi, hogy a cég társasági szerződése (alapító okirat, alapszabály) megfelel-e a jogszabályoknak, továbbá a társaság szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzatai megfelelnek-e a jogszabályoknak, valamint az alapító okiratnak és határozatai összhangban vannak-e a jogszabályok, az alapító okirat és a belső szabályzatok rendelkezéseivel.
A törvényességi felügyeleti eljárás kérelemre vagy hivatalból indul, és addig kell folytatni, amíg a törényes állapot, lletve a cég törvényes működése helyre nem áll.
Európai Unió
- Az Európai Parlament (EP) tagjait közvetlenül választják. Az európai uniós törvények 80 %-a meg sem születhet az EP jóváhagyása nélkül. Magyarországnak 24 képviselői helye van az EP-ben, ahol nem országonként, hanem pártokként foglalnak helyet.
- Az Európai Bizottság (EB) főként a közösségi érdekeket képviseli.
- Az Európai Tanács (ET) főként a tagállamok érdekeit képviseli.
(Az ET és az EB működése biztosítja az egyensúlyt a jogalkotásban) A Miniszterek Tanácsa a tagállamok szakminisztereiből áll, a tárgyalt témától függően. 9 fajta összetétele van. Az EU alkotmányszerződése az EU törvényalkotás, költségvetésért felelős intézményként jelöli meg.
Fogyasztóvédelem
A fogyasztóvédelemért a kormányon belül a szociális és munkaügyi miniszter a felelős.
Kiemelkedő szerep jut a fogyasztóvédelmi rendszerben a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek és a területi felügyelőségeinek. A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség önállóan gazdálkodó budapesti székhelyű központi hivatal. A fogyasztóvédelmi felügyelőségek a közigazgatási hivatalok keretein belül szakmailag önállóan, szakigazgatási szervként működnek, de a Főfelügyelőség koordinálja az országos, regionális vizsgálataikat, s évente beszámoltatja azok vezetőit.
A Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és a területi felügyelőségek jogszabályi és hatósági előírások megtartását vizsgálják és ugyanakkor piacfelügyeleti tevékenységet is ellátnak, melynek célja a harmadik országból érkező nem megfelelő áruk kiszűrése.
Gazdasági Versenyhivatal (GVH)
A verseny tisztaságán őrködik, vizsgálja a versenyszférát, a verseny szabályainak betartását ellenőrzi. Ellenőrzi a tisztességes piaci magatartást. Árképző pályázati eredmény besorolást vizsgálnak és bűntetnek (több milliárd is lehet).
A piaci verseny alapvető feltétele a gazdasági verseny szabadsága és tisztasága. Ezek védelme érdekében tiltani kell a tisztességes piaci magatartással ellentétes viselkedésformákat és ellenőrizni kell a vállalkozások szervezeti összefonódását.
A fenti elvek megvalósítása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal és a bíróságok folytatnak ellenőrző tevékenységet.
A Gazdasági Versenyhivatal a kormánytól független, országos hatáskörű központi költségvetési szerv.
Gazdasági Versenyhivatal ellenőrzési feladatai
- a tisztességtelen verseny
- a fogyasztói döntések tisztességtelen befolyásolása
- a gazdasági versenyt korlátozó megállapodások
- a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmának betartása felett őrködni
- az árak megállapításáról szóló törvényben hatáskörébe utalt feladatok ellátása
- a vállalkozók szervezeti összefonódásának ellenőrzése
Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége kétféle lehet
- sajátos vizsgálati eljárás
- ágazati vizsgálatok
- bejelentések, illetve panaszok kivizsgálása
- versenyfelügyeleti eljárás
- kérelemre indul
- hivatalból megindítható
Helyi önkormányzatok
Választópolgárok részvétele az ügyeik intézésében. A község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.
Képviselők
4 évente választanak. Gazdálkodásáért a képviselőtestület, a gazdálkodás jogszerűségéért a polgármester, a jogszerű működésért a jegyző felel.
Kormány
Maga a kormány ellenőrzi saját tevékenységét, beszámoltatja a minisztereket, elszámol az Országgyűlés felé.
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (KEHI)
A kormányt ellenőrzi. A minisztériumok tevékenységét vizsgálja, ellenőrzi a költségvetés alakulását, annak nagy fejezeteinek elosztásával foglalkozik. Ellenőrzi a támogatások, segélyek és a nemzetközi források felhasználását.
Költségvetési ellenőrzés
A helyi önkormányzati intézmények pénzgazdálkodását ellenőrzik. Az ellenőrzés történhet belső ellenőrzéssel és felügyeleti ellenőrzéssel.
Közraktárak állami felügyelete
Köztársasági elnök
Magyarország államfője, kifejezi a nemzeti egységet, és őrködik a demokrácia működése felett. Javasol és jóváhagy.
Legfelsőbb bíróság
Elvi irányítást gyakorol, irányelvei, döntései kötelezőek. Az igazságszolgáltatás legfőbb szerve.
Legfőbb ügyész
Országgyűlés választja. Feladata a törvényességi ellenőrzése, felügyelete. Bizonyos esetekben a nyomozás, alapvetően a bűnüldözés.
Magyar Államkincstár (MÁK)
Vezeti az állam bevételeit, kiadásait, kezeli az állami vagyont. Adóellenőrzések, adóügyek irányítása, jogszabályok betartása. Pénzügyminiszter irányítja. Feladata az állami bevételek biztosítása, az adóztatási elvek kidolgozása, az adóigazgatási szervek kialakítása.
Miniszterelnöki hivatal
Az Országgyűlés választja a kormány élére. Tagjai a miniszterek. Ellenőrzi az alkotmányos rendet, az állampolgári jogokat, ellenőrzi és irányítja a minisztériumokat.
Minisztériumok
Országos hatáskörű szervek.
Munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés
Az idetartozó ellenőrzések két csoportja különíthető el: a munkavédelmi és a munkaügyi vizsgálatok.
Az OMMF önállóan gazdálkodó, budapesti székhelyű központi hivatal, irányításáért szociális és munkaügyi miniszter felel. Az OMMF központi szervből és területi szervekből áll.
Országgyűlés
A Magyar Köztársaság legfelsőbb államhatalmi és népképviseleti szerve. Az Országgyűlés jogalkotási hatáskörrel rendelkezik. Módosíthatja az alkotmányt, törvényeket hozhat létre. Elvileg korlátlan ellenőrzési joga van. Beszámoltat, tájékoztatást kér. Az ellenőrzést gyakorolja:
- Plenáris üléseken
- Bizottságokban
- Onbucmanok
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF)
A PSZÁF budapesti székhelyű kormányhivatal. Leginkább a pénzügyi ágazat előmozdítása érdekében fejti ki tevékenységét.
A PSZÁF számára feladatot csak jogszabály írhat elő, és a jogszabályokban meghatározott feladatkörében nem utasítható.
Alapvetően a felügyelt pénzügyi szervezetekre vonatkozó jogszabályok és felügyeleti rendelkezések megtartásának, illetve teljesülésének ellenőrzését látja el.
A PSZÁF tevékenysége alapvetően a pénzügyi szervezetekkel kapcsolatos hatósági eljárásokat és a más pénzügyi szervezetekkel, felügyeletekkel történő szakmai együttműködést foglal magában.