A könyvvizsgálati ellenőrzés célja

A könyvvizsgálók a vállalatok pénzügyi, jövedelmi, vagyoni helyzetéről közölt információk valóságát ellenőrzik. Kötelező alkalmazni az részvénytársaságoknál és az állami pénzpiaci felügyeletnél.

A könyvvizsgálói ellenőrzés jelentős szerepet tölt be a piacgazdaságban. Kialakulását is alapvetően a piaci érdekei tették szükségessé és lehetővé.

A könyvvizsgálat kialakulásának fő okai

  • jelenleg a vállalkozások többségében a tulajdonosi kör és a menedzsment elkülönül egymástól, így a tulajdonosok rálátása a vállalkozás belső folyamataira korlátozott. Ugyanakkor tulajdonosi érdekeik érvényesítése egyértelműen igényelné azt.
  • a vállalkozás hitelezői, üzleti partnerei kockázataik minimalizálása érdekében hiteles információkat igényelnek a vállalkozás fizetőképességéről, megbízhatóságáról

A könyvvizsgálati jelentés, záradékok

A könyvvizsgálat alapvető célja a beszámoló felhasználóinak megbízható tájékoztatása, ezért a könyvvizsgálói véleménynek szükségszerűen meg kell jelennie a beszámoló mellett, annak mintegy részeként. Ezért a könyvvizsgálói véleményt is tartalmazó jelentést szükséges írásba foglalni és a beszámolóhoz csatolni.

Választott könyvvizsgáló megbízása a gazdasági társaságokról szóló törvény, illetve a számviteli törvény által arra kijelölt vállalkozások esetében kötelező.
A bejegyzett könyvvizsgálót határozott időtartamra - 5 évre - a társaság legfőbb szerve választja.

A törvényi szabályozás meghatározott esetekben kötelezővé teszi a könyvvizsgálat intézményét, a könyvvizsgálói jelentés elkészítését és annak csatolását a beszámolóhoz. A könyvvizsgálói jelentés készítésének kötelezettségét a számviteli törvény írja elő, meghatározva a jelentés főbb tartalma követelményeit, valamint a záradék (vélemény) megadásának feltételeit. A könyvvizsgálói jelentés részletes formai és tartalmi követelményeit a magyar Nemzeti Könyvvizsgálati Standardok rögzítik.

A könyvvizsgálói jelentés lényegi része a könyvvizsgáló által a vizsgált beszámolóról megfogalmazott vélemény, mely a számviteli törvényben könyvvizsgálói záradék megnevezéssel szerepel. A véleményező szakasszal szembeni követelmény, hogy az egyértelműen és világosan tartalmazza a könyvvizsgáló beszámolóval kapcsolatos állásfoglalását. A könyvvizsgáló véleménye (a záradék) minden esetben a vizsgált beszámoló egészére vonatkozó vélemény, tehát a könyvvizsgáló a beszámoló által nyújtott összképről nyilatkozik.

A könyvvizsgálói záradéknak több fajtája különböztethető meg aszerint, hogy a könyvvizsgáló milyennek ítéli meg a beszámoló által nyújtott összképet, azonban valamennyi esetben a dokumentálni köteles, azaz munkadokumentációval alá kell támasztania jelentését.

Így a könyvvizsgáló által adott záradék lehet:

Hitelesítő záradék

Ha a könyvvizsgáló hitelesítő záradékkal látja el a beszámolót, akkor arról nyilatkozik, hogy a vizsgált beszámoló megbízható és valós összképet mutat be a vállalkozás üzleti évéről. Ugyanakkor nem jelenti azt, hogy a vállalkozás működése, beszámolója minden hibától mentes, csak azt, hogy lényeges hibát nem tartalmaz.

Korlátozott záradék

A könyvvizsgáló korlátozott záradékot bocsát ki, ha nem ért egyet teljes körűen a vezetés beszámolóban tett állításaival. A vizsgált beszámoló bizonyos része a könyvvizsgáló szerint nem ad ugyan hiteles képet az érintett területről, azonban e terület kivételével a beszámoló megbízható és valós képet mutat a vállalkozás vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről.

Elutasító záradék

Ennek kibocsátására akkor kerül sor, ha a beszámoló nem mutat megbízható és valós összképet a vállalkozásról. A beszámolóban szereplő lényeges hibás állítások olyan mértékűek és olyan átfogó jellegűek, hogy a beszámoló már alapvetően félretájékoztatja annak felhasználóit.

Záradék megadásának elutasítása

Két oka lehet:

    1. a könyvvizsgáló nem jut hozzá a szükséges információkhoz, adatokhoz
    2. a könyvvizsgálat időpontjában még nem ismert a vállalkozás jövőjét befolyásoló lényeges események kimenetele

A könyvvizsgálat célja annak megállapítása, hogy a vállalkozó által az üzleti évről készített beszámoló a számviteli törvény előírásai szerint készült, és ennek megfelelően megbízható és valós képet ad a vállalkozó vagyoni, pénzügyi helyzetéről és működése eredményéről. Ilyen állásfoglalás nélkül a beszámoló nyilvánosságra hozott, illetve közzétett adatai a hitelezők, a befektetők, a piac számára, de még a tulajdonos számára sem megnyugtatóak. Az információk megbízhatóságát, hitelességét, a törvényekben meghatározott tartalmát a független könyvvizsgálók által elvégzett könyvvizsgálat és a könyvvizsgálat során kialakított állásfoglalás alapozza meg.

Nem kötelező a könyvvizsgálat, ha a vállalkozó éves nettó árbevétele az üzleti évet megelőző két év átlagában nem haladta meg az 50 millió forintot. Ezen előírások alapján nem utólag, hanem előre meghatározható, hogy kell-e vagy sem a könyvvizsgálat.

Jogelőd nélkül alapított vállalkozónál, ha az üzleti évet megelőző két üzleti év egyikének vagy mindkettőnek a nettó árbevétel adatai hiányoznak vagy csak részben állnak rendelkezésre, akkor a tárgyévi várható éves nettó árbevételt és a megelőző üzleti év éves nettó árbevételét kell figyelembe venni.

Könyvvizsgálat alól a mentességet nem alkalmazhatja:

  • az a kettős könyvvitelt vezető vállalkozó, ahol a könyvvizsgálatot jogszabály írja elő
  • a takarékszövetkezet
  • a konszolidálásba bevont vállalkozás
  • a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe

Ha kötelező a könyvvizsgálat, akkor a vállalkozás legfőbb szerve az üzleti évről készített éves beszámoló, egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatára, az abban foglaltak valódiságának és jogszabályszerűségének ellenőrzésére köteles bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot választani.

Könyvvizsgálatra a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja vagy a Magyar Könyvvizsgálói Kamaránál nyilvántartásba bejegyzett könyvvizsgálói társaság választható.

A cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény előírja, hogy a cégjegyzék valamennyi könyvvizsgálatra kötelezett cég esetében tartalmazza a könyvvizsgáló nevét és lakóhelyét.

Az összevont éves beszámoló kötelező felülvizsgálatára, bejegyzett könyvvizsgálót, könyvvizsgálói társaságot a konszolidálásra kerülő üzleti év mérlegfordulónapja előtt kell megválasztani.

Ha az összevont éves beszámoló felülvizsgálatára nem választottak könyvvizsgálót, akkor az anyavállalat könyvvizsgálójának a feladata az összevont éves beszámoló felülvizsgálata is.

A bejegyzett könyvvizsgálóra egyebekben a gazdasági társaságokról szóló törvény, a cégnyilvántartásról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény, valamint a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról és a könyvvizsgálói tevékenységről szóló törvény előírásai az irányadóak.

A vállalkozó független könyvvizsgáló feladata az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló valódiságának és szabályszerűségének felülvizsgálata, a számviteli törvény és a létesítő okirat előírásai betartásának ellenőrzése, és ennek alapján a beszámolóról a könyvvizsgáló állásfoglalását tükröző vélemény kialakítása, a független könyvvizsgálói jelentés elkészítése.

A független könyvvizsgálói jelentésnek tartalmaznia kell:

  • a független könyvvizsgálói jelentés címét, továbbá címzettjét
  • a könyvvizsgálat tárgyát képező beszámoló azonosítóit
  • a beszámoló összeállításánál alkalmazott beszámolási szabályrendszer megjelölését
  • a könyvvizsgálat hatókörének leírását
  • az elvégzett, a könyvvizsgáló véleményt megfelelően alátámasztó vizsgálatok jellegét, összegfoglaló bemutatását
  • a hitelesítő könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását
  • a könyvvizsgáló véleményét arról, hogy az éves beszámoló, összevont éves beszámoló összhangban áll-e az ugyanazon üzleti évről készített üzleti jelentéssel
  • a könyvvizsgálói jelentés elkészítését

Ha a kiegészítő mellékletben a vállalkozó nem, vagy nem a valóságnak megfelelően értékel, akkor a könyvvizsgáló az írásbeli könyvvizsgálói jelentésben köteles bemutatni az általa feltárt tényeket és megállapításokat. A könyvvizsgáló jogosult a vállalkozótól, annak alkalmazottaitól az ellenőrzés során adatokat és felvilágosítást kérni.

A könyvvizsgálót a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

A beszámoló csak a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt terjeszthető a legfőbb szerv elő.

Ha a könyvvizsgáló a felülvizsgálat során megállapítja, hogy a beszámoló a vállalkozó vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről megbízható és valód képet ad, a felülvizsgálat során sem törvénysértést, sem szabálytalanságot nem tapasztalt és beszámolóban foglaltakkal egyetért, hitelesítő záradékot ad.

Ha a könyvvizsgáló azt állapítja meg, hogy a beszámoló egészében vagy részben nem felel meg a számviteli törvény előírásainak és a valóságnak, akkor a hitelesítő záradék helyett korlátozott vagy elutasító záradékot ad a záradék korlátozása vagy elutasítása okainak részletes feltüntetésével.

Ha a könyvvizsgáló ne tud záradékot adni, mert ahhoz nem tudott elegendő és megfelelő könyvvizsgálói bizonyítékot szerezni, akkora záradék megadásának elutasítását tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell letétbe helyezni, illetve közzétenni. Amennyiben olyan információ juta könyvvizsgáló tudomására, amely mellett a megelőzően adott könyvvizsgálói záradék már nem tükrözi a valós helyzetet, akkor a könyvvizsgálónak a valóságnak megfelelő könyvvizsgálói záradékot is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentést kell még a letétbe helyezést, a közzétételt megelőzően készítenie.

A számviteli törvény a nemzetközi szabályokkal összhangban nagy jelentőséget tulajdonít a beszámolók nyilvánosságra hozatalának, közzétételének. A beszámolók nyilvánossága az üzleti kapcsolatokhoz, a befektetésekhez, a hitelezéshez nélkülözhetetlen.

A kettős könyvvitelt vezető, cégjegyzékbe bejegyzett vállalkozó köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló az éves beszámolót vagy az egyszerűsített éves beszámolót felülvizsgálta.

A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe köteles a külföldi székhelyű vállalkozás által elfogadott éves beszámoló a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot az adott üzleti év mérlegfordulónapjától számított 150 napon belül a cégbíróságnál letétbe helyezni.

Minden kettős könyvvitelt vezető vállalkozó köteles a beszámolót, ha kötelező, akkor a független könyvvizsgálói jelentéssel együtt közzétenni.

A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől le lehet tekinteni, ha az éves beszámoló, illetve egyszerűsített éves beszámoló felülvizsgálatát végző könyvvizsgáló állásfoglalása szerint a vállalkozó valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzete egyértelmű megítéléséhez a mérlegben, az eredménykimutatásban szereplő adatok elegendőek.

A vállalkozó köteles biztosítani, hogy a munkavállalói, alkalmazotti, tagjai a beszámolót a vállalkozó székhelyén megtekinthessék és azokról teljes vagy részleges másolatot készíthessenek. Amennyiben a könyvvizsgáló nem hitelesítette a beszámolót, a kiegészítő mellékelt közzétételétől nem lehet eltekinteni.

Az a vállalkozó, amely az összevont éves beszámolóját az IAS-ek alapján állítja össze, annak a számviteli törvény szerint közzétételre kerülő dokumentumait, az üzleti jelentéssel, az összevont üzleti jelentéssel együtt internetes honlapján is közzé kell tennie, és a közzétett adatok folyamatosan megtekinthetőségét legalább a következő második üzleti érvre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítania kell.

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibák esetén a már közzétett éves beszámolót, egyszerűsített éves beszámolót ismételten közzé kell tenni. Az ismételten közzétett éves beszámolóban, egyszerűsített éves beszámolóban a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott, az ismételt közzétételt megelőzően közzétett üzleti év

  • mérlegének záró adata mellett az ellenőrzés megállapításainak ezen eszközök és források értékét összevontan módosító összegeit
  • eredmény-kimutatása tárgyévi oszlopának adatai mellett az ellenőrzés megállapításainak az előző évek eredményét érintő értékeit összevontan kell kitüntetni.

Az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló ismételt közzétételéhez is szükséges a cégbíróságnál történő letétbe helyezés a jóváhagyástól számított 30 napon belül.

Közzétételi kötelezettségének azzal tesz eleget a vállalkozó, ha az éves beszámoló, az egyszerűsített éves beszámoló, az anyavállalat az összevont éves beszámoló egy eredeti vagy egy hiteles másolati példányát, kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálatának megküldi.

A cégjegyzékbe be nem jegyzett vállalkozó a közzétételről az adott üzleti év mérlegfordulónapját követő 150 napon belül, az ismételt közzétételről az ellenőrzés befejezését követő három hónapon belül köteles gondoskodni.

Ha a vállalkozó nem tett eleget letétbe helyezése vagy közzétételi kötelezettségének és a letétbe helyezés, a közzététel harmadik fél jogos érdekeit érinti, a harmadik fél kezdeményezheti a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárását.

Az éves beszámoló részét nem képező üzleti jelentés, az összevont üzleti jelentés megtekintését a vállalkozó, illetve az anyavállalat székhelyén minden érdekelt részére biztosítani kell, továbbá lehetővé kell tenni azt, hogy arról minden érdekelt teljes vagy részleges másolatot készíthessen.

A külföldi hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások magyarországi fióktelepei éves beszámolója közzétételi, letétbe helyezési és könyvvizsgálati kötelezettségéről az ezen vállalkozásokra vonatkozó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendelet rendelkezik.

Amennyiben a vállalkozó a letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségének elektronikus formában tesz eleget, az éves beszámolónak, az egyszerűsített éves beszámolóban, az összevont éves beszámolónak az Igazságügyi Minisztérium Cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgáltatóhoz történő megküldésével egyidejűleg teljesíti mind a letétbe helyezése, mind a közzétételi kötelezettségét.