Az adóknak egy különleges formája, ellenszolgáltatás nélkül szedett köztartozás, amit az állam erre felhatalmazott szervezete (Vám- és Pénzügyőrség) útján jogszabályban meghatározott módon és mértékben az államhatáron átszállított áruk után szed be.
A vám gazdaság- és kereskedelem-politikai eszköz, ami árképző tényezőként funkcionál. Állami bevételnek minősül, a közszükségleti kiadások kielégítését szolgálja.
Csoportosítása
1. Forgalom iránya szerint:
- behozatali vám (általános)
- kiviteli vám
- tranzit vám
2. Vám kiszabása szerint:
- értékvám (az áru értéke után, pl.: 1000 € az áru értéke, a vám 10 % - így a vám 100 €)
- mértékvám (valamilyen mértékegység alapján történik a kiszabása, pl.: 100 kg-ként x €)
- vegyes vám (érték+mérték együttes alkalmazása)
- alternatív vám (érték vagy mérték alkalmazása, amelyik a magasabb)
3. Időbeli hatálya szerint:
- állandó vám (jan.1.-dec.31. alkalmazni kell)
- időszakos vám (elsősorban zöldség- és gyümölcstermelésnél alkalmazzák, ha van az EU-ban termelés, akkor magasabb vámot szabnak ki az importra, ha nincs termelés, akkor alacsonyabbat)
4. Hatása szerint:
- pénzügyi (fiskális) vám (állami bevétel biztosítása a cél, általában alacsony – 5 % alatti)
- közgazdasági vám (kereskedelem-politikai eszköz) lehet:
- fogyasztásterelő
- kiegyenlítő vám
- hazai termelés védelme
- nevelő vám (elméleti lehetőség): büntető vámok – ha nem akarjuk, hogy valamelyik országból importáljanak, magas vámot szabnak ki (100-150 %)
5. Vámmegállapítás módja szerint:
- autonóm vám (az egyes országok saját függetlenségükből adódóan alkalmazhatnak vámot)
- szerződéses vám (2 vagy több oldalú nemzetközi szerződések alapján):
- preferenciális vám (valamely országból vagy országcsoportból származó árura az általánosnál kedvezőbb vám kiszabása)
- általános vám (a legnagyobb kedvezmény elvén alapuló vám)
Legnagyobb kedvezmény elve: a szerződő felek egymásnak megadnak minden olyan kedvezményt, amit egy harmadik országnak már megadtak vagy a jövőben meg fognak adni (diszkrimináció tilalma)
Az EU vámjogszabálya
- 2913/92./EGK rendelet a Közösségi Vámkódex létrehozásáról (Európai Tanács rendelete)
- 2454/93./EGK rendelet a Közösségi Vámkódex végrehajtásáról (Európai Bizottság rendelete)
A vámjogszabály területi hatálya
- EU tagállamok területére terjed ki
- nem terjed ki: Grönland, Nagy-Britannia csatornaszigetekre, stb.
A vámjogszabály személyi hatálya
- természetes személyek
- jogi személyek
- jogi személyiséggel nem rendelkező személyegyesülés (Kkt., Bt.)
A vámjogszabály tárgyi hatálya
- a Közösség és a harmadik országok közötti áruforgalomra terjed ki
Vámtarifa
Tartalmazza:
- vámtarifa számok, árumegnevezések
- vámmentességek
- kereskedelem-politikai intézkedések
- preferenciális vámtételek
- tiltó, korlátozó intézkedések
Az áruk vámjogi helyzete
1) Közösségi áruk:
- amit teljes egészében az EU-ban állítanak elő
- olyan termék, amit importanyagból, de az EU-ban állítanak elő
- harmadik országos áru, szabadforgalmi vámeljáráson ment keresztül, közösségi áruként „viselkedik” utána
2) Nem közösségi áruk
1) Nem kereskedelmi forgalom:
- természetes személy által behozott vagy részére beküldött áru, amely jellegénél fogva személyes vagy családi szükséglet kielégítésére szolgál, a bejuttatása és vámkezelése eseti jelleggel történik.
2) Kereskedelmi forgalom:
- minden egyéb