Pénzügy Sziget

Hatékonyság elemzés

Olvasóink értékelése: 3 / 5

Csillag aktívCsillag aktívCsillag aktívCsillag inaktívCsillag inaktív
 
Kategória: Elemzés és kontrolling
Találatok: 13961

Hatékonyság az adott eszközökkel a lehető legnagyobb jövedelem elérése, vagy adott jövedelem létrehozása a lehető legkisebb eszközráfordítással.

Vizsgálható

  • nemzetgazdaság szempontjából
  • vállalat szempontjából
  • a vállalkozáson belüli, önelszámoló egységek szempontjából

A számításokhoz és értékelésekhez felhasználható információ források

  • számviteli beszámolók
  • statisztikai információk
  • kiegészítő számviteli adatok

A hatékonyság növelését elengedhetetlenül fontossá teszi az, hogy

  • a gazdasági növekedés néhány fontos forrása korlátozottan áll rendelkezésre (pl. alapanyag)
  • egyes erőforrások nem állnak még minden vállalkozás rendelkezésére (jól képzett munkaerő, korszerű technológia)
  • a versenyképes tevékenység minél kevesebb erőforrás felhasználásával történő előállítást követel meg

Emellett a külső piaci feltételek változásai miatt még a korábban már elért szint tartása is nehéz feladat a gazdálkodás hatékonyságának fokozása nélkül.
Mindezekből következik, hogy a mindenkori elemző munkának fontos feladata vizsgálni a gazdasági hatékonyság színvonalának alakulását. Ez azért is fontos, mert a számviteli beszámoló kiegészító mellékletében és a hozzá tartozó üzleti jelentésben indokolt összefoglalóan értékelni a hatékonyság színvonalát és alakulását.
A gazdasági tevékenység célja minden esetben valamilyen eredmény elérése, melyekhez valamilyen ráfordítások mindig szükségesek. Az eredmény és a ráfordítás viszonya határozza meg a tevékenység gazdaságosságát. Javul a gazdasságosság, ha az eredményt kisebb ráfordítással érjük el, vagy adott ráfordítással nagyobb eredményhez jutunk. Innen származik a gazdaságosság fő elve: "a legkisebb ráfordítással a legnagyobb eredményt!"
A termeléshez szükséges erőforrások esetenkénti szűkössége és a piaci verseny követelményei miatt az anyagi javak termelésének megfelelő ütemű növeléséhez rendszeresen csökkenteni kell az egységnyi termelésre eső erőforrás-szükségletet. Így érhetjük el, hogy az anyagi javak termelése gyorsabban növekedjék, mint erőforrásaink, vagy akkor is növekedjék, ha egyes erőforrásaink (munkaerő, föld) nem bővülnek.
A gazdasági hatékonyság a tevékenység gazdaságosságát hivatott kifejezni. A hatékonyság ezért a felhasznált erőforrások egységnyi mennyiségre jutó hozammal vagy ennek reciprokával, az egységnyi hozamhoz szükséges erőforrások mennyiségével mérhető.

Képlete: Gh = H / E

Gh = gazdasági hatékonyság,
H = hozam (eredmény),
E = felhasznált termelési erőforrás (ráfordítás)

A hatékonyság relatív fogalom, ami azt jelenti, hogy mindig több változatot kell összehasonlítanunk, s akkor megállapíthatjuk, hogy melyik változat a gazdaságosabb (hatékonyabb).
Amíg a jövedelmezőség csak pénzértékben mérhető, addig a gazdaságosság mérésénél ezen kívül naturális és vegyes mértékegységek is alkalmazhatók. A jövedelmezőség számításakor az árbevételt és a ráfordításokat folyó árakon kell számításba venni. A gazdasági számítások során alkalmazhatunk más árakat is, pl. a hozam mérésére változatlan árat, esetleg devizában kifejezve.
A hozam- vagy teljesítménymutatók az értékesítést, a bruttó és az anyagmentes termelést, a nemzeti jövedelemhez és a makroszintű tiszta jövedelemhez való hozzájárulást mérik.
A belföldi értékesítés nettó árbevétele a tényleges értékesítési áron, áfa nélkül számított árbevétel. Az értékesítés nettó árbevételét még csökkenteni kell az egyéb ráfordítások között elszámolt fogyasztási és jövedéki adóval is.
A kereskedelmi vállalkozások esetében az értékesítés nettó árbevétele mellett gyakran alkalmazott hozamkategória az értékesítési forgalom, mely az értékesítés fogyasztói áron számított (áfát tartalmazó) összege.
A termelő tevékenységet folytató vállalkozás esetében a hozammutatók között kiemelt szerepet játszanak a termelési érték egyes mutatói.

A. Termelési értékmutatók

1. Értékesítés nettó árbevétele
- Eladott áruk beszerzési értéke
- Közvetett szolgáltatások
+/- Aktivált saját teljesítmények
Bruttó termelési érték
- Anyagköltség
- Igénybevett anyagjellegű szolgáltatások
Anyagmentes termelési érték
- Értékcsökkenés
Nettó termelési érték

Bruttó termelési érték a vállalkozás tárgyidőszaki teljes hozamértékét jelenti.
Nettó termelési érték megközelítőleg a vállalkozás nemzeti jövedelemhez való hozzájárulását méri. A hatékonyságvizsgálat és a munkatermelékenység elemzésének egyik legfontosabb mutatója, mivel a vállalkozás által létrehozott új értéket számszerűsíti. Gazdasági tartalmát tekintve a bruttó munkajövedelemből és a vállalkozásnál realizált tiszta jövedelemből tevődik össze.

2. Adózás előtti eredmény
+ Személyi jellegű ráfordítások
+ Értékcsökkenési leírás
Hozzáadott érték

Hozzáadott érték a nemzetgazdasági számításokban alkalmazott mutatók közül a bruttó hazai termék vállalkozásszintű megfelelője.

3. Vállalkozási pénzjövedelem = adózás előtti vagy adózott eredmény + értékcsökkenés

Az elemzés során a következő erőforrás ráfordításokat érdemes figyelembe venni

  • összes termelési költség
  • átlagos állományi létszám
  • élőmunka-ráfordítás értéke (éves bérköltség)
  • termelésben lekötött tárgyi eszközök nettó értéke
  • termelésben lekötött készletek átlagos értéke
  • lekötött eszközök nettó értéke
  • összes eszközérték
  • exportértékesítési költségek

Az ismert adatokból képezhető, leggyakrabban alkalmazott hatékonysági mutatók:

1. Komplex hatékonysági mutató

nettó termelési érték / (0,15 lekötött eszközök + 1,8 bérköltség)

2. Élőmunka hatékonyság

  • egy főre jutó bruttó termelési érték = bruttó termelési érték / létszám
  • egy főre jutó anyagmentes termelési érték = anyagmentes termelési érték / létszám
  • egy főre jutó nettő termelési érték = nettó termelési érték / létszám
  • egy főre jutó hozzáadott érték = hozzáadott érték / létszám

bérhatékonyság = nettó termelési érték / bérköltség vagy
nettó termelési érték / személyi jellegű ráfordítások

3. Eszközhatékonysági mutató

  • eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / lekötött eszközök átlagos nettó értéke) * 100
  • tárgyi eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / tárgyi eszközök átlagos nettó értéke) * 100
  • készlethatékonyság = (nettó termelési költség / készletek átlagos nettó értéke) * 100

4. Devizakitermelési mutató

Exportértékesítés összes (közvetlen) költsége / árbevétel devizában

5. Termelési költségek

Anyagköltség, igénybevett szolgáltatások, egyéb szolgáltatások, személyi jellegű ráfordítások, értékcsökkenés
Termelési költségszint = (termelési költségek / bruttó termelési érték) * 100

6. Tőkehatékonyság

  • tőkehatékonyság = bruttó termelési érték / saját tőke
  • tőkearányos vállalati pénzjövedelem = vállalkozási pénzjövedelem / saját tőke

Hírlevél

Befektetés TITKOK könyv

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Swingtrade DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tanfolyam Budapesten

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Tőzsdetanfolyam DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam

Skalp DVD

tőzsde, forex, forex kereskedés, forex tanfolyam