A közbeszerzés célja az államháztartás kiadásainak ésszerűsítése, a közpénzek felhasználásának átláthatóvá tétele, széles körű nyilvános ellenőrizhetősége, továbbá a közbeszerzések során a verseny tisztaságának biztosítása. A 2011.évi Kbt. újabb célokat is tartalmaz. Ezek a kisvállalkozások és középvállalkozások (kkv) közbeszerzésben való megjelenésének fokozása, a fenntartható fejlődés, és a jogszerű foglalkoztatás elősegítése.

Az új törvény áttekinthető szabályozása révén jobban szolgálja a közbeszerzés alapvető céljait: a közpénzek elköltése átláthatóságának és a verseny tisztaságának biztosítását. Az új törvény számos, a visszaélések és a korrupció visszaszorítására irányuló rendelkezést tartalmaz, az egyes eljárási fajták világosabb szabályozása pedig a könnyebb alkalmazhatóság, illetve a szabályozás kiszámíthatósága irányába hat. Lényeges pontja az új törvénynek a vállalati körbetartozás és lánctartozás elleni küzdelem, valamint a kis– és középvállalkozások közbeszerzésben való részvételének elősegítése. Ez utóbbi cél elérését kívánják előmozdítani az olyan rendelkezések, melyek az adminisztratív terhek csökkentését szolgálják; az uniós értékhatár alatti rezsimben a lehető legegyszerűbb és legrugalmasabb keretek megteremtése, amely igazodhat az ajánlatkérő által felismert környezeti sajátosságokhoz, valamint a szerződés teljesítésének szakaszában a fizetési határidőkre, az előlegre vonatkozó szabályok.

A törvényi szabályozás egyebekben kiterjed a környezetvédelmi, és szociális szempontokra is; az ajánlatkérő a szerződés teljesítéséhez kapcsolódóan sajátos, különösen szociális, illetőleg környezetvédelmi, minőségbiztosítási feltételeket határozhat meg.

A közbeszerzés jelentése a fogyasztási cikkek és a különféle szolgáltatások költségvetési szervek által történő beszerzését jelenti. Ezen beszerzések közös jellemzője, hogy a finanszírozás közpénzekből történik és sokszor igen jelentős értékűek a megrendelések. A közbeszerzések hozzájuthatnak a legolcsóbb, illetve a gazdaságilag legkedvezőbb ajánlathoz, másrészt a közpénzek felhasználását is átláthatóbbá, ellenőrizhetőbbé teszik.
A Közbeszerzésről akkor beszélünk, amikor közületi beszerzők (önkormányzatok, kormány) bizonyos megrendeléseinek közpénzből történő teljesítésével nem egy bizonyos vállalatot bíznak meg, hanem közbeszerzési pályázatot írnak ki.

A közbeszerzések alapjogszabálya a közbeszerzésekről szóló 2011. évi XVIII. törvény (továbbiakban Kbt.) A törvény rögzíti, hogy ki alkalmazza a közbeszerzést (ajánlatkérők), mit lehet beszerezni közbeszerzéssel (közbeszerzés tárgya). Rögzíti az eljárások során alkalmazandó szabályrendszert, továbbá azt is, hogy mikor milyen típusú közbeszerzési eljárás alkalmazható. A Kbt. kógens jogszabály, tehát amiről a törvény nem rendelkezik, az nem alkalmazható. Amennyiben egyes cselekményekről a Kbt. nem rendelkezik, azt kell vizsgálni, hogy összhangban legyenek a Kbt. céljaival, alapelveivel.

A közbeszerzési eljárás olyan törvény által szabályozott eljárás, amelyet az ajánlatkérőként meghatározott szervezetek (közvetlen vagy közvetett közpénzfelhasználók) visszterhes szerződés megkötése céljából meghatározott tárgyú és értékű beszerzések megvalósítása érdekében kötelesek lefolytatni. Némi leegyszerűsítéssel: a közbeszerzési eljárás a közpénzfelhasználók formalizált szerződéskötési rendje. (Ptk.: a szerződés az ajánlat elfogadásával jön létre – a közbeszerzés ennek egyfajta rendje).

Az új Kbt. az első részében megfogalmazott általános rendelkezéseket követően a második részben, hasonlóan más európai törvények felépítésének logikájával, az uniós értékhatárt meghaladó közbeszerzésekre általánosan irányadó eljárási szabályokat fogalmaz meg. Ezt követően kerülnek meghatározásra az alkalmazható közbeszerzési eljárási fajták és az egyes eljárási fajták menete. Vagyis a jogalkotó a hatályos Kbt.-hez képest fordított logikát követ: először áttekinti a közbeszerzési eljárások általánosítható szabályait és eljárási cselekményeit, majd ezt követően a közbeszerzési eljárások fajtáinál az azokra irányadó sajátos szabályokat jeleníti meg.

Az új Kbt. lényegesen rövidebb, azonban ennek az is ára, hogy több terület kerül részletesen végrehajtási rendelet útján szabályozásra. Pl. az alkalmassági igazolásának módjai, a kizáró okok igazolása, a közszolgáltatók által lefolytatható eljárások teljes szabályozása.

A közbeszerzési eljárás alapvető eleme elsőként az eljárásban részt vevő felek vagyis a közbeszerzési eljárás alanyai.

A közbeszerzési eljárások alanyai

  • Ajánlattevők
  • Természetes személyek
  • Jogi személyek
  • Jogi személyiség nélküli szervezetek
  • Ajánlatkérők
  • un. „klasszikus” ajánlatkérők – közös ajánlatkérők
  • un. „közszolgáltatók”
  • Konzorciumok

Elmondható, hogy a közbeszerzési eljárásnál alapvetően két pólus, két érdekcsoport van: az egyik oldalon áll az ajánlatkérő akinek legfőbb érdeke, hogy a feladatai teljesítéséhez szükséges legjobb minőségű áruhoz vagy szolgáltatáshoz a lehető legkedvezőbb feltételek mellett jusson hozzá ez „ a pénzért valódi értéket” elvként nyert megfogalmazást, amely amellett hogy a szerződések elbírálásakor és a nyertes ajánlattevő kiválasztásakor is különös jelentőséghez jut egyúttal a közbeszerzés funkciójaként is felfogható. Az eljárás másik résztvevője az ajánlattevő fél, mely kifejezés rendszerint soha nem egyetlen személyt vagy szervezetet jelöl, hanem az ajánlattevők spontán, vagy az ajánlatkérő igényei szerint (meghívásának, részvételi felhívásának, megfelelően) kialakult csoportját jelenti. Az így kialakult ajánlattevői közösségekkel a közbeszerzési gyakorlatban számos probléma vetődik fel, gondoljunk itt például az alkalmasság igazolására vagy a szerződés teljesítésért való helyállásra. Az ajánlatkérő alatt értendők mindazok a szervezetek, amelyek beszerzéseik során a közbeszerzési szabályok hatálya alá tartoznak, vagy is akiket – különböző jogi és gazdasági jellemzőikre tényezőikre tekeintettel – a törvény a közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelez. Elsődlegesen két ajánlatkérői kör között kell különbséget tennünk: megkülönböztethetjük az úgynevezett „klasszikus ajánlatkérőket” és a közszolgáltatókat. Előbbi csoport közbeszerzési törvény alá vonását közpénzekből való gazdálkodásuk indokolja, vagyis ebbe a körbe tartozik minden olyan szervezet, amely beszerzéseit állami finanszírozással valósítja meg. A közbeszerzések során a klasszikus ajánlatkérők helyzete meglehetősen speciális, hiszen esetükben az állam szerepe többes. Az állam megalkotja egyrészt a közbeszerzési „játékszabályokat” azonban ezzel egyidejűleg az állam „döntő bíróként” és „játékosként” is jelen van az eljárások során a közhatalmi szervek által, amelyek ugyanakkor az eljárásban nem a közhatalmat képviseli, hanem abban kvázi magánjogi alanyként vesznek részt. A vonatkozó uniós irányelv értelmében ajánlatkérő szerv az állam, területi vagy a települési önkormányzat, a közjogi intézmény, továbbá az egy vagy több ilyen szerv, illetve közjogi intézmény által létrehozott társulás. Másik ajánlatkérői körbe, vagyis a közszolgáltatók közé kizárólag meghatározott, a vízügyi, energia, közlekedési és postai ágazatban tevékenységet végző szolgáltatók tartozhatnak.

Az ajánlattevő a közbeszerzés eljárás során az ajánlatot benyújtó gazdasági szereplő (vállalkozó, szállító, szolgáltató). A hatályos magyar közbeszerzési törvény által alkalmazott rendelkezések értelmében az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság vagy személyes joga szerint jogképes szervezet minősül aki, illetőleg amely a közbeszerzési eljárásban ajánlatot tesz.

A közbeszerzés tárgyai

  • Árubeszerzés
  • Építési beruházás
  • Építési koncesszió
  • Szolgáltatás megrendelése
  • Szolgáltatási koncesszió
  • Ha több közbeszerzési tárgya van a szerződésnek – a meghatározó értékű tárgy szerint kell minősíteni

A közbeszerzési eljárás lefolytatása csak visszterhes szerződés megkötése esetén, azaz csak abban az esetben kötelező, ha az ajánlatkérő a beszerzés tárgyáért ellenszolgáltatást teljesít.

Például egy ingyenes megbízási szerződés megkötése esetén, a beszerzés hiába tartozna tárgya és értéke alapján közbeszerzési kötelezettség alá, az egyébként ajánlatkérőnek minősülő szervezet mentesül a közbeszerzés alól.

A közbeszerzés tárgyának megállapítása során alapszabály, hogy ha a szerződés több - egymással szükségszerűen összefüggő - közbeszerzési tárgyat foglal magában, a meghatározó értékű közbeszerzési tárgy szerint kell a szerződést minősíteni.

Árubeszerzés

Az árubeszerzés alatt minden forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog beszerzését kell érteni. Az árubeszerzés a dolog tulajdonjogának, használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak - vételi joggal vagy anélkül történő - megszerzésére irányulhat az ajánlatkérő részéről. Az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezést is.

Építési beruházás

Az építési beruházás olyan visszterhes szerződés, amelynek tárgya a következő valamelyik munka megrendelése (és átvétele) az ajánlatkérő részéről:

  1. a Kbt. 1. mellékletében felsorolt tevékenységek egyikéhez kapcsolódó munka kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
  2. építmény kivitelezése vagy kivitelezése és külön jogszabályban meghatározott tervezése együtt;
  3. az ajánlatkérő által meghatározott követelményeknek megfelelő építmény bármilyen eszközzel, illetőleg módon történő kivitelezése.

Építési koncesszió

Az építési koncesszió az építési beruházás egy különleges fajtája, amelynek lényege, hogy a nyertes ajánlattevő az általa megvalósított beruházás ellentételezéseképpen az építmény hasznosítási jogát szerzi meg, vagy hasznosítási jogot és egyben pénzbeli ellenszolgáltatást is kap az ajánlatkérőtől és amelyben a hasznosításhoz kapcsolódó kockázatokat teljes egészében vagy legalább jelentős részben a nyertes ajánlattevő viseli.

Az építési beruházás és az építési koncesszió elhatárolásának alapvető szempontjai az ellenszolgáltatás jellege és a kockázat átvállalásának kérdése:

  • Az ellenszolgáltatás jellege.

Ha az építési beruházás megvalósításáért nyújtott ellenszolgáltatás kizárólag pénzbeli ellenszolgáltatás, a beruházás építési beruházásnak minősül. Hogy a beruházás koncessziónak minősüljön, az ellenszolgáltatás nem kizárólag pénz, hanem - legalább részben - az építmény hasznosítási jogának átengedése kell legyen. Hasznosítási jog átengedése esetén a koncessziós jogosult legalább részben jogot szerez az építmény üzemeltetéséből, hasznosításából származó jövedelemre (pl. az adott építményt használók, igénybevevők által fizetett díjból származó bevétel).

  • A kockázatvállalás kérdése.

Koncessziónak csak akkor minősül a beruházás, ha a hasznosításból illetve üzemeltetésből eredő kockázat - legalább részben - a koncessziós jogosultat terheli.

Az építési koncesszió tipikus formája az állami és a magánszektor közötti fejlesztési, illetve szolgáltatási együttműködés, az un. közösségi és magán partnerkapcsolatok, azaz Public Private Partnership, röviden PPP, koncessziós formája. PPP konstrukciót alkalmaztak például az érdi tető-Dunaújváros autópálya szakasz elkészítésére és üzemeltetésére. A koncessziós jogokat az 57 km-es szakasz megépítésére és 22 éves üzemeltetésére a Bilfinger Berger, Porr, Swietelsky cégek által létrehozott német-osztrák érdekeltségű M6 Duna Autópálya Konzorcium nyerte el.

Szolgáltatás megrendelés

A szolgáltatás olyan árubeszerzésnek és építési beruházásnak nem minősülő visszterhes szerződés, amelynek tárgya különösen valamely tevékenység megrendelése az ajánlatkérő részéről. Szolgáltatásnak minősül az a szerződés is, amelynek tárgya árubeszerzés és szolgáltatás, ha a szolgáltatás értéke meghaladja az árubeszerzés értékét.

A szolgáltatások kategóriáit és az egyes kategóriákba tartozó szolgáltatási tárgyakat a törvény 3. és 4. melléklete tartalmazza. A 4. mellékletben azok a szolgáltatási tárgyak kerültek megnevezésre, amelyek esetén egyszerű eljárással is lebonyolítható a közbeszerzés.

Szolgáltatási koncesszió

A szolgáltatási koncesszió olyan szolgáltatás-megrendelés, amely alapján az ajánlatkérő ellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő hasznosítási jog meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt.

A szolgáltatási koncesszió elhatárolása a szolgáltatástól az építési beruházás és építési koncesszió elhatárolásával azonos szempontok - az ellenszolgáltatás természete és az ezzel járó következmények alapján történik.

A szolgáltatási koncesszió tipikus területei a közterületet érintő és közterületekről látható hirdetésekkel és reklámokkal kapcsolatos rendszergazdai tevékenység ellátása, a hulladék összegyűjtése, elszállítása és elhelyezése, továbbá parkolási rendszer kialakítása és üzemeltetése.

Tekintettel arra, hogy

  • a hatályos közösségi közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályozást a szolgáltatási koncesszióra és így e beszerzési tárgy szabályozása a közösségi eljárási rendben nem lehetséges, továbbá arra, hogy
  • a közszolgáltatók számára a szolgáltatási koncessziót a jogalkotó nem kívánta közbeszerzési tárgyként definiálni.