24.b Ismertesse a csődeljárás, a felszámolási eljárás és a végelszámolási eljárás elhatárolását! Ismertesse a csődeljárás és a felszámolási eljárást kezdeményezők körét! Definiálja a csődmoratórium fogalmát! Mutassa be, hogy mit jelent a fizetésképtelenség, melyek a felszámoló főbb kötelezettségei! Csődbűncselekmény büntetőjogi tényállása. Ismertesse a bírósági végrehajtás szabályait!

A FELSZÁMOLÁSI ZÁRÓMÉRLEG tartalma:

• a pénzeszközöket,
• a megmaradt (nem értékesített) vagyontárgyakat piaci értéken,
• a be nem hajtott követeléseket,
• a ki nem egyenlített tartozásokat - ideértve a felszámolási költségek miatti tartozásokat is (könyv szerinti értéken),
• a fel nem osztható és a felosztható vagyont

A felszámoló által megküldött felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a bíróság a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napon belül a felszámolási zárómérlegben és a vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja

- A gazdálkodó szervezet felszámolás körébe tartozó vagyonából a tartozásokat a Cstv. 57. §-ban megállapított sorrend figyelembevételével kell kielégíteni.

A kielégítési sorrend:

a) a felszámolás költségei; (lásd. pl.adóst terhelő munkabér)

b) zálogjoggal biztosított követelések;

c) az adóst terhelő tartásdíj, életjáradék (járadék jellegű szolgáltatások);

d) magánszemélyek nem gazdasági tevékenységből eredő követelése (a kötvényen alapuló követelés kivételével) beleértve a kis- a mikro-vállalkozás és a mezőgazdasági őstermelő követelését;

e) Tb, magán nyugdíjpénztár, adó és adó módjára behajtható tartozások, állami támogatások, víz és csatornadíjak;

f) egyéb követelések. A kielégítési sorrendtől függetlenül nyerhet kielégítést az óvadékkal biztosított követelés jogosultja.

III. A felszámolás befejezése-

A bíróság a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat alapján végzéssel határoz

• a költségek viseléséről,
• a felszámoló díjazásáról,
• a hitelezők követelésének kielégítéséről,
• a pénzforgalmi számlák megszüntetéséről
• Ezzel egyidejűleg dönt a felszámolás befejezéséről és az adós megszüntetéséről,

Egyezség a felszámolás során

Az adós és a hitelezői hányad között a felszámolást elrendelő végzés közzétételétől számított 40 NAP ELTELTE UTÁN, A ZÁRÓMÉRLEG BENYÚJTÁSÁIG bármikor helye van egyezségnek.

Az egyezségi tárgyalás a felszámolási eljárás során a bíróság előtt folyik.

A bíróság az adós kérelmére, a kérelem beérkezését követően 60 napon belül egyezségi tárgyalást tart, melyre az adóst, a felszámolót és az egyezség megkötésére jogosult hitelezőket idézi.

Az egyezségi tárgyalásra a felszámoló jelentést készít, amely összegezi

• az adós vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
• a számviteli jogszabályok szerinti felosztható vagyont,
• az egyes hitelezői csoportok követeléseit,
• valamint a számviteli törvény szerinti függő követeléseket és kötelezettségeket

Az egyezségi tárgyalás során a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet és a hitelezők megállapodhatnak a tartozások

• kielégítésének sorrendjében,
• teljesítési határidejének módosításában,
• kielégítésének arányában és módjában, továbbá
• mindabban, amit a felek az adós fizetőképességének helyreállítása érdekében vagy egyébként szükségesnek tartanak.

Ha a felek egyezséget kötöttek, a bíróság az egyezséget jóváhagyó végzésben dönt

• a felszámolási eljárás befejezéséről,
• a felszámoló díjazásáról,
• a költségek viseléséről

A bíróság elrendeli a jogerős végzés kivonatának a Cégközlönyben való közzétételét.

A felszámoló a közzétételtől számított 15 napon belül köteles a közhiteles nyilvántartásoknál, hatósági nyilvántartásoknál eljárni annak érdekében, hogy abból törlésre kerüljenek azok az adatok, amelyeknél az adós tulajdonosként vagy más jogosultként van feltüntetve.

Egyszerűsített felszámolás

Esetei:

• Ha az adós vagyona a várható felszámolási költségek fedezetére sem elegendő,
• vagy a nyilvántartások, illetőleg a könyvvezetés hiányai miatt a felszámolási eljárás az általános szabályok szerint technikailag lebonyolíthatatlan,

A felszámoló a hitelezői igényt bejelentett HITELEZŐKET TÁJÉKOZTATJA arról, hogy egyszerűsített felszámolás iránti kérelmet kíván a bírósághoz benyújtani, és legkésőbb a felszámolás kezdő időpontjától számított 45 napon belül felhívja őket, hogy ha tudomásuk van az adós bárhol fellelhető vagyonáról, illetve segítséget tudnak nyújtani az eljárás rendes szabályok szerinti lebonyolításához, azt 15 napon belül neki jelentsék be.

A felszámoló a honlapján is köteles közzétenni egy felhívást, hogy amennyiben bárkinek hitelt érdemlő tudomása van az adós ingatlan- vagy más vagyonáról (ideértve a követeléseket és a vagyoni értékű jogokat is), azt neki 15 napon belül jelentsék be.

Amennyiben a felhívások eredménytelenek, és az eljárás a felszámolási eljárás általános szabályai szerint nem folytatható le, a felszámoló erről írásbeli jelentést készít, és kérelmet, illetve javaslatot nyújt be a bíróságnak az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztására. A felszámoló záró adóbevallást is készít, amelyet a kérelem, illetve a javaslat bíróságra történő benyújtásával és az adó megfizetésével egyidejűleg nyújt be az adóhatósághoz.

A bíróság a felszámoló jelentése és az az ellen esetlegesen benyújtott kifogás alapján végzéssel elrendeli az adós vagyonának, illetve be nem hajtott követeléseinek a hitelezők közötti felosztását, valamint az adós megszüntetését. Ha a jelentésre kifogást nem nyújtottak be, a végzést a felszámoló által benyújtott jelentés és vagyonfelosztási javaslat beérkezésétől számított 90 napon belül kell meghozni. Amennyiben kifogást nyújtottak be, ennek tárgyában a bíróság 15 napon belül dönt

A végelszámolás célja a FIZETŐKÉPES gazdálkodó szervezet JOGUTÓD NÉLKÜLI MEGSZŰNÉSE. Szabályait a Ctv. tartalmazza. (2006 előtt a Csődtv. tartalmazta).

Az eljárás megindításáról a legfőbb szerv határozattal dönt, az eljárást a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell megindítani.(nemperes eljárás)

A végelszámolás tárgya a cégnek az a vagyona, amellyel a cég a végelszámolás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően a végelszámolás folyamata alatt szerez,

Nem lehet befejezni/elkezdeni a végelszámolást, ha a céggel szemben hatósági vagy bírósági eljárás van folyamatban.

A határozatnak tartalmaznia kell:

1) a határozat keltét;

2) a végelszámolás kezdő időpontját;

3) a végelszámoló kinevezését; (végelszámolóvá bárkit megválaszthat, ha az a vezető tisztségviselővel szemben támasztott követelményeknek megfelel, és a megbízatást elfogadja. Végelszámolóvá a feladat ellátására alkalmas jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság is választható. A jogutód nélküli megszűnését elhatározó cég a végelszámoló megválasztásakor a végelszámoló díjazásáról, illetve a feladat ellátásának ingyenességéről is rendelkezik.)

4) a korábbi vezető tisztségviselők jogviszonyának megszűnését.

Ha a végelszámoló nem volt vezető tisztségviselő csatolni kell az aláírási címpéldányt.

A végelszámolás kezdő időpontja a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező határozatban megállapított időpont, ami nem lehet korábbi, mint a határozat kelte.

A végelszámolás kezdő időpontjától a cég önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselőjének a végelszámoló minősül, a cég korábbi vezető tisztségviselőjének megbízatása megszűnik.

BÍRÓSÁGI SZAKASZ

A végelszámoló a végelszámolás megindítását változásbejegyzési kérelemben köteles bejelenteni a cégbíróságnak.

A kérelem alapján a cégbíróság közzéteszi a végelszámolás megindításáról szóló hirdetményt (a cégközlönyben). A hirdetmény felhívja a cég hitelezőit, hogy igényeiket a végelszámolónál 40 napon belül jelentsék be. A bejelentés elmulasztása vagy késedelme nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A végelszámoló feladatai

• felméri a cég vagyoni helyzetét,
• behajtja a cég követeléseit,
• kiegyenlíti a cég tartozásait.
• szükség esetén értékesíti a cég vagyoni eszközeit.
• jogosult szerződéseket azonnali hatállyal felmondani vagy – ha egyik fél sem teljesített szolgáltatást – a szerződéstől elállni.
• gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az iratok megőrzéséről.
• nyilvántartásba veszi a hitelezőket.
• kielégíti a hitelezői követeléseket, a fennmaradt vagyont pedig felosztja a cég tagjai (részvényesei) között.
• ha a végelszámolás a megindítás évén belül nem fejeződik be, évenként elkészíti a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást (a végelszámolás tényének feltüntetésével).

A végelszámolást legkésőbb 3 éven belül be kell fejezni, ennek elmaradása esetén kényszertörlési eljárásnak van helye. Kényszertörlési eljárás a cégbíróság törvényességi felügyelet során hozott határozatával is lehetséges.

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyszerűsített végelszámolással is megszűnhet, ha nincs ellene peres eljárás folyamatban, hitelezői igényeket nem vitat és a végelszámolást 150 nap alatt befejezi.

Csődbűncselekmény

A csőd nem azonos a csődbűncselekménnyel. A csőd azért válik bűncselekménnyé, mert az abban érintett adós bűnös magatartásával igyekszik megakadályozni a hitelezői igények érvényesítését és kielégítését. Azaz ha az adós visszaél a „védett helyzetével”

Jogszabályi alap: 2012. évi C. törvény - a Büntető Törvénykönyvről (Btk.) A csődbűncselekmény elnevezése a korábbi szabályozásban csődbűntett volt. (lásd. Az adminisztratív csődbűntett kiemelése az akkor még csődbűntett elnevezésű tényállásból és áthelyezése a számvitel rendjének megsértése körébe.)

XLI. FEJEZET -A GAZDÁLKODÁS RENDJÉT SÉRTŐ BŰNCSELEKMÉNYEK között szerepel, azaz lényegét tekintve a gazdasági büntetőjog, gazdasági bűncselekmények körébe tartozik.

A csődbűncselekmény tényállása kerettényállás, mivel a háttérnormája a csődeljárásról, felszámolási eljárásról és a végelszámolási eljárásról szóló Cstv.

A Btk. 404. §

Alaptényállás- (1) bekezdés : AKI a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó GAZDÁLKODÓ SZERVEZET fizetésképtelenséggel fenyegető helyzete esetén

• a vagyon vagy annak egy része elrejtésével, eltitkolásával, megrongálásával, megsemmisítésével, használhatatlanná tételével,
• színlelt ügylet kötésével vagy kétes követelés elismerésével, vagy
• az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes más módon
  • a gazdálkodó szervezet VAGYONÁT ténylegesen vagy színleg csökkenti, és ezzel a hitelező vagy a hitelezők kielégítését részben vagy egészben meghiúsítja csődbűncselekményt követ el és szabadságvesztéssel büntetendő.
  • valamennyi elkövetési magatartás a HITELEZŐI ÉRDEKEK ellen van így a törvény éppen a hitelezők VÉDELMÉT SZOLGÁlandóan rendeli büntetni ezeknek a magatartásoknak az elkövetőit, így biztosítva a piacgazdaság zavartalan működését
  • szabályoz minősített esetet, azaz, amikor súlyosabb büntetéssel rendeli büntetni az alapesetben szabályozott elkövetési magatartást
  • pl. ha a csődbűncselekményt stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetre nézve követik el
  • Tettes csak az lehet, aki az adós gazdálkodó szervezet vagyonával vagy annak egy részével rendelkezni jogosult- a bűncselekményt elkövető személyi kört rendeli büntetni, azaz, ha az adós (a cég vezetője, a vagyonfelügyelő - őt a csődeljárás folyamán a felszámolók névjegyzékéből választják -, a felszámoló, felszámoló-biztos) visszaél helyzetével és a felszámolás alapjául szolgáló magatartást bűnös szándékkal valósítja meg.
  • a csődbűncselekmény elkövetési tárgya: a vagyon
  • csak szándékosan követhető el,

A bírósági végrehajtás:

Jogforrása: Az 1994. évi LIII. (a bírósági végrehajtásról).

A bírósági végrehajtás FOGALMA: olyan önálló, törvényileg szabályozott eljárás, amelyben állami, vagy meghatározott szempontból azzal azonosnak minősülő szerv, elsősorban vagyoni kényszer alkalmazása révén juttatja érvényre az állam által, a konkrét egyedi ügyben fennállónak elismert és kikényszeríthető alanyi jogot,

vagy előzetesen biztosítja a konkrét egyedi ügyben történő elismerés vagy a kikényszeríthetőség előtt védelemben részesített alanyi jog későbbi érvényre juttatását.

• polgári nemperes eljárás
• az eljárásban a bíróság és a bírósági végrehajtó jár el. Speciális az önálló bírósági végrehajtók jogállása, ők ugyanis nem állnak szolgálati viszonyban,

díjazásukat nem az államtól kapják, hanem azt a végrehajtást kérő előlegezi és az adós viseli, de eljárása - mint polgári nemperes eljárás - a bíróság eljárásával azonos. (Maga a törvény rendezi a végrehajtó jogállását.)

· állami kényszer hátrány okozásában vagy valamely jog korlátozásában ölthet testet- a vagyoni kényszer dominál, kivételesen az adós személyiségi jogait is érintheti. azaz az adós személye elleni kényszercselekményt azonban – a bíróság, illetőleg a végrehajtó intézkedése alapján - a rendőrség végzi el. ( jogosult és köteles mindazokat a kényszerítő intézkedéseket megtenni és kényszerítő eszközöket alkalmazni, amelyek a rendőrségről szóló jogszabályok szerint megtehetők, illetőleg alkalmazhatók)Ugyanakkor a bírósági végrehajtó igazoltathat: az általa foganatosított eljárás során az adós (kötelezett) és az eljárásban részt vevő bármely más személy a végrehajtó felszólítására köteles a személyazonosságát okirattal igazolni.

A végrehajtás alapja: BÍRÓSÁGOK határozatai, továbbá a KÖZJEGYZŐI OKIRATOKON alapuló követelések-Azaz a végrehajtást mindig megelőzi valamilyen eljárás: egy a felek közötti jogvitát eldöntő bírósági eljárás, vagy azzal egy tekintet alá eső fizetési meghagyásos eljárás, illetve

Végrehajtható okiratot akkor lehet kiállítani (a végrehajtás általános feltételei):

• Ha a határozat kötelezést, marasztalást tartalmaz;
• jogerős vagy előzetesen végrehajtható
• és a teljesítési határidő eltelt.

Végrehajtható okirat :

• bíróság által kiállított végrehajtási lap; -olyan okirat, amelyet bíróság végrehajtási záradékkal látott el;
• Közvetlen bírósági letiltás vagy felhívás;
• Bíróság által kiszabott pénzbüntetést, pénzbírságot tartalmazó okirat;
• Bíróság által költségről, zárlatról, vagyon elleni intézkedésről szóló okirat. A

A bírósági végrehajtás szakaszai

A végrehajtási eljárás alapvetően KÉT FŐ SZAKASZRA oszlik. Az első lépcső a VÉGREHAJTÁS ELRENDELÉSE, a második A VÉGREHAJTÁS FOGANATOSÍTÁSA.

A végrehajtás elrendelése végrehajtható okirat kibocsátása révén történik.

Ennek során a bíróság arról dönt, hogy helye van-e a végrehajtásnak, működésbe léphet-e a legális állami kényszer a követelés realizálása érdekében.

A végrehajtás foganatosítása során - ha pénzkövetelést érvényesítenek ezen az úton - az adós pénzügyi intézménynél kezelt vagyonát, munkabérét, egyéb járandóságát, majd ingóságait, végül ingatlanát vonják végrehajtás alá. E vagyontárgyakat először lefoglalják, majd - ha szükséges - értékesítik. Értékesítésre értelemszerűen csak az ingóságok és ingatlanok esetében kerülhet sor. Végül a lefoglalt vagyontárgyak értékét - a végrehajtás költségeinek levonását követően - a fennálló követelés erejéig a jogosult részére kifizetik. A végrehajtás foganatosításának szakaszában a legtöbb feladat már a bírósági végrehajtókra hárul.

A végrehajtási eljárás mindig alakszerű formanyomtatványon benyújtott kérelemre indul.

A bíróság a kérelem beérkezésétől, hiánypótlás esetén a hiányok pótlásától számított 15 napon belül dönt a végrehajtási kérelemről.

A végrehajtási lapot az első fokon eljárt bíróság, illetve a fizetési meghagyást kibocsátó közjegyző, a végrehajtási záradékot az okiratot szerkesztő közjegyző állítja ki. A végrehajtható okiratot kiállító hatóságot nevezzük összefoglalóan „elrendelő bíróságinak.