Jogszabályi alap:
A csőd és a felszámolási eljárás szabályait a Csődtv. tartalmazza [1991. évi XLIX. tv.]
A végelszámolás szabályait a Ctv. tartalmazza (2006 előtt a Csődtv. tartalmazta).
A csődeljárás célja, hogy az ADÓS gazdálkodó szervezet – a csődegyezség megkötése érdekében – FIZETÉSI HALADÉKOT kezdeményez, amely alatt csődEGYEZSÉG megkötésére tesz kísérletet. A csődegyezség célja, hogy az adós gazdálkodó szervezet fizetőképessége helyreálljon (reorganizáció) és eredeti jogi formájában MŰKÖDJÖN TOVÁBB.
A kérelmezői kör
1,A csődkérelmet az ADÓS gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője terjesztheti elő a cég székhelye szerint illetékes törvényszéken.
A kérelemhez szükséges a legfőbb szerv előzetes egyetértő nyilatkozata. Az adós részéről a jogi képviselet kötelező.
Formanyomtatványon kell benyújtani, amely 2014. július 1-jétől kizárólag elektronikus nyomtatvány lehet.
A kérelem benyújtásáról
- a munkavállalókat, a Munka Törvénykönyvében meghatározott szakszervezeteket, az üzemi tanácsot (üzemi megbízottat) tájékoztatni kell.
- értesíti a számlavezetőit
A bejelentést követően a bankszámla terhére a pénzintézet maga sem érvényesítheti az adóssal szemben fennálló követeléseit, sőt olyan intézkedéseket sem hozhat, amelyek rajta kívül más hitelezőket előnyösebb helyzetbe hoznak a többiekhez képest.
2, A csődkérelmet a HITELEZŐ is benyújthatja, ha felszámolási kérelem benyújtására lenne jogosult, de igényét nem a felszámolási, hanem csődeljárásban kívánja érvényesíteni.
Ha felszámolási kérelem érkezik az adós ellen, annak elbírálását felfüggesztik a csődeljárás befejezéséig.
A csődeljárás megindítását kizáró okok:
1) Már folyamatban lévő csődeljárás;
2) Már elrendelt felszámolás;
3)Ha az adós 2 éven belül már csődeljárásban részesült vagy a csődkérelmét elutasították.
I.BÍRÓSÁGI SZAKASZ
A bíróság a kérelem beérkezésétől számított 1 munkanapon belül intézkedik a Cégközlönyben való közzétételről, ez minősül az eljárás kezdő napjának, amelytől az adóst a csődvagyon megőrzése céljából - 120 napos - ideiglenes haladék (moratórium) illeti meg
A csődeljárás kezdő időpontja a csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzés közzétételének napja.
Az adós ettől az időponttól a cégnevét a csődeljárás alatt („cs. a.”) toldattal használhatja.
A bíróság elrendeli a fizetési haladékot (moratóriumot) és – ezzel egyidejűleg – kirendeli a vagyonfelügyelőt, e végzést a Cégközlönyben is közzéteszi. A végzés tartalmazza a HITELEZŐKNEK SZÓLÓ FELHÍVÁST, hogy követeléseiket a vagyonfelügyelőnek 30 napon belül jelentsék be.
A MORATÓRIUM 120 NAPIG TART, a követelések a 120 nap elteltét követő 0 órakor válnak esedékessé. EZEN IDŐSZAK ALATT FELSZÁMOLÁS AZ ADÓSSAL SZEMBEN NEM LEHETSÉGES (azt hivatalból elutasítják vagy megszűntetik).
A moratórium nem terjed ki:
1) Munkabérre és járulékaira;
2) A pénzintézet számlavezetési díjára;
3) A vagyonfelügyelő díjára;
4) A csődeljárás után keletkezett áfa és termékdíj megfizetésére.
5) A téves átutalás visszatérítésére.
A moratórium joghatásai:
1) Az adóssal szemben beszámításnak nincs helye;
2) Fizetési megbízás (megterhelés) a számláinak terhére nem teljesíthető;
3) A végrehajtási eljárások szünetelnek;
4) Az adós vagyonából nem lehet kielégítést szerezni (kivétel pénzintézet vagy pénzügyi, befektetési vállalkozás részére nyújtott óvadék).
5) Kifizetés csak a vagyonfelügyelő hozzájárulásával teljesíthető.
6) Az adóssal kötött szerződéstől nem lehet elállni illetve azt felmondani, arra való hivatkozással, hogy az adós a fizetési kötelezettségeinek nem tett eleget.
7) A hitelezői követelések a moratórium alatt is kamatoznak, kivéve, ha a hitelező és az adós közötti szerződés másként nem rendelkezik. Nem állnak be a pénzfizetési kötelezettség nem-, vagy késedelmes teljesítéséhez fűződő jogkövetkezmények sem. Kivételt képez ez alól a kamat és a késedelmi kötbérfizetési kötelezettség, amelyet beszedni ugyan nem lehet de felszámítani, és hitelezői igényként az eljárás során érvényesíteni igen.
A vagyonfelügyelő személye
A bíróság rendeli ki, a felszámolónak kijelölhető személyek közül. A vagyonfelügyelő a gazdálkodó szervezet vezetői „mellé lép” azok jogaikat csak a vagyonfelügyelő jogainak megsértése nélkül gyakorolhatják.
A vagyonfelügyelő feladatai:
1) Áttekinti az adós vagyoni helyzetét; csődvagyon megőrzésében közreműködik
2) Nyilvántartásba veszi a követeléseket; besorolja
3) Jóváhagyása kell a csődeljárás elrendelését követően keletkezett kötelezettségvállaláshoz;
4) Érvényesíti, ill. érvényesítteti az adós követeléseit;
5) Megtámadhat nyilatkozatokat, szerződéseket (pl. amely nyilatkozat, ill. szerződés a vagyonfelügyelő jóváhagyása nélkül történt, vagy amit az adós jogellenesen teljesített);
6) Részt vesz az egyezségi tárgyaláson.
Amennyiben a sikertelen csődeljárást követően felszámolási eljárásra kerül sor, akkor a vagyonfelügyelő felszámoló kirendeléséig látja el feladatait
A csődegyezség: a csődeljárás kezdő napjától számított 60 napon belül EGYEZSÉGI TÁRGYALÁST kell tartani, amelyre meg kell hívni a vagyonfelügyelőt és a hitelezőket (a nyilvántartásba vett hitelezőket közvetlenül, a nyilvántartásba nem vett hitelezőket pedig hirdetmény útján, amelyet 8 munkanapon belül 2 országos napilapban kell közzétenni.
Az ELSŐ TÁRGYALÁSON az adós által kidolgozott javaslatról (reorganizációs terv + egyezségi javaslat) döntenek.
Ha a hitelezők elutasítják, az adósnak nyilatkoznia kell:
1) Átdolgozza a javaslatot és tovább folyik az eljárás;
2) Nem vállalja az átdolgozást, ekkor a tárgyalást lezárják és értesítik a bíróságot a csődeljárás sikertelenségéről.
A moratórium a hitelezők szavazata alapján meghosszabbítható.
Csődegyezség
Egyezség akkor köthető, ha a javaslat a hitelezői szavazatok többségét megkapta (mind a biztosított, mind a nem biztosított hitelezői osztályokban egyaránt). Amennyiben az egyezség megfelel a törvényi feltételeknek, úgy azt a bíróság jóváhagyja, és végzésével a csődeljárást befejezettnek nyilvánítja.
Az egyezség kényszeregyezség jellegű, azaz hatálya az egyezséget elutasító bejelentkezett hitelezőkre is kiterjed, valamint akik szabályszerű értesítésük ellenére nem jelentek meg, vagy akiknek követelése vitatott. E hitelezőkre az egyezség nem tartalmazhat kedvezőtlenebb feltételeket. Az egyezséget írásba kell foglalni.
Amennyiben
· az egyezség nem jön létre a szükséges konszenzus hiányából adódóan,
· vagy pedig formai, illetve tartalmi okokból nem felel meg a jogszabályi feltételeknek, úgy a bíróság MEGSZŰNTETI A CSŐDELJÁRÁST, ÉS MEGÁLLAPÍTJA AZ ADÓS FIZETŐKÉPTELENSÉGÉT.
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS
A felszámolási eljárás célja, hogy a fizetésképtelen ADÓS GAZDÁLKODÓ SZERVEZET jogutód nélküli megszűnjön és a megszűnés során a hitelezők a Csődtv-ben meghatározott módon kielégítést nyerjenek, azaz a HITELEZŐK hozzájussanak a jogos követeléseikhez.
A felszámolási eljárás szereplői:
ADÓS az a gazdálkodó szervezet, amely tartozásait az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kiegyenlíteni ( a társaság vagyonából)
gazdálkodó szervezet: (fogalma rendkívül széles)
- gazdasági társaság,
- közhasznú társaság,
- ügyvédi iroda,
- közjegyzői iroda,
- szabadalmi ügyvivői iroda,
- végrehajtói iroda, az európai részvénytársaság,
- szövetkezet, a lakásszövetkezet, az európai szövetkezet,
- vízgazdálkodási társulat (a víziközmű-társulat kivételével),
- erdőbirtokossági társulat,
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztár, a magánnyugdíjpénztár,
- egyéni cég,
- az egyesülés, ideértve az európai gazdasági egyesülést is, az európai területi együttműködési csoportosulás,
- egyesület,
- alapítvány,
- valamint mindazon jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, amelyek fő érdekeltségeinek központja az Európai Unió területén található;
HITELEZŐ - a felszámolás kezdő időpontjáig - az, akinek az adóssal szemben vagyoni követelése van.
Ennek a jellemzői:
- jogerős és végrehajtható bírósági, hatósági határozaton vagy más végrehajtható okiraton alapuló,
- (adós által) nem vitatott vagy elismert,
- lejárt
- pénz- vagy pénzben kifejezett
A hitelezők csoportosulásának lehetősége, A HITELEZŐI VÁLASZTMÁNY
A hitelezők legalább egyharmadának csatlakozásával – lehetőség és nem kötelezettség.
(A hitelezőknek csődeljárásban rendelkezniük kell a szavazatok legalább felével, felszámolási eljárásban pedig legalább egy harmadával.) lásd. meg kell alkotnia saját írásos ügyrendjét, ezt, illetve a választmányt megalakító hitelezők listáját, és a választmány megalakulásának tényét a bírósághoz be kell jelenteni.
A választmány jelentősége:
érdekvédelem és képviselet- ellátás. Azaz
- figyelemmel kíséri (a csődeljárás esetén a vagyonfelügyelő) és a felszámoló tevékenységét,
- a választmányt létrehozó hitelezőket képviseli a bíróság előtt, illetve a vagyonfelügyelővel, az ideiglenes vagyonfelügyelővel, a felszámolóval való kapcsolat során,
- továbbá kontroll jogosítványokat gyakorol.
A felszámolást kezdeményezheti:
1) az adós,
2) a hitelező;
3) a végelszámoló;(lásd. 1)-3)-KÉRELEMRE történik az eljárás megindítása)
HIVATALBÓL –
4) a cégbíróság értesítése alapján, ha a céget megszűntnek nyilvánította vagy törlési eljárás során a cég felszámolását kezdeményezte;
5) a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján, ha a jogi személlyel szemben alkalmazott pénzbírság végrehajtása nem vezetett eredményre.
+ ha a csődeljárásban az
· egyezség nem jött létre,
· vagy az nem felel meg a törvényben foglaltaknak, a BÍRÓSÁG a csődeljárást megszünteti, ezt követően a felszámolási eljárásban az adós fizetésképtelenségét HIVATALBÓL ÁLLAPÍTJA MEG.
Ha a felszámolási eljárás nem az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére indul, nem kerül sor a formai kellékek és a fizetésképtelenség külön vizsgálatára.
A felszámolási eljárás körébe tartozik a gazdálkodó szervezet minden vagyona, amellyel a felszámolási eljárás kezdő időpontjában rendelkezik, továbbá az a vagyon, amelyet ezt követően az eljárás alatt szerez.
A felszámolási eljárás
I.BÍRÓSÁGI SZAKASZ
1, A felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem-
Eljáró szerv: adós székhelye szerint illetékes TÖRVÉNYSZÉK (főszabály szerint)- nemperes eljárás keretében
(Ez a rendelkezés akkor is irányadó, ha az adós időközben - az eljárás alatt, mielőtt a végzés jogerőre emelkedik - székhelyét más cégbíróság illetékességi területére helyezi át.)
A más bíróságoknál benyújtott csődeljárások iránti kérelmeket hivatalból el kell utasítani vagy a már megindult eljárásokat meg kell szüntetni, a felszámolási eljárás iránti kérelmeket pedig az illetékes bírósághoz kell áttenni. ( lásd.Az Országos Bírósági Hivatal elektronikus nyilvántartást vezet a jogerősen még el nem bírált csődeljárás vagy felszámolási eljárás iránti kérelmekről, valamint a kezdeményezett és jogerősen még el nem rendelt eljárásokról. A nyilvántartásba az eljáró bíróságok elektronikus úton szolgáltatnak adatot.)
· Ha az adós „önmaga ellen kéri”:
· be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltató nevét és az ott vezetett számlák számát, ideértve a kérelem benyújtását követően nyitott számlák számát is.
II. Ha a hitelező kéri az adóssal szemben:
1) meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékességének) időpontját;- lásd. feltétel a LEJÁRT KÖVETELÉS
2) röviden ismertetni kell, hogy miért tartja az adóst fizetésképtelennek.
A kérelemben foglaltak bizonyításául a kérelemhez csatolni kell az annak alapjául szolgáló okiratokat és a hitelező írásbeli felszólítását.
Ezzel egyidejűleg lehetősége van arra, hogy ideiglenes vagyonfelügyelő kirendelését kérje.
2, A Bírósági nemperes eljárás
A bíróság – ha hatáskör, illetve illetékesség hiánya miatt elutasításnak nincs helye – a kérelem egy példányának megküldésével értesíti az adóst a fizetésképtelenségi eljárás megindításáról
Az adósnak a kérelemre 8 napon belül nyilatkoznia kell.
Esetei:
· ELISMERI,
(Be kell jelentenie a számláit vezető valamennyi pénzügyi intézmény nevét és az ott vezetett számlák számát - ideértve a kérelem kézhezvételét követően nyitott számlák számát is)
Ezzel egyidejűleg nyilatkoznia kell arról is, hogy kér-e a tartozás kiegyenlítésére haladékot. Az adós egy vagy több tartozásának kiegyenlítésére is kérhet haladékot, és nincs jelentősége a tartozás mértékének sem.
Az adós kérelmére a tartozás kiegyenlítésére legfeljebb 45 napos határidőt engedélyezhet, kivéve, ha a felszámolási eljárás megindítását csődeljárás előzte meg. A kérelem megadására csak egy esetben van mód, és a határidő meghosszabbítására nincs lehetőség.
Engedélyezi - ha az adós pénzügyi helyzetét felmérve - a teljesítésre reális lehetőséget lát
· NEM ISMERI EL
· NEM NYILATKOZIK- ennek elmaradása esetén a fizetésképtelenséget vélelmezik.
Az eljárás zárása:
1, Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az ELJÁRÁST soron kívül MEGSZÜNTETI.
vagy
2, Az adós fizetésképtelenségének bíróság általi megállapítására kerül sor
a, A bíróság az adós felszámolását végzéssel elrendeli, ha az ADÓS FIZETÉSKÉPTELENSÉGÉT állapítja meg.
b, A bíróság elektronikus, véletlenszerű kiválasztás segítségével - a külön jogszabályban meghatározott eljárási szabályok szerint - haladéktalanul kirendeli a FELSZÁMOLÓT. (lásd. a felszámolók arányos munkaterhelése, földrajzi elhelyezkedése...)
A bíróság a FELSZÁMOLÁST ELRENDELŐ VÉGZÉST az eljárás lefolytatására irányuló kérelem beérkezését követő 60 napon belül hozza meg. A felszámolást elrendelő végzés ellen nincs helye felülvizsgálatnak.
A bíróság az adós fizetésképtelenségét akkor állapítja meg:
1) ha a korábban nem vitatott vagy elismert szerződésen alapuló tartozását, az esedékességet követő – a felszámolási eljárás kezdeményezésére is figyelmeztetést tartalmazó – HITELEZŐI fizetési FELSZÓLÍTÁS kézhezvételétől számított 20 napon belül, indoklással alátámasztott írásbeli nyilatkozatával nem vitatta és nem egyenlítette ki;
2) ha tartozását jogerős bírósági határozatban ,fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül nem egyenlítette ki;
3) ha a vele szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt;
4) ha a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette.
· TÉNYLEGES FELSZÁMOLÁSI SZAKASZ
A hitelezők -a felszámolás elrendelésétől kezdve- csak a felszámolás keretében érvényesíthetik igényeiket az adóssal szemben
· A bíróság feladatai:
1, A végzés jogerőre emelkedést követően haladéktalanul elrendeli a végzés kivonatának a Cégközlönyben való KÖZZÉTÉTELét.
A felszámolás kezdő időpontja a felszámolást elrendelő jogerős végzés közzétételének napja. A felszámolás kezdő időpontjától az adós cég nevét a "felszámolás alatt", illetve "f.a." toldattal kiegészítve kell használni.
2, A bíróság a felszámolás közzétételéről HIVATALBÓL ÉRTESÍTI azokat az állami szerveket, amelyekre a felszámolás elrendelésével összefüggésben valamilyen feladat hárul, illetve amelyek tevékenységére a felszámolás lefolytatása kihatással lehet, valamint az adós bankszámláit vezető valamennyi pénzforgalmi szolgáltatót.
· Adós feladatai a felszámolással összefüggésben:
A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetője köteles a Cstv.-ben foglalt feladatokat (éves beszámoló, záróleltár, adóbevallás összeállítása, iratanyagok átadása, környezetszennyezésre vonatkozó adatok közlése, munkavállalók tájékoztatása, stb.) elvégezni- a felszámoláskezdő időpontját követő 30 napon belül.
A feladatok elvégzéséért a törvény az adós vezetőjét teszi felelőssé, és a feladatok elmulasztásához súlyos anyagi jellegű szankciókat fűz. Amennyiben az adós vezetője e kötelezettségét elmulasztja, vagy téves, illetve valótlan adatokat közölt, bírság szabható ki.
Ki minősül a gazdálkodó szervezet vezetőjének?
- közkereseti és betéti társaságnál az üzletvezetésre és képviseletre jogosult tag(ok),
- egyesülésnél, közös vállalatnál az igazgató,
- korlátolt felelősségű társaságnál az ügyvezető(k), részvénytársaságnál az igazgatóság vagy az alapszabályban az ügyvezetésre feljogosított személy(ek),
- egyéni cégnél a cégtulajdonos,
- ügyvédi irodánál, közjegyzői irodánál, szabadalmi ügyvivői irodánál az iroda vezetője,
- végrehajtói irodánál az irodavezető vagy irodavezető hiányában a tartós helyettes,
- szövetkezetnél az igazgatóság (ügyvezető igazgató) vagy az ügyvezető elnök,
- vízgazdálkodási társulatnál az igazgató (vállalati biztos),
- önkéntes kölcsönös biztosító pénztárnál az ügyvezető (ha a pénztár ügyvezetőt nem alkalmaz, az igazgatótanács),
- a magánnyugdíjpénztárnál az ügyvezető,
- alapítvány, egyesület képviselője,
- az Európai Unió más tagállamában bejegyzett gazdálkodó szervezet esetében a magyarországi nyilvántartásba bejegyzett, jognyilatkozat tételére jogosult személy, ilyen hiányában a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság nevében a hatóságok előtt vagy a polgári jogi kapcsolatokban eljáró személy;
· A hitelező feladata:
A hitelezőknek be kell jelentkeznie a felszámolónál. A bejelentkezésre 40 napos, másodsorban 1 éves határidő áll rendelkezésre. Az 1 éves határidő eltelte jogvesztő. Az adóssal szemben fennálló olyan követeléseket, amelyeket a felszámolás közzétételétől számított 40 NAPON TÚL, DE 180 NAPON BELÜL jelentettek be, a felszámoló NYILVÁNTARTÁSBA VESZI, és - az egyezségkötést kivéve - akkor elégíti ki, ha a felszámolás költségeinek, valamint a negyven napon belül bejelentett és rangsorolt tartozások kiegyenlítése után van rá vagyoni fedezet. A hitelezői igények kielégítésének sorrendjére a Cstv. 57. §-ában foglaltak az irányadók.
-A nyilvántartásba vétel feltétele, hogy minden hitelező a követelése egy százalékának megfelelő összeget (de legalább 5.000 és legfeljebb 200.000 Ft-ot) megfizessen a bíróság gazdasági hivatalánál vezetett elkülönített számlára.
· A kijelölt felszámoló feladatai:
A felszámolás kezdő időpontjától a gazdálkodó szervezet vagyonával a felszámoló rendelkezik (a rendelkezési jog magába foglalja a képviseleti jogot is, azaz a felszámoló a vezető tisztségviselők helyébe lép: a felszámolás kezdő időpontjától megszűnnek a legfőbb szerv és a vezető tisztségviselők jogai.
Felszámolóként az jelölhető ki, aki a felszámolók névjegyzékében szerepel. A felszámolóra összeférhetetlenségi szabályok is vonatkoznak (nem lehet felszámoló a fizetésképtelen adós tagja, hitelezője vagy ezek közeli hozzátartozója). Felszámoló jogi személy is lehet, amely megnevezi a nevében eljáró felszámoló-biztost.
A felszámoló felelőssége
Az adósnak a felszámolás kezdő időpontjában meglévő -, illetve a felszámolás alatt szerzett - vagyonával összefüggésben áll fenn. Kötelezettségeinek megszegésével okozott kárért a polgári jogi felelősség szabályai szerint felel.
pl. A felszámoló elvárható gondosságának körébe tartozik, hogy amennyiben a fizetésképtelenség bírósági megállapítása előtti időszakban jogszabályellenes vagyonkimentés történt, és a felszámoló úgy látja, hogy az ilyen vagyonkimentéssel szembeni fellépéssel a felszámolói vagyon növelhető, köteles az eljárásokat megindítani, tájékoztatva erről a hitelezői választmányt is
A felszámoló díja az eladott vagyontárgyak bevételek és a befolyt követelések együttes összegének 5%-a, de legalább 300 ezer forint.
A felszámoló feladata a felszámolási eljárás során:
· felméri a gazdálkodó szervezet VAGYONI HELYZETét, és vele szemben támasztott KÖVETELÉSEKet. lásd. felszámolást elrendelő végzés közzétételi időpontjától számított 75 napon belül köteles összehívni a nyilvántartásba vett hitelezőket, hitelezői választmány megalakítás céljából
· határidőben BEJELENTKEZETT HITELEZŐKET NYILVÁNTARTÁSBA VESZI, a vitatott hitelezői követeléseket elbírálás céljából a bíróságnak megküldi.
· NYITÓ FELSZÁMOLÁSI MÉRLEGET készít,
· megtervezi a felszámolás végrehajtásához szükséges költségeket
· ütemtervet készít, a gazdasági tevékenység ésszerű befejezésével ,az állagmegóváshoz szükséges feladatokkal és pénzügyi feltételekkel -különös tekintettel a feleslegessé vált munkaerő leépítésével – összefüggésben. (lásd. köteles a hitelezői választmánynak, hitelezői képviselőnek vagy bármely hitelezőnek - kérésre - bemutatni, aki az ellen a bíróságnál kifogással élhet.)
· az adós által kötött szerződéseket azonnali hatállyal felmondja, vagy ha a felek egyike sem teljesített szolgáltatást, akkor a szerződéstől eláll. (nem gyakorolhatja az azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a természetes személyeknek - a szolgálati lakás és garázs kivételével - a lakásokra fennálló bérleti szerződései, az iskolával vagy tanulóval a gyakorlati képzés szervezésére kötött szerződések, a munkaszerződések, a nem gazdasági tevékenységgel összefüggő kölcsönszerződés, a szövetkezeti tagok vállalkozás jellegű jogviszonyával összefüggő szerződései, valamint a kollektív szerződés tekintetében)
· a felszámolás kezdő időpontjától a munkáltatói jogokat gyakorolja.
· adós követeléseit esedékességkor behajtja, igényeit érvényesíti, és vagyonát értékesíti (a vagyon értékesítéséig gondoskodik az adós vagyonának megóvásáról.)
- nyilvánosan, pályázat ( a pályázati felhívást a Cégközlönyben - a pályázatok benyújtására megállapított kezdő időpontot legalább 15 nappal megelőzően - teszi közzé) vagy árverés keretében
- a forgalomban elérhető legmagasabb áron
- a felszámolás közzétételének időpontjától számított 100 napon belül
(ezen értékesítési eljárásoktól csak akkor tekinthet el a felszámoló, ha ehhez a hitelezői választmány hozzájárul, a várható bevételek nem fedezik az értékesítés költségeit, a várható bevételek és az értékesítés előrelátható költségei közötti különbség kevesebb, mint 100 000 forint.)
felszámolás befejezésekor FELSZÁMOLÁSI ZÁRÓMÉRLEGET, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot készít, és mindezeket megküldi a bíróságnak és a záró mérleg elkészítésének napját követő napon az adóhatóságnak, valamint intézkedik a gazdálkodó szervezet iratanyagának az elhelyezéséről.
A felszámolás kezdő időpontjától számított KÉT ÉV ELTELTÉVEL a felszámolási zárómérleg elkészítése KÖTELEZŐ, kivéve, ha az adós ellen folyó per hitelezője pernyertessége esetében - a hitelezőnek a kielégítési sorrendben elfoglalt helyére tekintettel - mód van a hitelező követelésének legalább részbeni kielégítésére