A közüzemi szerződés:
A közüzemi szerződésben tulajdon átruházási és vállalkozási elemek keverednek A törvény a közüzemi szerződés esetén a vállalkozási elemet (közüzemi szolgáltatás nyújtása) tekinti jellegadónak, így a közüzemi szerződést a vállalkozói szerződés altípusaként határozza meg.
Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a felhasználó számára folyamatosan és biztonságosan a felhasználó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást nyújtani: gáz, villamos energia, víz, a felhasználó pedig köteles időszakonként díjat fizetni.
A jogszabály kimondja, hogy a szerződés a szolgáltatás igénybevételével jön létre.
A szolgáltató
- a szerződés megkötését csak jogszabályban meghatározott esetekben tagadhatja meg,
- a szerződés tartalmát csak jogszabályban meghatározott feltételektől teheti függővé,
- a szerződést csak jogszabályban meghatározott feltételek esetén mondhatja fel,
- a felhasználóval szemben a teljesítést csak jogszabályban meghatározott esetekben szüntetheti meg, illetőleg korlátozhatja.
Letéti szerződés:
A letéti szerződés alapján a letéteményes köteles a letevő által rábízott dolgot időlegesen megőrizni. A dolog átvételét akkor tagadhatja meg, ha olyan körülmények következnek be, amelyeknél fogva a már letétbe helyezett dolgok visszavételét követelhetné.
A letéteményes a dolgot a szerződésben meghatározott módon köteles őrizni, a letevő díj fizetésére köteles, kivéve, ha a letéteményes a megőrzést ingyen vállalata.
A díj utólag jár,magában foglalja a megőrzéssel rendszerint együtt járó költségeket, a letéteményes egyéb szükséges költségei megtérítését követelheti. A szükséges költségek megtérítését akkor is követelheti a letéteményes, ha a letét egyébként ingyenes. A letéteményes díjkövetelése és költségei biztosítására zálogjog illeti meg a letevőnek azokon a vagyontárgyain, amelyek a letét következtében kerülnek birtokába.
A törvény a letétet nem reálszerződésként, hanem konszenzuálszerződésként szabályozza.
A letéteményes a dolgot nem használhatja, és más őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha a letevő belegyezett, vagy a letevőnek károsodástól való megóvása érdekében szükséges, amely e-nélkül nem következett volna be.
Ha a szerződésből a letét időtartama megállapítható, akkor a letéteményes a dolgot ennek az időnek az elteltével köteles visszaadni, a letevő pedig visszavenni.
A letétbe helyezett dolgot az őrzés helyén kell visszaadni.
A letét különös nemei:
- szálloda felelős azért a kárért, amelyet a megszálló vendég dolgainak elvesztése, elpusztulása vagy megsérülése folytán szenved, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kárt a szálloda alkalmazottainak és vendégeinek körén kívül álló ok vagy a vendég maga okozta.
- fürdők, kávéházak, éttermek, színházak és hasonló vállalatok, továbbá a ruhatárat üzemben tartók felelőssége a szálloda felelősségének szabályait a következő eltérésekkel
a, a vállalat felelőssége csak az olyan dolgokra terjed ki, amelyeket a látogatók a vállalat helységeibe rendszerint magukkal szoktak vinni,
b, ha megfelelő hely áll a látogatók rendelkezésére dolgaik megőrzése szempontjából, a vállalat csak az itt elhelyezett dolgokban esett kárért tartozik felelősséggel.
Az új Ptk. szabályai:
A letéti szerződés általános szabályai:
A törvény egyértelművé teszi, hogy a letét tárgya csak ingó dolog lehet.
A letéteményes csak a dolog birtokát szerzi meg, annak használatára –ellenkező kikötés hiányában- nem jogosult.
Használatot megengedő kikötés abban az esetben nem érinti a szerződés jellegét, ha a szolgáltatás túlnyomó eleme az őrizet marad.
Állandó használat engedélyezése azonban a szerződést már haszonkölcsönné vagy bérletté, illetve vegyes szerződéssé alakítja.
- gyűjtő letéti szerződés: a letét tárgya helyettesíthető dolog és szerződés alapján a letéteményes jogosult több azonos fajtájú és minőségű, helyettesíthető dolgát együtt őrizni anélkül, hogy azokat letevők szerint elkülönítené vagy egyedileg megkülönböztetné, a letevőknek közös tulajdona keletkezik a letétben lévő azonos dolgokon.
- rendhagyó letéti szerződés: lehet a letét tárgya helyettesíthető dolog. ás a szerződés alapján a letéteményest megilleti a letett dolog használatának és az azzal való rendelkezésének a joga, a letéteményes tulajdonjogot szerez és a letét lejártakor ugyanolyan fajtájú és minőségű dolgot ugyanolyan mennyiségben köteles a letevőnek visszaadni. (pl. értékpapír)
A franchise szerződés:
Jogbérleti szerződés alapján a jogbérletbe adó szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyakhoz, illetve védett ismerethez kapcsolódó felhasználási, hasznosítási vagy használati jogok engedélyezésére, jogbérletbe vevő termékeknek, illetve szolgáltatásoknak a szerzői és iparjogvédelmi jogok által védett oltalmi tárgyaknak, illetve védett ismeretnek a felhasználásával, hasznosításával vagy használatával történő előállítására, illetve értékesítésére és díj fizetésére köteles.
Az értékesítés során a jogbérletbe vevő a saját nevében és saját javára jár el.
A jogbérletbe adó a szerződés hatálya alatt köteles biztosítani a jogbérletbe vevő számára a franchise működtetéséhez szükséges felhasználási, hasznosítási és használati jogok folyamatos és zavartalan gyakorlását. A jogbérletbe vevő köteles a rendelkezésére bocsátott ismeretet megóvni. A
A törvény kötelezettségként írja elő a jóhírnév védelmét és az utasítási jogot. A jóhírnév védelme nem csupán a termék, hanem magának a franchise hálózat jóhírnevére is vonatkozik.
A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a naptári hónap utolsó napjára felmondhatja.
Felmondási idő évente egy hónappal emelkedik a 3. évig, utána változatlanul 3 hónap.
Faktoring szerződés:
A faktoring jogviszonyok rendkívül széles kört fednek le, amelybe a finanszírozási jellegű követelés-átruházások és az egyszerű követelés adásvételi szerződések egyaránt beletartoznak. Ezen eltérésekből fakadóan a faktoring különböző típusai között jelentős eltérések vannak.
A jogalkotó abból indul ki, hogy a faktoring nem más, mint kölcsönszerződés, amelynek specialitását az adja, hogy a hitelnyújtó esedékességkor elsőként nem az adóstól, azaz az engedményezőtől, hanem az adós kötelezettjétől lesz jogosult a követelés behajtását megkísérelni, és az adóssal szemben csak akkor léphet fel, ha a kötelezett nem teljesít.
A törvény a visszkeresetes faktoringot tekinti fő szabálynak, ahol a faktor a kötelezettnek az esedékességkor történő nemteljesítése esetén azonnal jogosult lesz visszkereseti jogának gyakorlására.
A fizetendő összeg meghatározására oly módon kerül sor, hogy a követelést a faktor leszámítolja, azaz az engedményezett követelés esedékességig hátralévő időre eső kamat mértékével és a követelés behajtásának kockázatával, valamint az ügylethez kapcsolódó egyes költségekkel csökkenti a követelés névértékét.
A faktoring szerződés felmondásának eseteit a kölcsönszerződés szabályaival összhangban határozza meg a törvény.
Garanciaszerződés:
A garanciaszerződés, illetve a garanciavállaló nyilatkozat a garantőr olyan kötelezettségvállalása, amely alapján a nyilatkozatban meghatározott feltételek esetén köteles a jogosultnak fizetést teljesíteni. A szerződést és a garanciavállaló nyilatkozatát írásba kell foglalni.
A garantőr garanciavállaló nyilatkozat szerinti kötelezettsége független attól a kötelezettségtől, amelyért garanciát vállalt, a garatőr nem érvényesítheti azokat a kifogásokat, amelyeket a kötelezett érvényesíthet a jogosulttal szemben. A garanciavállaló nyilatkozatban foglalt, a biztosított kötelezettségre történő, általános jellegű utalás nem érinti a garantőr kötelezettségének a biztosított kötelezettségtől való függetlenségét.
Jogosult nem ruházhatja át a garancia érvényesítésének jogát a garantőr hozzájárulása nélkül, de jogosult azt a személyt megjelölni, akinek a garantőr a fizetést teljesíteni köteles.
A garnacia lehívásának joga átszáll a jogosult jogutódjára.
A garantőr,
- abban az esetben köteles fizetést teljesíteni a garancia alapján, ha jogosult írásban, és a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott követelményeket pontosan betartva szólította fel a fizetésre.
- köteles késedelem nélkül értesíteni a kötelezettet a fizetési felszólítás kézhezvételéről,
- érvényesítheti mindazokat a kifogásokat, amelyek őt a jogosulttal szemben saját személyében megilletik
- késedelem nélkül köteles a jogosultnak teljesíteni, és a teljesítés megtörténtéről a kötelezettet értesíteni; vagy a teljesítést megtagadni, és a teljesítés megtagadásáról – annak indokát jelölve- a kötelezettet és a jogosultat értesíteni.
Ha a garantőr rendelkezésre álló információk alapján a jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen él a lehívás jogával, a garantőr nem köteles fizetést teljesíteni, és a már teljesített fizetést visszakövetelheti.
A jogosult nyilvánvalóan visszaélésszerűen vagy rosszhiszeműen jár el különösen, ha
- a garntőrnek benyújtott okmányok bármelyike hamisított,
- a kötelezett teljesítette azt a kötelezettséget, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy a jogosultat a lehívásban meghatározott összeg egyéb okból nem illeti meg,
- a jogosult szándékos magatartása akadályozta meg annak a kötelezettségnek a teljesítését, amelyért a garantőr garanciát vállalt, vagy
- bírósági határozat állapította meg a kötelezettségnek az érvénytelenségét, amelyért a garantőr garanciát vállalt, kivéve, ha a garancia erre az esetre is szólt.
A garantőr a határozatlan időre vállalt garanciát 3 év elteltét követően legalább 3 hónapos felmondási idővel megszűntetheti
Ha a garntőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes.