Engedményezés
Az engedményezés az engedményező és az engedményes kölcsönös és egybehangzó akaratnyilatkozata, amelynek eredményeként az engedményes az engedményező helyébe lép. Az engedményezés nem kötelezettségvállalás, hanem maga a jogváltozást kiváltó rendelkező ügylet, amellyel a követelés átkerül az engedményes vagyonába.
Engedményezés = a jogosult követelését szerződéssel másra átruházhatja alanyváltozás a jogosult személyében
- nem lehet engedményezni a jogosult személyéhez kötött, valamint azokat a követeléseket, amelyek engedményezését jogszabály kizárja
- forgalomképes szolgáltatások nem engedményezhetők: ha ezt a felek a szerződésben kizárták
- jsz. a kölcsönösen személyhez kötött szolgáltatások (pl. tartási, életjáradéki szerződés) engedményezését kizárja
Engedményezési helyzetet a törvény is előírhat, pl.:
- a jogosultat kielégítő kezes javára
- a tartozáselvállaló és teljesítő személy javára, ha az más helyett nem ajándékozási szándékkal teljesít
- a biztosító javára (vagyonbiztosítás esetében a kárért felelős 3. személlyel szemben, vagy felelősségbiztosítás esetében a törvényben meghatározott feltételek esetén a károkozó biztosítottal szemben)
Alanyai:
- egedményező aki a korábbi hitelező volt (ő adja át a követelést)
- egedményes ő veszi át a követelést, és lesz az új hitelező
engedményező kötelezett
engedményes
Tárgya:
Az engedményezett követelést a kötelezett, a jogcím az összeg és az esedékesség megjelölésével vagy egyéb olyan módon kell meghatározni, amely az engedményezés időpontjában az engedményezett követelést azonosíthatóvá teszi. Az engedményesre szállnak át a zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is. Jövőbeli követelés átruházására is lehet kötelezettséget vállalni, de még nem létező követelést nem lehet engedményezni. A követelés akkor jövőbeli, ha még nem létezik az a jogviszony, amelyből a követelés fakad.
Az engedményezésről a kötelezettet értesíteni kell; a kötelezett az értesítésig jogosult az engedményezőnek teljesíteni.
Ha a kötelezettet az engedményező értesíti, a kötelezett az értesítés után csak az új jogosultnak (engedményes) teljesíthet; az engedményestől származó értesítés esetén a kötelezett követelheti az engedményezés megtörténtének igazolását. Ennek hiányában csak a saját veszélyére teljesíthet annak, aki engedményesként fellépett.
Az engedményezés egyoldalú jognyilatkozattal nem vonható vissza, mert vagy szerződésen alapul (ezt pedig megszüntetni vagy módosítani csak a feleknek együttesen lehet), vagy pedig jogszabályon.
Az engedmény joghatása
a) Az engedményes és a kötelezett vonatkozásában:
- Az engedményezéssel az engedményes a régi jogosult helyébe lép, és átszállnak rá a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok is.
- A kötelezettnek az engedményezésről való értesítése az elévülést megszakítja.
- A kötelezett az engedményessel szemben érvényesítheti azokat a kifogásokat és beszámíthatja azokat az ellenköveteléseket is, amelyek az engedményezővel szemben az értesítéskor már fennállt jogalapon keletkeztek.
- az engedményesre a követelés annak minden biztosítékával (pl. foglaló, kötbér), és minden terhével (pl. elévülés, beszámítás) együtt száll át
b) Az engedményező és az engedményes viszonyában
- Az engedményező az engedményessel szemben a kötelezett szolgáltatásáért - az engedményezés fejében kapott ellenérték erejéig - kezesként felel, kivéve ha
- a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre;
- felelősségét egyébként kizárta.
- Egyebekben az ellenérték fejében való engedményre az adásvétel, az ingyenes engedményre az ajándékozás szabályait kell alkalmazni.
Az engedményezés jogalapja vagy jogszabály, vagy a felek szerződése. Hogy melyik, az azért nem mindegy, mert:
- jsz-on alapuló engedményezés: az engedményező nem felel a követelés behajthatóságáért vagy fennállásáért
- visszterhes ügyleten alapuló engedményezés: az engedményező a kapott ellenérték erejéig felel a követelés fennállásáért és behajthatóságáért
- kivételesen nem felel, ha a követelést kifejezetten bizonytalan követelésként ruházta át az engedményesre, vagy
- a felelősségét kizárta
- ingyenes engedményezés: csak a szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozott fogyatékosságért felel, ill. ha az engedményezés tárgyának olyan tulajdonságáról nem tájékoztatja az engedményest, amely kárt okozhat
Többszöri és utólagos engedményezés
Ha azonos követelést többször engedményeztek, az első engedményes szerezte meg a követelést, hiszen később az engedményező olyan követelést engedményezett, amelynek már nem ő volt a jogosultja, és amely felett így rendelkezési joggal nem bírt. Ilyen esetekben a későbbi engedményes nem szerezte meg a követelést, ha azonban elsőként ad teljesítési utasítást a kötelezettnek, jogosult lesz a teljesítést követelni és a neki történő teljesítéssel a kötelezett szabadul a kötelemből. A kötelezett ugyanis nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa, hogy történt-e korábbi engedményezés. Utólagos engedményezés esetén a többszöri engedményezéssel ellentétben nem érvénytelen engedményezésről van szó, hanem arról, hogy a követelést megszerző engedményes továbbengedményezte a követelést.
Jogátruházás
A jogok forgalomképesek, és átruházásuk a követelésekhez hasonlóan, azaz engedményezésre vonatkozó szabályok szerint történik. A jogok forgalomképességét jogszabály zárhatja ki vagy az a jog természetéből következhet. A jogátruházás az átruházó és az új jogosult szerződése, amellyel az új jogosult az átruházó helyébe lép. a lajstromozott jogok átruházása esetén (ha a jog fennálltát közhiteles nyilvántartás tanúsítja), a jog átszállásához a jogátruházáson felül a jogosult változásának a nyilvántartásba való bejegyzése szükséges.
Tartozásátvállalás
A tartozásátvállalás háromoldalú szerződés.
= a kötelezett személyében bekövetkező alanyváltozás: a szerződésben eredetileg szereplő kötelezett helyére – szerződéssel – új lép, a jogosult beleegyezésével
- hatályosulásához a jogosult hozzájárulása kell: ha a jogosult megtagadja, az átvállaló köteles a kötelezettet olyan helyzetbe hozni, hogy az lejáratkor teljesíthessen
- ha a jogosult hozzájárul: az átvállalót megilletik azon jogok, melyek a kötelezettet megillették, DE a kötelezettnek a jogosulttal szembeni követeléseit nem számíthatja be
- tartozásátvállalással a követelést biztosító kezesség és zálogjog a kezes és a zálogkötelezett hozzájáruló nyilatkozata hiányában megszűnik
Ha a kötelezettség jogszabály vagy hatóság rendelkezése folytán száll át másra, azok eltérő rendelkezése hiányában a tartozásátvállalás szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Teljesítésátvállalás
Kétoldalú jogügylet nem valódi tartozás átvállalás, hanem a régi kötelezett és az átvállaló szerződése, melyben az átvállaló arra vállal kötelezettséget, hogy esedékességkor a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló tartozását az átvállaló fogja teljesíteni. A jogosult és az átvállaló között nem hoz létre jogviszonyt.
Tartozáselvállalás
Kétoldalú jogügylet a kötelezett és a tartozáselvállaló között, amely ügyletről azonban a hitelezőt értesítik. Ennek eredményeként egyetemlegesség jön létre a kötelezetti oldalon, új adós jelenik meg a kötelemben.
Szerződésátruházás
A szerződésátruházás intézménye olyan háromoldalú jogviszony, melyben két fél szerződéses jogviszonyába egy újabb, kétoldalú szerződéssel belép egy harmadik fél oly módon, hogy az alapjogviszony egyik szerződő fele kilép a jogviszonyból. A szerződésátruházás, mint önálló jogügylet tárgya egy szerződési pozíció, mely rövid- vagy hosszú távú jogviszonyhoz is kapcsolódhat; történhet az alapszerződés egészére vonatkozóan vagy annak egy jól körülhatárolható és elkülöníthető részében; de akár előszerződés is átruházható. A szerződésbe belépő felet megilletik mindazon jogok, és terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a szerződésből kilépő felet a szerződésben maradó féllel szemben a szerződés alapján megillették és terhelték. A szerződésátruházással a szerződés biztosítékai megszűnnek. A szerződésátruházás arra teremti meg a lehetőséget, hogy az egyik szerződő fél a teljes szerződési pozícióját átruházza egy harmadik személyre. Az eredeti szerződő fél szabadul a jogviszonyból. A szerződésbe belépő félre szállnak át a szerződésátruházást megelőzően keletkezett kötelezettségek, így a szerződésbe belépő fél lesz felelős a szerződésből kilépő fél által okozott károkért is. Mögöttes szabályként a tartozásátvállalás szabályai érvényesülnek.
A szerződés megszűntetése
A teljesítés a legáltalánosabb kötelemszüntető tény. A teljesítéssel egyenértékű a beszámítás. A szerződést a felek saját (közös) akaratukból is megszűntethetik vagy felbonthatják. A megszüntető szerződés kétoldalú nyilatkozat, a szerződést a jövőre nézve szűnteti meg. A felbontó szerződés ugyanakkor visszamenőleges hatályú. Az egyoldalú szerződést megszüntető jognyilatkozat a felmondás és az elállás. A felmondás a szerződést jövőre nézve, míg az elállás visszaható hatállyal szűnteti meg. A visszaható hatályú szerződésmegszűntetés esetei csak akkor alkalmazhatók, ha az eredeti állapot helyreállítható. Az elállás a másik félhez címzett olyan egyoldalú nyilatkozat, amely a szerződést felbontja. Az elállás jogszabályon, illetőleg a felek megállapodásán alapulhat. Elállásra a fél akkor jogosult, ha az általa kapott szolgáltatás egyidejű visszaadást felajánlja. Az elállás jogának elismerése fejében kikötött – másik fél kártalanítását szolgáló – ellenérték a bánatpénz.
Polgárjogi kártérítési felelősség alapvető szabályai
A polgári jogi felelősség
A polgári jog által alkalmazott szankciók alapvetően a vagyoni viszonyok megsértésének a kiküszöbölését, ill. a megbomlott egyensúly helyreállítását célozzák.
A polgári jogban a megelőző-nevelő célzat mellé odalép a reparációs célzat: a polgári jogi felelősség funkciója az, hogy a jogellenes magatartás kiegyenlítéséről gondoskodjék. A polgári jogi felelősség egyik lehetséges jogkövetkezménye: a kártérítés.
A polgári jogi (kártérítési) felelősség elemei:
- jogellenes magatartás
- felróhatóság
- következmény (kár)
- okozati összefüggés a jogellenes és felróható magatartás, valamint a következmény között
A polgári jogi szankció nem a károsultat illeti és nem is egyenlő az elszenvedett kárral. Más jogágak felelősségi szankciója idomul a jogellenesség és a bűnösség súlyához, a polgári jogi felelősség pedig alapjában a kár mértékéhez igazodik.
A polgári jogi felelősség funkciói:
Fő funkciói: - prevenció: azaz megelőzés-nevelés => visszatartja a károkozót, attól hogy ismételten kárt okozzon (speciális prevenció) és alkalmas arra, hogy a potenciális károkozókat visszatartsa a károkozástól (generális prevenció)
- reparáció: azaz a helyreállítás => a felelősség szankciója rendszerint a teljes kár megtérítése
Kártelepítés-kártérítés:
A bekövetkezett károk telepítése: azaz annak meghatározása, hogy ki viselje a kárt.
- a károkozó viselje a kártérítési felelősség alapján, ha feltételei fennállnak
- vannak esetek, amikor a kárt jogosan okozták, de a jog úgy rendelkezik, hogy azt ne a károsult, hanem más személy (károkozó) viselje: ilyen esetben a reparációnak nem a felelősség a jogalapja fogalmilag kártalanításra kerül sor
- teljes vagy korlátozott kárelosztás:
- a károk meghatározott célokra létrehozott alapból térülnek meg (pl: Útalap)
- tb. vagy biztosítás körében: az azonos veszélynek kitett közösségben ossza szét a károkat (TB, felelősségbiztosítás)
- lehetséges, hogy olyan személyre telepítik a kárt, aki a kárért felelősségre nem vonható (méltányosság körében)
- ha a károsult nem tarthat igényt kárának társadalmi elosztására, a tulajdonos maga kénytelen viselni a kárát, ha
- nincs kárelosztás, sem kártalanítás
- nincs méltányosság
- nincs felelős károkozó
A polgári jogi felelősség rendszere
Fokozat szerint:
- általános (vétkességi) felelősség
- fokozott (objektív) felelősség
- feltétlen (kimentést nem tűrő) felelősség
- enyhe felelősség
Általános és speciális felelősség:
általános felelősség:
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható, ha bizonyítja, hogy magatartása nem volt felróható.
Minden károkozás önmagában jogellenes, kivéve, ha
- a károkozó a kárt a károsult beleegyezésével okozta
- a kárt a jogtalan támadás vagy a jogtalan és közvetlen támadásra utaló fenyegetés elhárítása érdekében a támadónak okozta és a szükséges mértéket nem lépte túl
- a kárt szükséghelyzetben okozta, azzal arányos mértékben
- a kárt jogszabály által megengedett magatartással okozta, és a magatartás más személy jogilag védett érdekét nem sérti, vagy a jogszabály a károkozót kártalanításra kötelezi
Önhiba
A felelősség kizárása
Nem lehet felelősségről beszélni olyankor, ha valaki magának okoz kárt (önhiba). A károsultat kármegelőzési, kárelhárítási és kárenyhítési kötelezettség terheli (kárenyhítés).
Teljes kártérítés elve
A károkozó a károsult teljes kárát köteles megtéríteni. Köteles megtéríteni a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, az elmaradt vagyoni előnyt, vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket.
Károsodás veszélye
Károsodás veszélye esetén a veszélyeztetett kérheti a bíróságtól, hogy azt, aki a veszélyt előidézte
· az eset körülményeihez képest tiltsa el a veszélyeztető magatartástól
· kötelezze a kár megelőzéséhez szükséges intézkedések megtételére
· kötelezze megfelelő biztosíték adására
· speciális, sajátos felelősség: bizonyos típustényállásokra az általános alakzattól eltérő szabályokat tartalmaznak:
- veszélyes üzem által okozott kárért
veszélyes üzem = csekély rendellenesség is aránytalanul súlyos következményeket okozhat, a kár megtérítése az üzembetartót terheli, elháríthatatlan ok esetén mentesül alóla (földrengés, háború), kárigény három év alatt évül el,
- vétőképtelen személy által okozott kárért (belátási képességgel nem rendelkező személy által okozott kár)
a vétőképtelen helyett a gondozó felel, ha nincs gondozó a vétőképtelen károkozót is kötelezni lehet méltányossági alapon részben vagy egészben a megtérítésre
- alkalmazott, tag, vezető tisztségviselő által okozott kárért
alkalmazott esetén a munkáltató, jogi személy tagja esetén a jogi személy a felelős, vezető tisztségviselő esetében egyetemleges a felelősség, mind a tisztségviselő, mind a jogi személy
- közigazgatási jogkörben okozott kárért
közhatalmat gyakorló jogi személy a felelős, ha nem jogi személy a jogkör gyakorlója, akkor a jogi személyiséggel rendelkező közig. szerv
- megbízott, képviselő által okozott kárért
megbízó és megbízott egyetemlegesen felelős
- állatok által okozott kárért
állattartó felel, kivéve ha bizonyítja, hogy az állat tartásával kapcsolatban felróhatóság nem terheli, veszélyes állat tartója a veszélyes üzemi felelősség szabályai szerint felel
- épületekkel kapcsolatos károkozásért
épület tulajdonosa a felelős
- termékfelelősség
gyártó tartozik felelősséggel, ha a termék gyártója nem állapítható meg a termék minden forgalmazóját gyártónak kell tekinteni
A kártérítés alapja és feltételei
- A kárkötelem szerkezete
- A jogviszony alanyai
- jogosult: a károsult (polgári jog bármely alanya lehet)
- kötelezett: a károkozó (csak olyan személy lehet, akinél a felelősség valamennyi feltétele fennáll: természetes személynél szükséges, hogy vétőképes legyen)
- A jogviszony tárgya
- közvetlen tárgya: maga a kár megtérítése, amelyet a károsult követelhet a károkozótól
- A jogviszony tartalma
Azon jogok és kötelezettségek, melyek a jogviszonyban a feleket megilletik vagy terhelik.
- a károsult jogai: fő jogosultsága: a kártérítés, a teljes reparáció követelése (okozott kár megtérítése: azaz vagyonában olyan helyzet álljon be, mintha a károkozás meg sem történt volna)
- a károsult kötelezettségei:
- a károsult mind a kár megelőzése, mind a kár enyhítése körében úgy köteles eljárni, ahogy az az adott helyzetben elvárható
- a Ptk. vélelmezi a károkozó felelősségét, de a bizonyítás a károsultat terheli a kár, annak mértéke és az okozati felelősség vonatkozásában
- káronszerzés általános tilalma: ha a károkozó a teljes kárt megtérítette, akkor a károsult nem tarthatja meg még azt is, ami a dologból megmaradt (maradvány = residuum)
- a károkozó jogai: jogosult a káronszerzés tilalmára hivatkozva a residuumra, valamint hivatkozhat arra, hogy a károsult is közrehatott a kár bekövetkezésében
- a károkozó kötelezettségei:
- főkötelezettsége: a reparáció (a teljes kár megtérítése)
- ha mentesülésre hivatkozik, terheli a bizonyítás: magatartása nem volt jogellenes, nem volt felróható
- A kárfelelősség alapja
- szerződéses kár / szerződésen kívüli kár (deliktuális kárfelelősség)
Jogalapja: - vétkesség (nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható)
- objektív (vétkességtől független) méltányosság
Kártelepítés: - kárelosztás (ha a felelősség feltételei hiányoznak, ld. biztosítás)
- kártérítés (felróható és jogellenes károkozásnál): represszív (megelőző-nevelő célú)
- kártalanítás (jogosan okozott kárnál): reparatív (helyrehozatali célú)
- kárpótlás (nem polgárjogi kategória, hanem méltányossági és politikai kérdés)
A polgári jogi felelősség feltételei
A polgári jogi felelősség közös előfeltételei az általános és speciális felelősségi alakzatnál:
Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
1. jogellenes magatartás; 2. kár; 3. okozati összefüggés a magatartás és a kár között; 4. vétkesség
Vétőképesség
- alapja a belátási képesség: aki előre látja magatartásának következményeit és tudatával át tudja fogni, hogy ezt a társadalom hogyan ítéli meg
- a polgári jog a vétőképességre nem állapít meg korhatárt (átlagesetekben a bíróság 12. életév betöltésével megállap.)
- A felelősség előfeltételeinek bizonyítása: a bizonyítási teher
A jogalkotó a bizonyítási terhet megosztja a károsult és a károkozó között:
- a károsultnak kell bizonyítania:
- a kárt (és annak mértékét)
- okozati összefüggést
- a károkozónak kell bizonyítania:
- magatartása nem volt jogellenes (jogellenességet kizáró ok nincs)
- magatartása jogellenes volt ugyan, de nem felróható
- Méltányosság
- felelősségcsökkentő méltányosság: a károkozó javára
A bíróság a kárért felelős személyt rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények alkalmzásával a felelősség alól részben mentesítheti.
- felelősségalapító méltányosság: a károsult javára
- a felróhatóság nem állapítható meg, a kárt okozó személy mégis a kár teljes megtérítésére kötelezhető, ha: van kárért felelős személy és rendkívüli méltánylást érdemlő körülmények merülnek fel
A méltányossági szabályt nem lehet alkalmazni: a szerződésszegéssel okozott kárnál és a termékfelelősségnél.
· Kártérítés több személy együttes károkozása esetén
Egyetemleges felelősség
- Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magatartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.
- A kár a károkozók között egyenlő arányban oszlik meg, ha magatartásuk felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani.
Külső viszony: a károsulttal szemben
- egyetemlegesség általában
- kivétel az egyetemlegesség alól:
A bíróság mellőzheti az egyetemleges felelősség megállapítását, és a károkozókat közrehatásuk arányában is marasztalhatja, ha
a) ez a kár megtérítését nem veszélyezteti, és tetemesen nem is késlelteti, vagy
b) a károsult maga is közrehatott a kár bekövetkeztében, vagy igénye érvényesítésével menthető ok nélkül késlekedett.
Belső viszony
- felelősségük a felróhatóság arányában oszlik meg
- ha ez nem állapítható meg akkor egyenlően
- Felelősség korlátozása vagy kizárása
Akár van a felek között szerződéses kapcsolat, akár nincs:
ki nem zárható és nem korlátozható a felelősség, ha:
- szándékos, ill. súlyosan gondatlan a károkozó magatartása
- vétkességen alapuló felelősség
- ez a vétkesség két fokozata: szándékosság-gondatlanság súlyos-enyhe
- bűncselekménnyel okozták a kárt
- csak ha jogerősen megállapították a bűncselekmény tényét
- az életben, testi épségben, egészségben következett be a kár
- a jogalkotó nem a károkozó magatartást, hanem a védett tárgyat helyezi előtérbe (az abban okozott károkért fennálló felelősség korlátozását tiltja)
- Azonosságok és eltérések a szerződésszegés és a szerződésen kívüli károkozás tekintetében
A kétféle (deliktuális és kontraktuális) felelősségi rendszer között elvi különbség nincs a kártérítési felelősségben.
Néhány eltérés a szerződésszegések körében:
- a szerződésszegéssel okozott kárnál: egyes speciális károkozásoknál a felelősség a vis maior-ért is fennállhat
- szerződésszegés esetén a kártérítés nem mérsékelhető érvényesül a kötelező igényérvényesítés: ha a szerződésben kikötött ellenszolgáltatás teljesítése részben vagy egészben az állami költségvetésből történik
- a szerződésszegésért való felelősséget nem lehet kizárni, korlátozni, kivéve, ha az ezzel járó hátrányt az ellenszolgáltatás megfelelő csökkentése vagy egyéb előny kiegyenlíti