Jogszabályi háttér:

Ptk, (1959. évi IV. tv.),

„Civil” tv. (2011. évi CLXXV. tv),

a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról, és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról c. tv. (2011. évi CLXXI. tv.)

Civil szervezet fogalma:

Civil szervezet: a civil társaság, illetve a Magyarországon nyilvántartásba vett egyesület - a párt kivételével -, valamint az alapítvány.

Az egyesület jellemzői:

• Magyarországon önkéntesen létrehozott
• önkormányzattal rendelkező szervezet
• alapszabályában meghatározott célra alakul
• nyilvántartott tagsággal rendelkezik-
• céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét
• egyesület jogi személy
• a pártra, a szakszervezetre, továbbá a külön törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző egyesületekre törvény az egyesületre vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályokat állapíthat meg. A különös formában működő egyesület elnevezésének tartalmaznia kell a különös forma megnevezését.
• az egyesület jogi személy, amely a nyilvántartásba vétellel jön létre.
• az egyesület szövetség, ha tagjai között legalább két jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet van.
• Ha az egyesület olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály engedélyhez (feltételhez) köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerinti hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre irányadó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

Civil társaság jellemzői:

Természetes személyek társaságot nem gazdasági érdekű közös céljaik előmozdítására és közösségi célú tevékenységük összehangolására vagyoni hozzájárulás nélkül is létrehozhatnak (civil társaság).

Alapítvány jellemzői:

Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: alapító) - tartós közérdekű célra - alapító okiratban alapítványt hozhat létre. Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható. Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni. Az alapítvány jogi személy.

Nyilvántartás vezetése és kezelése:

A civil szervezetet - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a törvényszék veszi nyilvántartásba.

- A civil szervezetet - a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvény rendelkezései szerint eljárva - a törvényszék veszi nyilvántartásba.

Civil Információs Portál:

• A társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter (továbbiakban: miniszter) a civil szervezetekkel kapcsolatos nyilvános, közérdekből nyilvános információk gyűjtése, rendszerezése és közzététele, illetve ezzel összefüggésben a kérelemre történő adatszolgáltatás biztosítása céljából akadálymentes honlapot működtet (továbbiakban: Civil Információs Portál).
• [2014. július 1-én lép hatályba:] A 13. § (3) bekezdésben meghatározott közhiteles nyilvántartást működtető szerv biztosítja annak lehetőségét, hogy a közhiteles nyilvántartás adatai közötti keresést a Civil Információs Portálon keresztül is lehessen kezdeményezni, továbbá a keresési eredmény adatait megjeleníteni.

A nyilvántartáshoz való hozzáférés

• A civil szervezet nyilvántartásba bejegyzett adatai - ideértve a törölt adatokat is - nyilvánosak.
• Az egyesület, alapítvány bírósághoz benyújtott iratai, ideértve a még el nem bírált kérelmet és mellékleteit is, - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - nyilvánosak, azokat bárki megtekintheti, és azokról feljegyzést készíthet.
• Az egyesület alakuló ülésének jelenléti íve, valamint az egyesület tagnyilvántartása nem nyilvános.
• A törvényességi ellenőrzési eljárás keretében az ügyészség teljes körű iratbetekintésre jogosult.

Egyesület alapítása:

Egyesületet legalább 10 fő tag hozhat létre úgy, hogy ez a 10 alapító tag a szervezet megalakulását kimondja, alapszabályát és ügyintéző, képviseleti szervét megválasztja. Az egyesületnek Magyarországi székhellyel kell rendelkeznie. Alapító vagyon az egyesület alapításához nem szükséges.

Az alapítás menete:

• Össze kell szedni legalább 10 alapító tagot és ezeknek együtt, személyesen kell jelen lenni az alakuló ülésen
• A 10 alapító tagnak ki kell mondani az egyesület megalakulását (nem közfelkiáltással, hanem egyvalaki kimondja, hogy az ilyen és ilyen nevű egyesületet megalakítjuk)
• Az alakuló ülésen el kell fogadni az alapszabályt, és utána meg kell választani az egyesület képviselőjét és a tisztségviselőket, akiknek nevét, lakcímét az alapító okiratnak és a jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell. A választás az alapszabály rendelkezése szerint lehet nyílt vagy titkos
• Az alakuló ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely mellé a jelenlévő tagok nevét, címét és aláírását tartalmazó jelenléti ívet kell felvenni és a bejegyzéshez mellékelni. A jegyzőkönyvnek egyértelműen tartalmazni kell, hogy az egyesület mikor, hány fővel alakult meg és tartalmaznia kell, hogy a tisztségviselőket hogyan választották meg.
• A tisztségviselőknek elfogadó és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kell tenniük
• Az alakuló üléstől számított 30 napon belül a bíróságon nyilvántartásba kell vétetni az egyesületet (megyei vagy Fővárosi törvényszék)

Egyesület tagjainak jogállásai:

• Rendes tag: jogai és kötelezettségei az egyesület viszonylatában teljesek
• Pártoló tag: aki az egyesület céljaival egyetértve vagyoni hozzájárulással támogatja annak működését, céljai elérését, de nem rendelkezik a rendes tag teljes jogosítványaival
• Tiszteletbeli tag: aki általában kimagasló szakmai vagy társadalmi értékei alapján, hírnevével támogatja az egyesületet és általában szintén nem rendelkezik a rendes tagokat megillető jogosítványokkal
• Alapító tag: az első 10 (vagy több) tag, akik létrehozták a szervezetet

Egyesületekkel kapcsolatos büntetőjogi tényállás:

• Befolyás vásárlása
• Egyesülési joggal való visszaélés: bíróság álal feloszlatott egyesületben, abónnak nevében való tevékenység

Egyesületekkel kapcsolatos szabálysértési tényállás:

• Feloszlatott egyesület tevékenységében való részvétel

Alapítvány

Az alapítvány fogalma

• Magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság – tartós közérdekű célra – alapító okiratban alapítványt hozhat létre.
• Alapítvány elsődlegesen gazdasági tevékenység folytatása céljából nem alapítható.
• Az alapítvány javára a célja megvalósításához szükséges vagyont kell rendelni.
• Az alapítvány jogi személy.

Az alapítvány létrehozása, az alapító okirat

• Az alapítvány a székhelye szerint illetékes törvényszék általi nyilvántartásba vételével jön létre.
• Az alapítvány tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg.
• z alapító okiratban rendelkezni kell az alapítvány nevéről, székhelyéről, a vagyoni hozzájárulásról, valamint a tartós és közérdekű célról.
• A cél vizsgálata döntő az alapítvány nyilvántartásba vételének szempontjából. A tartósság és a közérdekűség kritériuma együttesen kell, hogy fennálljon.
• A törvény az alapítvány alapító okiratát írásba foglaláshoz köti, nem ír elő azonban minősített okirati formát; vagyis nem szükséges ügyvédi ellenjegyzés.

Az alapítvány vagyonával való gazdálkodás

• Az alapítvány rendelkezésére bocsátott vagyon meghatározza, hogy nyílt vagy zárt alapítványról van-e a szó.
• A nyílt alapítvány esetében a működés megkezdéséhez szükséges vagyont bocsátja rendelkezésre az alapító, és később bárki csatlakozhat az alapítványhoz a célok megvalósítását elősegítve.
• Zárt alapítvány esetében az alapító a cél megvalósításához szükséges teljes vagyont rendelkezésre bocsátja, a vagyon csatlakozással a későbbiekben nem növelhető.
• Az alapítók – az alapítvány létesítése után – közvetlenül nem rendelkezhetnek az alapítványi célra rendelt vagyonnal.
• Az alapítványi vagyon pontos megjelölése nélkül az alapítvány nem jöhet létre. Az alapítói vagyon nagyságának meg kell felelnie az alapítványi
• Az alapítvány működtetésére az alapítónak ki kell jelölnie egy kezelő szervezetet, a kuratóriumot. Alapítvány kezelő szerveként nemcsak kuratórium vagy jogi személy, hanem magánszemély kijelölésére is sor kerülhet A kuratórium fő feladata a vagyon kezelése és képviselete. A kezelő szerv az alapítvány általános ügydöntő, ügyvezető és képviselő szerve. Nem jelölhető ki olyan kezelő szerv, amelyre az alapító közvetve vagy közvetlenül befolyást gyakorolhat.
• Az alapítvány működése felett az ügyész gyakorol törvényességi felügyeletet.

Nemzeti Együttműködési Alap:

Civil tv. hozta létre a Nemzeti Együttműködési Alapot, hogy a 2012-es költségvetési évtől kezdődően az Áht. szerinti központi költségvetési előirányzataként a Nemzeti Civil Alapprogram civil támogatási rendszerének helyébe lépve forrásokat biztosítson a civil szervezetek számára. A forrást civil szervezetek működéséhez támogatása valamint a civil szférával kapcsolatos szakmai tevékenységek támogatásához biztosítja. Az új civil támogatási rendszer célja, hogy az NCA-nál tisztább és átláthatóbb feltételeket nyújtson, ugyanakkor mindez kevesebb adminisztrációs terhet jelentsen a pályázó civil szervezeteknek éppúgy, mint a működtetésben résztvevő szerveknek, testületeknek.