A cégek a számviteli törvény szerinti beszámolót elektronikus úton, a kormányzati portálon keresztül küldik meg a céginformációs szolgálat részére. Ennek során egy elektronikus űrlapot kell a beszámolóhoz csatolni. Visszascannelt beszámolót tilos csatolni! Az elektronikus űrlapot a cégszolgálat a nav részére is továbbítja, az elektronikus űrlap és a hozzácsatolt beszámoló – ha nem maga az űrlap tartalmazza- elektronikus megküldésével a cég eleget tesz közzétételi és letétbe helyezési kötelezettségének. A közzétételt követően a beszámoló adatai haladéktalanul megismerhetőek. A beszámoló tartalmi követelményeinek háttérjogszabálya természetesen a számviteli törvény. A mérleget, eredménykimutatást, kiegészítő mellékletet, valamint az adózott eredmény felhasználására vonatkozó határozatot is csatolni szükséges!

A cégnyilvánosságról,a bírósági cégnyilvántartásról és a végelszámolásról szóló jogszabály a cégtörvény [2006. évi V. tv., Ctv.].

A cégbírósági feladatokat a törvényszékek látják el. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium keretében működő Céginformációs és Elektronikus Cégeljárásban Közreműködő Szolgálat (Cégszolgálat) is biztosítja a cégadatok nyilvánosságát és technikailag támogatja az elektronikus cégeljárást.

A cég:

olyan jogalany, amely a cégnyilvántartásba való bejegyzéssel, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatása céljából hoznak létre. A cégek cégnévvel rendelkeznek. A hatályos szabályok szerint a cégnévnek legalább vezérszóból és a cégforma megjelöléséből kell állnia. A vezérszó a cég megkülönböztetését szolgálja így más cég vezérszavától különböznie kell (cégkizárólagosság elve). A névfoglalás: A cég jogi képviselőjének elektronikus úton előterjesztett kérelmére a cégbíróság – ha a megjelölt cégnév nem foglalt – 60 napi időtartamra fenntartja a kérelmező cég részére. A vezérszó a cégnév egyetlen része, amely külföldi kifejezés is lehet, de mindig latin betűkkel kell megjelölni.

A cég székhelye:

a bejegyzett irodája, a hatályos szabályok értelmében eltérhet a központi ügyintézés helyétől. A székhely tehát a levelezési központ és az iratok őrzésének helye, amelyet cégtáblával is meg kell jelölni, a központi ügyintézés helye pedig a döntéshozatal helye. A telephely: A cég tartós, üzemi letelepedéssel járó helye, amely székhelytől eltérő helyen található. A fióktelep: Olyan telephely, amely a székhelytől eltérő településen vagy országban van. A telephelyet, fióktelepet a létesítő okiratban meg kell jelölni.

Ügyvédi iroda székhely-szolgáltatást is végezhet: Ebben az esetben a cég székhelye az ügyvédi iroda székhelye, a levelezést és az iratok őrzését pedig az ügyvédi iroda végzi.

A cégnyilvántartás:

A cégjegyzék, a cégjegyzék adatainak igazolására szolgáló mellékletek és okiratok, illetve a kötelezően benyújtandó okiratok (cégiratok). A cégiratok nyilvánosak. A nyilvánosságot a cégbíróság, a cégszolgálat és a Cégközlönyben való közzététel biztosítja. A cégbíróságon és a cégszolgálatnál a cégjegyzék adatairól cégmásolat, cégkivonat és cégbizonyítvány kérhető. A cégmásolat: a cég valamennyi – hatályos és törölt – adatait tartalmazza közhitelesen. A cégkivonat: a cég hatályos adatait tartalmazza közhitelesen. A cégbizonyítvány: A kérelemtől függő adatokat tanúsítja közhitelesen, hogy a kért adatot a cégjegyzék tartalmazza, tartalmazta vagy nem tartalmazta.

A cégnyilvántartás adatai közhitelesek:

Vélelmezni kell annak a jóhiszeműségét, aki abban bízva szerez jogot. Harmadik személy a 16. napig bizonyíthatja, hogy az adat megismerésére nem volt lehetősége. Ha a bejegyzett és Cégközlönyben közzétett adat eltér a harmadik személy a Cégközlönyben közzétett adatra hivatkozhat.

A cégeljárások:

  1. a cégbejegyzési eljárás és
  2. a változásbejegyzési eljárás. A cégeljárások nemperes eljárások, ahol a jogi képviselet kötelező. A cégeljárások 2008. július 1-től csak elektronikus formában végezhetők. Ehhez szükséges, hogy a jogi képviselő megfelelő technikai háttérrel rendelkezzen (meghatározott minőségű lapolvasó (szkenner), internet kapcsolat, ügyvédi minősített elektronikus aláírás, időbélyegzés).

A cégbejegyzési eljárás célja új cég nyilvántartásba vétele, minden más esetben változásbejegyezési eljárás szükséges (pl. ha a cégjegyzéket érintő adatok változnak, ha a létesítő okirat változik, végelszámolás esetén).

A cégbejegyzési eljárás rendes vagy egyszerűsített cégeljárás lehet. Egyszerűsített cégeljárás esetén a Ctv. szerinti szerződésmintát kell alkalmazni. A hatályos szabályok szerint az egyszerűsített cégbejegyzési eljárásnak nem feltétele a névfoglalás – mint korábban – de – tekintettel arra, hogy hiánypótlásra nincs lehetőség – célszerű a cégnév priorálása vagy a névfoglalás. Az eljárási határidő hagyományos eljárás esetén 15 munkanap, egyszerűsített cégeljárás esetén 1 munkaóra.

A változásbejegyzési eljárás határideje egységesen 8 munkanap. Amennyiben a határidők anélkül telnek el, hogy a cégbíróság érdemi határozatot hozott a bejegyzés a kérelemnek megfelelően automatikusan megtörténik.

Jogorvoslatok a cégeljárásban:

  1. a fellebbezés;
  2. a cégbejegyzés vagy a változásbejegyzés hatályon kívül helyezése iránti per;
  3. az alapítás érvénytelenségének megállapítása iránti per;
  4. a létesítő okirat módosításának érvénytelensége iránti per.

A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégbíróság intézkedésével a cég törvényes működését kikényszerítse. Alapja lehet: 1) ha a bejegyzett cégadat, létesítő okirat vagy annak módosítása törvénysértő; 2) a cégjegyzék vagy a létesítő okirat nem tartalmazza azt, amit a jogszabályok kötelezően előírnak; 3) a cég a működése során nem tartja be a szervezetésre és működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket vagy a létesítő okiratban foglaltakat. Az eljárás hivatalból vagy kérelemre indulhat. Kérelemmel élhet az ügyész, az ellenőrzésre feljogosított hatóságok, kamarák, illetve aki jogi érdekét valószínűsíti. A kérelem előterjesztésének határideje 30 napos szubjektív és 1 éves objektív határidő (a szubjektív határidő a tudomásszerzéstől, az objektív határidő az ok bekövetkezésétől számítandó). A cégbíróság 30 napos határidővel felszólítja a céget válaszadásra vagy a törvényes működés helyreállítására (ez a határidő egy alkalommal, 30 nappal meghosszabbítható). Ennek eredménytelensége esetén a cégbíróság intézkedést alkalmaz: 1) ismételt felhívás és tájékoztatási kötelezettség; 2) pénzbírság a céggel illetve a vezető tisztségviselővel szemben (100 ezer - 10 millió Ft), 3) határozat megsemmisítése és új határozat meghozatalára kötelezés; 4) legfőbb szerv összehívása; 5) legfeljebb 90 napig felügyelő-biztos kijelölése (a vezető tisztségviselők fölé). Az intézkedések együttesen is alkalmazhatók, a pénzbírság ismételten is kiszabható.

A végelszámolás célja a fizetőképes gazdálkodó szervezet jogutód nélküli megszűnése. Szabályait a Ctv. tartalmazza (2006 előtt a Csődtv. tartalmazta). Az eljárás megindításáról a legfőbb szerv határozattal dönt, az eljárást a cég székhelye szerint illetékes cégbíróságnál kell megindítani. A határozatnak tartalmaznia kell: 1) a határozat keltét; 2) a végelszámolás kezdő időpontját; 3) a végelszámoló kinevezését; 4) a korábbi vezető tisztségviselők jogviszonyának megszűnését. Ha a végelszámoló nem volt vezető tisztségviselő csatolni kell az aláírási címpéldányt. A végelszámolás kezdő napja nem lehet korábbi, mint a határozat kelte. A kérelem alapján a cégbíróság közzéteszi a végelszámolás megindításáról szóló hirdetményt (a cégközlönyben). A hirdetmény felhívja a cég hitelezőit, hogy igényeiket a végelszámolónál 40 napon belül jelentsék be. A bejelentés elmulasztása vagy késedelme nem jár jogvesztéssel, de a zárómérleg és a vagyonfelosztási határozat elfogadását követően hitelezői igényt már csak a megszűnt cég tartozásaiért történő helytállásra vonatkozó szabályok szerint lehet érvényesíteni.

A végelszámolót a legfőbb szerv a végelszámolásról döntő határozatban jelöli ki. Végelszámolóvá az jelölhető ki, aki megfelel a vezető tisztségviselőkre vonatkozó feltételeknek és a megbízást vállalja. Végelszámoló jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet is lehet, ebben az esetben meg kell jelölni a nevében eljáró természetes személyt. A végelszámoló a vezető tisztségviselők helyébe lép, díjazásáról a határozat rendelkezhet. Felméri a cég vagyoni helyzetét, behajtja a cég követeléseit, kiegyenlíti a cég tartozásait. Szükség esetén értékesíti a cég vagyoni eszközeit. Jogosult szerződéseket azonnali hatállyal felmondani vagy – ha egyik fél sem teljesített szolgáltatást – a szerződéstől elállni. Gondoskodik a cég vagyonának megóvásáról, az iratok megőrzéséről. Nyilvántartásba veszi a hitelezőket. Kielégíti a hitelezői követeléseket, a fennmaradt vagyont pedig felosztja a cég tagjai (részvényesei) között. Ha a végelszámolás a megindítás évén belül nem fejeződik be, évenként elkészíti a számviteli törvény szerinti beszámolót és az adóbevallást (a végelszámolás tényének feltüntetésével). A végelszámolást legkésőbb 3 éven belül be kell fejezni, ennek elmaradása esetén kényszer-végelszámolásnak van helye. Kényszer-végelszámolás a cégbíróság törvényességi felügyelet során hozott határozatával is lehetséges.

Jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet egyszerűsített végelszámolással is megszűnhet, ha nincs ellene peres eljárás folyamatban, hitelezői igényeket nem vitat és a végelszámolást 120 nap alatt befejezi.

Vagyonrendezési eljárás alapja, ha a cég jogutód nélküli törlését követően olyan vagyontárgy kerül elő, amely a volt cég tulajdona. Az eljárást a cég utolsó székhelye szerint illetékes megyei bíróságon, a cég volt hitelezője vagy tagja kezdeményezheti, ha a céggel szemben követelése áll fenn. Hivatalból is megindítható, a közhiteles nyilvántartást vezető szerv által (pl. földhivatal). Ha a vagyontárgy az eljárás költségeit sem fedezi, a kérelmező tulajdonába adják, egyébként a bíróság elrendeli a vagyonrendezést. Kijelöli a vagyonrendezőt (a felszámolók névjegyzékéből) aki felhívja a cég volt hitelezőit igényeik bejelentésére és nyilvános pályázaton vagy árverésen értékesíti a vagyontárgyat. A zálogjogosult hitelező ebben az eljárásban is előnyt élvez.