{autotoc}
A bíróságok
A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
A bíróság dönt
- büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben;
- a közigazgatási határozatok törvényességéről;
- az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről;
- a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról.
A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira - különösen a közigazgatási és munkaügyi jogvitákra - külön bíróságok létesíthetők.
A bírósági szervezet szintjei
- helyi bíróságok és a munkaügyi bíróságok,
- a megyei törvényszékek,
- az ítélőtáblák és
- a Kúria.
A helyi bíróságok általános hatáskörű bíróságok, eljárhatnak mindazon ügyekben első fokon, amelyet törvény (büntető eljárásról szóló törvény, polgári perrendtartás) nem utal a megyei törvényszékek hatáskörébe. A munkaügyi bíróságok járnak el a munkaügyi jogvitákban és a társadalombiztosítási határozatok felülvizsgálata iránti perekben.
A megyei törvényszékek első fokon járnak el azokban az ügyekben, amelyet törvény hatáskörükbe utal, továbbá fellebbviteli bíróságként másodfokon járnak el a helyi és munkaügyi bíróságok által első fokon meghozott határozatok (ítélet, végzés) ellen benyújtott fellebbezések elbírálása során.
Az ítélőtáblák kizárólag fellebbviteli bíróságként járnak el.
A Kúria az ítélkezés egységének biztosítása mellett ellátja a törvény által hatáskörébe utalt ügyeket (pl. a jogerős ítéletek ellen benyújtott felülvizsgálati kérelem).
A bíróságok igazgatását az Országos Bírósági Hivatal végzi.
A bíróságok tevékenységét számos alapelv határozza meg
- A bírák függetlenségének elve: A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. A bírákat tisztségükből csak sarkalatos törvényben meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet. A hivatásos bírákat - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - a köztársasági elnök nevezi ki. Bíróvá az nevezhető ki, aki a harmincadik életévét betöltötte. A Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A Kúria elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
- Az igazságszolgáltatás monopóliumának elve: A bíróságok járnak el – törvényben meghatározott ügyek kivételével – valamennyi igazságszolgáltatási ügyben.
- A társasbíráskodás elve: A bíróság - ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik. Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az ítélkezésben. Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat.
- A jogorvoslathoz való jog elve: A bíróságok határozat ellen mindenki jogorvoslattal élhet.
- Az anyanyelv használatának joga: A bíróságok nyelve a magyar. Azok a személyek, akik nem értik, nem beszélik a magyar nyelvet, jogosultak saját anyanyelvüket használni. Ilyenkor tolmácsot kell igénybe venni.
- A védelemhez való jog: a büntetőeljárásban érvényesülő alapelv, mely szerint mindenki igénybe vehet védőt az eljárás során, bizonyos törvényben meghatározott esetekben a védelem kötelező.
- Az ártatlanság vélelme: Senki sem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg bíróság bűnösségét jogerős ítéletben meg nem állapította.
Az ügyészség
A legfőbb ügyész és az ügyészség az igazságszolgáltatás közreműködőjeként az állam büntetőigényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket, fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a jogellenes cselekmények megelőzését.
A legfőbb ügyész és az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
- jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
- képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
- felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
- törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket. A legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. A legfőbb ügyészt az ügyészek közül a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A legfőbb ügyész évente beszámol tevékenységéről az Országgyűlésnek.
Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
Az ügyészi szervezet a bírósági szervezethez igazodik.
Magyarország ügyészi szervei
- a Legfőbb Ügyészség,
- a fellebbviteli főügyészségek,
- a főügyészségek,
- a járási ügyészségek.
Alkotmánybíróság
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve. Székhelye: Budapest. Az Alkotmánybíróság
- az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem hirdetett törvényeket (előzetes normakontroll);
- bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
- alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
- alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja a bírói döntésnek az Alaptörvénnyel való összhangját;
- a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját (utólagos normakontroll);
- vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
- az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
Az Alkotmánybíróság
- hatáskörében megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
- megsemmisíti az Alaptörvénnyel ellentétes bírói döntést;
- megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést;
- sarkalatos törvényben meghatározott jogkövetkezményt állapít meg.
Az Alkotmánybíróság tizenöt tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.