A gazdasági, társadalmi jelenségek vizsgálatakor nem elegendő a sokaság belső összetételének, a részsokaság és a teljes viszonyának vizsgálata. Az elemzés során a szerkezetvizsgálat úgy is fontos információt nyújt, ha két részsokaságot, részadatot hasonlítunk egymáshoz.
A koordinációs viszonyszámot tehát ugyanazon sokasághoz tartozó két részadat egymáshoz viszonyított arányaként számítjuk ki.
Jele: Vk
Kiszámítása
Vk = viszonyított részsokaság, részadat / viszonyítás alapjául szolgáló részsokaság, részadat
A viszonyszám mértékegysége megegyezik a vizsgált sokaság mértékegységével, de a viszonyszám kifejezhető a viszonyítás alapjául választott részsokaság 100 vagy 1000 egységére jutó arányszámaként is.
Bár a koordinációs viszonyszám a vizsgált sokaság összetételét érzékelteti, de igen kifejező, ha összehasonlításban kap szerepet.
Mind a megoszlási, mind pedig a koordinációs viszonyszám a sokaság belső összetételét jelzi, a két viszonyszám úgy is összefügg, hogy egymásból kiszámíthatók bizonyos feltételek mellett.
A megoszlási viszonyszám matematikailag egyszerűsítésként is kezelhető, amikoris a köztük lévő arány nem változik. Tehát belőlük a koordinációs viszonyszám ugyanúgy számítható, mint az abszolút számokból.
Koordinációs viszonyszámból megoszlási viszonyszám alternatív ismérvváltozatú csoportosításkor számítható.