Az időbeni változást kifejező viszonyszámokat dinamikus viszonyszámoknak nevezzük. Az összehasonlítás tárgyát képező (összehasonlítandó) időszakot vagy időpontot tárgy- vagy beszámolási időszaknak, az összehasonlítás alapjául szolgáló időszakot vagy időpontot bázisidőszaknak nevezzük.
Jele: Vd
Kiszámítása
Vd = a tárgy időszak adata / bázisidőszak adata
Vd = f1 / f0
A dinamikus viszonyszámot idősor adataiból számítjuk. Az idősor gyakran nem két tagból, hanem kettőnél több tagból áll. Ilyenkor el kell dönteni, hogy az idősor minden elemét egyetlen, állandó bázisul kiválasztott időszak (időpont) adatához viszonyítjuk, vagy az idősor minden elemét a közvetlenül megelőző időszak (időpont) adatához viszonyítjuk.
Ha az idősor minden elemét egyetlen, állandó bázisul kiválasztott időszak - általában az első - adatához viszonyítjuk, akkor bázisviszonyszámról (Vdb) beszélünk.
Ha az idősor minden egyes elemét a közvetlenül megelőző időszak adatához hasonlítjuk, vagyis változó bázissal számolunk, akkor láncviszonyszámról (Vdl) beszélünk.
Bázis- és láncviszonyszám kiszámításuk
Vdb = f0 / f2 * f1 / f2 .....
Vdl = f1 / f0 * f2 / f1 .....
A láncviszonyszámok megmutatják, hogy az iparban foglalkoztatottak havi bruttó átlagkeresete hónapról-hónapra hogyan változott, azaz a fejlődés ütemét jelzik.
Összefüggés a bázis- és a láncviszonyszámok között
A bázis- és láncviszonyszámokat ugyanazon idősorból számítottuk ki. A két viszonyszám tehát egymásból kiszámítható.
A bázisviszonyszámokat úgy számítottuk ki, hogy az idősor minden tagját ugyanezzel a számmal osztottuk, köztük tehát az arány nem változott, vagyis a bázis viszonyszámokat úgy kezelhetjük, mintha abszolút számok lennének. Bázisviszonyszámokból tehát láncviszonyszámokat ugyanúgy számítunk, mint az abszolút számokból.
Kiszámítása: f3 / f0 * f2 / f0 = f3 / f2
A láncviszonyszámokat úgy számítottuk ki, hogy az idősor minden tagját a megelőző időszak (időpont) adatához hasonlítottuk, a láncszerű kapcsolat miatt a láncviszonyszámok szorzatai bázisviszonyszámot adnak.
A láncviszonyszámokból a bázisviszonyszámokat úgy számítjuk ki, hogy a vizsgált időszak (időpont) láncviszonyszámát szorozzuk az idősor összes előző láncviszonyszámával.
Kiszámítása: f1 / f0 * f2 / f1 = f3 / f0
Ezeknek az összefüggéseknek különösen akkor van jelentőségük, akkor hasznosíthatók, ha az idősor eredeti, abszolút adatai nem ismertek, csak az azokból számított viszonyszámok állnak rendelkezésre.