Az aggregált típusú szerződés megkötésére a termelés részéről azért van szükség, mert ezek nyomán képet nyernek az aggregált termékekben kifejezett következő évi forgalom alakulásáról, egyrészt éves szinten, másrészt havi vagy negyedéves bontásban.  Az aggregált termelési terv az aggregált forgalmi terv termelési terve fordítása. Célja egy olyan termelési terv létrehozása, mely úgy elégíti ki a várható keresletet, hogy közben az erőforrásokat a lehető leggazdagabban használja ki. Az aggregált termelési terv tehát a kapacitások kihasználását mutató terv, mely közép távú, időhorizontja általában negyed évtől egy évig terjed, és havi bontású. Olyan kérdésekre ad választ, hogy milyen munkaerő tömeget kell alkalmazni, milyen kihasználtsággal, mekkora legyen a készletszint, milyen hátralékot tervezhetünk, vagy milyen mértékben kell alvállalkozót alkalmazni.

Aggregált tervezés tényezői

Az aggregált termeléstervezés feladata a kereslet és termelési kapacitások összhangba hozása. A keresletnek egyrészt éves globális volumene van, másrészt időbeni eloszlása.

Aktív eszközök: azokat a módszereket soroljuk ide, melyekkel a kereslet eloszlását vagy tömegét befolyásoljuk. Ezek az alábbiak fontossági sorrendben: árazás, promóció, keresletbővítés, hátralék megengedése.

  • Az árazás eszköze akkor használható hatékonyan, amikor a termék árrugalmassága nagy. Az ár megemelésével vagy leszállításával a kereslet eloszlását akarjuk befolyásolni. Az árváltozásokra történő fogyasztói reagálás gyors.
  • A promóció különböző formái ugyancsak hatékony eszközök lehetnek a kereslet alakításában, azért, hogy az a lehető legközelebb essék a rendelkezésre álló kapacitáshoz. A promóciós erőfeszítésekre történő reakció elhúzódhat.
  • A keresletbővítés gyakorlata akkor igen hasznos eszköz, amikor a holtidőszak és a szezon kapacitásigénye jelentősen eltér egymástól.
  • A kereslethátralék alkalmazása is gyakori eszköz a kereslet és a kapacitás összehangolására, bár valószínűleg az egyik legköltségesebb mód.

Reaktív eszközök: azokat a módszereket soroljuk ide, melyek a kereslet nagyságát és eloszlását adottnak tételezik fel, ezért a cél az, hogy ezt a keresletet a lehető legolcsóbban fedjék le. Leggyakrabban alkalmazott típusai: a munkaerő állomány változtatása, a munkaerő állományának kihasználása, részmunkaidősök foglalkoztatása, készletezés, és alvállalkozók bevonása.

  • A munkaerő állományának változtatása tulajdonképpen felvételt és elbocsátást jelent.
  • Az aktuális kereslet és a termelési kapacitások összhangba hozásának a munkaerő-állományának változtatásánál jóval népszerűbb eszköze a túlóráztatás vagy alulfoglalkoztatás.
  • A szezonalításnak fokozottan kitett ágazatokban (mezőgazdaság, feldolgozó ipar) jelentős lehet az ideiglenesen alkalmazottak, vagy részmunkaidőben dolgozók aránya, amikor a munka elvégzése nem  igényel különösebb szakértelmet és a tudás könnyen elsajátítható.
  • A készletezés egyik másik gyakori módszer, ott ahol a terméket egyáltalán készletezni lehet. Általában nem jellemző a szolgáltató ágazatokra. A készletezés költséges dolog.