A területfejlesztés szereplői nyugat-európai modellek alapján

  • Kormányzati, önkormányzati döntéshozó szervek
    • Országgyűlés,
    • nemzeti kormányzat,
    • területi önkormányzatok, tanácsok,
    • helyi önkormányzatok társulásai,
    • helyi önkormányzatok.
  • Magánszektor
    • nagy társaságok,
    • helyi (kis- és közepes) vállalkozások,
    • vállalkozások egyesülése, kamarák,
    • bankok.
  • Önkéntes és közösségi szektor
    • társadalmi szolgáltató csoportok,
    • önsegítő csoportok,
    • projektalapú érdekcsoportok,
    • kistérség-fejlesztő szövetségek.
  • A kormányzati ügynökségek és dekoncentrált szervei
    • munkaügyi és átképző központok,
    • természetvédelmi központok.
  • Fejlesztési ügynökségek
    • vállalkozásfejlesztési ügynökségek,
    • megyei és regionális fejlesztési ügynökségek,
    • kistérségi fejlesztési irodák.
  • Szakmai szervezetek
  • Európai Uniós szervezetek

A kapcsolatrendszerüket befolyásolja

  • az államszervezet jellege, felépítése, a közigazgatási szintek hatásköre, a decentralizált hatalomgyakorlás szervezett formái
  • a vállalati érdekképviseltek szervezettsége, a kamarai rendszer országos, regionális és helyi kompetenciái
  • az állam és az üzleti szféra közti kapcsolatok minősége, a gazdasági szereplők részvételi lehetősége a gazdaságpolitika kidolgozásában, alakításában, irányításában.

Kormányzati, önkormányzati döntéshozó szervezetek

  • A kormányzat motivációi a területfejlesztésben:
    • a gazdaság húzóágazatai megteremtésének vagy megőrzésének elősegítésével a területi fejlődés generálása,
    • a társadalmi és fizikális fejlesztések körének és nagyságrendjének növelése,
    • A politikai konfliktusokat előidézhető területi különbségek mérséklése.
  • A területi önkormányzat motivációi:
    • a helyi gazdaság növekedésének elérése,
    • közösségi előnyök elérése,
    • a fejlesztés stratégiai lépéseihez szükséges erőforrások és segítség elérése,
    • a kapcsolatok fejlesztése más ágazatokkal, ügynökségekkel és szervezetekkel.
  • A helyi önkormányzatok motivációi:
    • Tervengedélyezési hatalom,
    • Földterületek és épületek birtoklása,
    • Érzékenyek a foglalkoztatási és munkanélküliségi problémákra,
    • A projektek legitimitása.

A magánszektor

  • Meghatározóak a beruházásokban,
  • Jelentős erőforrásokat tudnak bevonni (szaktudás, pénzügyi eszközök),
  • Profitszervezetek,
  • Kormányzati támogatásokhoz és kezdeményezésékhez való hozzájutás,
  • Motivációik a területfejlesztésben:
    • profitszerzés,
    • kiskockázatú szervezetekkel, mint pl. a helyi önkormányzatok, való üzletkötés,
    • kormányzati támogatásokhoz és kedvezményekhez való hozzájutás,
    • benne lenni a megújulási és fejlődési folyamatokban.

Az önkéntes és közösségi szektor

  • Gyakran dolgoznak együtt a helyi önkormányzatokkal, annak intézményeivel, de bevonásuk a nagyobb fejlesztési partnerségekbe még ritka,
    • Kiemelt szerepűek: hátrányos helyzetű csoportokkal, térségekkel való foglalkozásban.
  • Speciális közösségi előnyök elérése,
  • Szociális projektjeikhez pénzeszközök vonzása

Kormányzati ügynökségek és dekoncentrált szervei

  • A nemzeti kormányzat állítja fel,
    • a költségvetésből finanszírozzák őket, de nem tartoznak a választott testületekre alkalmazandó döntéshozási szabályok hatálya alá - általában gyorsan és rugalmasan cselekedhetnek,
  • Motivációik:
    • a fejlesztési projektek tempójának és hatásának fokozása,
    • magánpénzek vonzása a közszolgálati szektor projektjeihez,
    • a helyi folyamatok katalizálása.

Fejlesztési ügynökségek

  • Gyakran valamely központi ügynökség helyi változatai Pl. egy fejlesztési ügynökséget felállíthat egy helyi önkormányzat,
  • A törvényhozás minden országban befolyásolja a fejlesztési ügynökségek speciális struktúráját és funkcióit,
    • általában aktív partnerek a következő tevékenységek valamelyikében vagy mindegyikében:
      • beruházás,
      • ingatlanfejlesztés,
      • kisvállalkozások támogatása,
      • képzés és munkahelyteremtés.

Szakmai szervezetek

  • Különösen a képzés, átképzés és oktatás terén fontosak,
  • Finanszírozási forrásokat általában nem hoznak a fejlesztésbe ,
  • Kiemelt feladatuk: az általános egyeztetési és egyetértési mechanizmusban tisztán kormányzati vagy vállalkozói kezdeményezések ellensúlyaként egyensúlyt teremtsenek a fejlesztésben.

Európai Uniós szervezetek

  • Európai Bizottság egyre nagyobb szerepet szándékozik játszani a gazdaság- és foglalkoztatás-fejlesztési partnerségekben,
    • a helyi fejlesztésben dolgozókat háromoldalú partnerség formálására ösztönözése (transznacionális partnerség),
    • két vagy több országból együtt dolgozó szervezetek számára további prioritást adnak a pénzügyi támogatásban.  

Országos Területfejlesztési Hivatal

  • 2004 – től hozta létre a Kormány a területfejlesztési, a területrendezési, a területpolitikai és a regionális fejlesztési feladatok ellátása érdekében (akkori megnevezése: Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal),
  • 2005. szeptember 1-től – Országos Területfejlesztési Hivatal,
  • Országos hatáskörű államigazgatási szerv,
  • A Kormány irányítja, regionális fejlesztésért és felzárkóztatásért felelős tárca nélküli miniszter felügyeli

Országos Területfejlesztési Hivatal feladatai

  • Az országos területfejlesztési politika kidolgozásának irányítása,
  • a gazdaságpolitikával, a struktúrapolitikával, az agrárpolitikával és a vidékfejlesztési politikával való összehangolása,
  • a területfejlesztést szolgáló pénzeszközök felhasználásának szabályozása,
  • az EU csatlakozással kapcsolatos regionális feladatok ellátása.
  • Tevékenységének 3 pillére:
    • Az Európai Unióhoz való csatlakozás;
    • A területfejlesztési törvény és a terültefejlesztés intézményrendszerének továbbfejlesztése;
    • A támogatáspolitika reformja.

Országos Területfejlesztési Tanács

  • a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény hozta létre az érdekegyeztetés az érdekképviselet és érdekérvényesítés magas szintű fórumaként,
  • döntés-előkészítő, javaslattevő, véleményező, koordináló és döntéshozó szerv,
  • Tagjai a törvény által taxatívan felsorolt személyek,
  • Célja - hatással legyen az országos területi, - fejlesztési - és regionális politika folyamataira, összehangolja a politikai és szakmai érveket  

Regionális Területfejlesztési Tanács

  • a régió területfejlesztési koncepciója és programja kidolgozását, más közös fejlesztési feladatokat az Országos Területfejlesztési Koncepcióban meghatározott tervezési-statisztikai régiókban működő regionális fejlesztési tanácsok látják el.
  • a tanács és munkaszervezet jogi személy, működésének törvényességi felügyeletét a székhely szerint illetékes fővárosi, megyei közigazgatási hivatal vezetője látja el.
  • működéséhez a kormányzati hozzájárulás pénzügyi fedezetét a költségvetési törvényben kell biztosítani,
  • feladatainak ellátásában együttműködik a megyei területfejlesztési tanácsokkal, a térségi fejlesztési tanáccsal, a régió fejlesztésében közvetlenül és közvetve közreműködő területi államigazgatási szervekkel, továbbá a területi gazdasági kamarákkal.
  • nem jelentenek új adminisztratív egységet, nem "állnak" a megyei területfejlesztési tanácsok felett

Megyei Területfejlesztési Tanács

  • a megyékben a területfejlesztési feladatok összehangolására megyei területfejlesztési tanácsok működnek
  • a tanács és munkaszervezete jogi személy, székhelye a megyeszékhely
  • részt vesz a Központi Statisztikai Hivatal megyei igazgatóságaival és más területi adatgyűjtő szervezetekkel együttműködve a területi információs rendszer kialakításában és működtetésében, valamint információkat biztosít a terület tervek készítéséhez.

Kistérségi rendszer

  • Statisztikai kistérségek - 168 db, 1994-től,
    • Az egész ország területét lefedő, megyehatárokat át nem lépő rendszer,
    • települések között létező funkcionális - lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) - kapcsolatrendszerek összessége alapján behatárolható területfejlesztési-statisztikai egység,
    • 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet 1. § (1) alapján a kistérség területfejlesztési-statisztikai területi egység, amely a közigazgatás területi feladatainak ellátásához szükséges illetékességi területek megállapításának is alapja,
    • Jogalkotás a területfejlesztés alapegységének tekinti.
  • 1991-től kistérségi társulások (alulról szerveződő) – kb. 200 db.
  • 2004. decembertől – többcélú kistérségi társulások