Van egy ötlete?

  • Javaslatot tehet,
  • publikálhat,
  • küldhet tananyagot,
  • könyvbemutatót írhat,
  • véleményt mondhat,
  • kereshet:
    • oktatót,
    • üzleti partnert,
    • szállítót,
    • kivitelezőt,
  • és reklámozhat is.

Minden releváns témában.

info@penzugysziget.hu

Régiók, regionalizáció, regionalizmus

  • Szó latin eredete: rego, regere, regno, regnare
  • eredeti jelentése: a szuverén államnál kisebb, annak részét képező uralmi, kormányzati terület.

Régiótípusok

Régióképzés típusai:

  • homogenitáson alapuló: közös tulajdonságok, adottságok, (elemzés, felülről irányított regionális politika)
    1. természeti földrajzi
    2. demográfiai
    3. gazdasági
    • (fejlett térségek régiója, agrár térségek régiója stb.
    • Az EU támogatási célterületei: azonos jellegű fejlesztési beavatkozást igényelnek.
  • nodális régió vagy csomópont régió: belső kapcsolatok jellege, gyakorisága, intenzitása (területszervezés, alulról kezdeményezett regionális politika): addig tart, amíg a csomópont vonzáskörzete
  • programozási régió (kettő kombinációja, komplex fejlesztés), kritériumai:
    • statisztika és információ rendelkezésre állása;
    • teljes közigazgatási egységek, vagy azok csoportosítása (EUROSTAT NUTS egységei megfelelnek ennek);
    • irányító, koordináló és ellenőrző szervezet megléte.

Regionalizmus és regionalizáció

Régió-kialakulás módjai:

  • alulról létrejövő szerveződés. Állam alulról is épül (USA, Svájc), vagy a szerveződés kölcsönös kötelezettségen alapul (feudális hierarchia, nemesi vármegye).
    Jellemzője: alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz, nem egészen egységes
  • kizárólag felülről való szerveződés: modern nemzeti állam területi egységei, először francia département. Teljesen a központi hatalomtól függtek, a nemzetállam homogenitásának érdekében

Nemzetállami centralizáció kialakulása 19. században. ↔ II. VH utáni törekvés: decentralizáció (mint a demokrácia egyik eleme)

  • Szubszidiaritás: eredetileg katolikus dogmatikában kidolgozott elv: minden döntést és hatáskört arra a legalacsonyabb szintre kell helyezni, ahol az még szakszerűen ellátható
  • Regionalizáció: az az állami, törvényhozási aktus, amely a hagyományos régiók identitásának és autonómiájának helyreállítására irányul
  • Regionalizmus: az a mozgalom, amely a hagyományos régiók identitásának és autonómiájának helyreállítását tűzte ki célul

EU tagállamai a regionalizáció és decentralizáció szempontjából 4 fő csoportba sorolhatók:

  • föderalizált (Németország, Ausztria, Belgium): a régióknak állami jellege van, saját kormánnyal, parlamenttel, adózással, törvényhozási kompetenciákkal
  • regionalizált (Olaszország, Spanyolország, Nagy Britannia) országok: alkotmányos jogú régiók állami jelleg nélkül; politikai hatáskör megoszlás a központ és a régiók között
  • decentralizált (Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország) nem alkotmányos jogú régiókkal, ahol a régiókban vannak választott szervezetek, és azok bizonyos politikai hatáskörrel rendelkeznek
  • unitáris (Görögország, Portugália, Írország) Ahol a régiókban csak közigazgatási szervek vannak, mindenféle politikai autonómia nélkül.

Európai Unió: a „régiók Európája” törekvés. csúcsa: 1993: Maastricht-i Szerződés:

  1. Régiók Bizottsága létrehozása: az Európai Tanács és az Európai Bizottság mellett tanácsadó, véleményező szervezet
  2. szubszidiaritás elvének explicit megjelenése
  3. régiók részvétele az Európai Tanácsban.

Régiók és decentralizáció

  • regionális politika jellegének megváltozása a hetvenes évek második felétől Nyugat Európában: a fejlődés hajtóereje a mikrostruktúra, a műszaki fejlesztés, az innováció lesz, ezt központilag nehéz átlátni. egyedi mérlegelés, diszkrecionális döntések terjedése » regionalizáció belülről és alulról vezéreltté válik » csomóponti régiók előtérbe kerülnek
  • decentralizáció előnyei és veszélyei Kelet-Európában: vonzáskörzet nem egyértelmű, vannak fehér foltok és átfedések. Körzeteket milyen típus szerinti szerveződéssel csoportosítunk?

Decentralizáció és demokrácia összefüggései

  • Decentralizáció és gazdasági hatékonyság
  • A decentralizációból nem következik egyenesen demokrácia, bár segítheti azt.
  • Előnyök:
    • helyi ismeretek, információk
    • részvétel és azonosulás, helyi forrásteremtés nagyobb lehetősége
    • hatalmi ellensúly a központi irányítással szemben
  • Hátrányok:
    • koordinálatlanság és párhuzamosság veszélyei,
    • gyakran szakképzettség és felkészültség hiányai
    • nemzeti (regionális) érdek és helyi érdek konfliktusai (adózás, környezet, stb.)
  • Magyarországi fejlemények.

Megyék, régiók, kistérségek Magyarországon

Megye jellege és szerepe

  • 1000-1350királyi vármegye
  • 1350 – 1848nemesi vármegye
  • 1867-1950törvényhatósági vármegye
  • 1950-1990megyei tanács
  • 1990 –önkormányzati megye

Pártok szerepe az önkormányzati megye „legyengítésében.
 A felmerülő problémák (koordináció, tervezés, határmenti együttműködés) és a megye kismértékű megerősítése 1994.
A megye jelenlegi gazdasági, politikai problémái.

Megyei Területfejlesztési Tanács: korporatív és delegációs alapon szerveződő testület, funkciója a területfejlesztés és az ezzel járó támogatás kezelése

Kistérségek

  • Kistérségi szerveződések 1990 után: statisztikai és alulról szerveződő kistérségek.
  • Szerepük a területfejlesztésben és a közigazgatásban.
  • A kistérségek előzményei a járások. Létrejöttük a helyi, községi tanácsok szétaprózódása és bizonyos közös gondok, fejlesztések koordinációjának szükséglete hozta létre.

Régió

  • Magyarországi tradíciók, ill. tradíciók hiánya
  • Tervezési régiók a tervgazdaságban. Ellenpólusok.
  • Köztársasági megbízotti régiók.
  • Az 1996. évi területfejlesztési törvény, majd annak módosítása útján létrehozott régiók.
  • Az Európai Unió befolyása és annak értelmezése.
  • Regionális Fejlesztési Tanácsok
  • Területfejlesztés és közigazgatás.
  • A városrégiók (Bíbó István, Erdei Ferenc)
Találatok: 4515