Információtartalom vázlata
- A kulturális szignálok (szimbólumok) fogalma, fajtái
- A kulturális szignálok (szimbólumok) üzenetközvetítő szerepe
- A munkahelyi környezet kialakításának üzenetközvetítő és imázsalakító szerepe
- Véleményvázlatának kialakítása, nyelvi megformálása, a vélemény megfelelő közlése.
A szimbolikus kommunikáció:
A hivatali életben az emberek naponta létesítenek kapcsolatokat, középpontban vannak, az öltözködésükkel, megjelenésükkel nemcsak magukról, de munkahelyükről is közölnek valamit.
A megjelenésben fontos szerepe van:
- a színeknek: a színek harmóniában vannak az öltözetben és a ruha viselőjének elő-nyös a színvilága.
- Egy öltözeten belül két uralkodó színnél ne legyen több, illetve csak kiegészítő színek lehetnek, (pl. sötétkék kosztüm, fehér blúz, sötétkék- piros-fehér sállal). Tarka blúzhoz egyszínű szoknya illik, amely a blúz egyik színével egyezik.
- Az öltözék kiválasztásánál figyelembe kell venni, hogy a színharmóniát a haj, a szem, a bőr, a ruha, a kiegészítők együttes összhangja biztosítja. (Nincs szabály, hogy a feketéknek a piros, szőkéknek a kék áll jól; a színvilága egy sápadt és egy pirospozsgás arcnak.)
- cipő és táska
- harisnya, zokni
- haj
- kozmetika
- kiegészítők, ékszerek
Egyre elfogadottabb, hogy az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyait vagy külsőségeit a nem verbális kommunikáció eszközeinek tekinti. Így:
- a ruha
- a hajviselet
- a test különböző díszei
- a jelvények
- az autó,
de még a névjegy is kulturális szignálként értelmezhető, hiszen viselőjéről, használójáról nagyon sok információt árul el a környezetének.
Ezek a szignálok általában azokra a közösségekre utalnak, amelyben a személyiség él, vagy amelyikben felnőtt.
Amikor két ember kapcsolatba kerül egymással, jó ideig a verbális kommunikáció során lehetne csak információt szerezni a másikról, illetve csak ezeken a csatornákon át lehetne bemutatkozni. A kulturális szignálok megteremtik a kommunikáció kereteit segítve és meggyorsítva a kapcsolatteremtési folyamatokat.
Kulturális szignál mindaz, ami az emberek életét meghatározza, és egyesekkel közössé, másokkal különbözővé teszi.
Kommunikációnak vehetjük az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyait, amelyek ránézve valamilyen lényeges információt tartalmaznak. Ezek a kulturális szignálok felfoghatók, mint a nem verbális kommunikáció részei.
Ezen jelek fontos információkat továbbítanak a személyiségről.
- Társadalmi megközelítés
A kulturális szignálok száma egyre nagyobb, a társadalom egyre több külsőséget ruház fel ilyen funkcióval. (Szignál jellege van pl. a márkáknak.)
- Egyén felőli megközelítés
A szocializáló közösségek és jelenlegi életközössége határozza meg azt, hogy milyen lesz az egyén - szerepviselkedésének jellege
- ezen belül milyen lesz a kommunikációs stílusa
- ezen túlmenően marad egy olyan széles viselkedési skála , ahol saját döntése alapján választ viselkedés módot.
A kulturális szignálok kommunikációs jelentősége
Kommunikációnak vehetjük az ember személyes környezetének jellegzetes tárgyait, amelyek ránézve valamilyen lényeges információt tartalmaznak. Ezek a kulturális szignálok felfogha-tók, mint a nem verbális kommunikáció részei.
Ezen jelek fontos információkat továbbítanak a személyiségről. Statikus jelzések, melyek a személyiséget az egész interakció során jellemzik. Általában azt a közösséget reprezentálják amelyben a személy él vagy pedig felnőtt. Nagyobb részük tudatosan vállalt, kisebb részük spontán jellegűek.
A tudatos szignál használatban a személyiség számításba veszi, hogy ez a szignál hogyan fog hatni interakciós partnerére, esetleg igyekszik úgy változtatni ezeken a szignálokon, hogy azok a kívánt hatást inkább elérjék.
Társadalmi megközelítés
A kulturális szignálok száma egyre nagyobb, a társadalom egyre több külsőséget ruház fel ilyen funkcióval. (Szignál jellege van pl. a márkáknak.)
A kulturális szignálok az interakciók beállítódásához adnak támpontokat.
Mai jelentőségük: a szimbolizált viszony betartását írják elő az interakciós partner számára.
Számos kulturális szignál valamilyen informális társadalmi csoporthoz való tartozást jelent.
A kulturális szignálok a kommunikáció társadalmi szabályozásához járulnak hozzá és, mint ilyenek a társadalom interakciós rendjének biztosítékai.
Egyén felőli megközelítés
A szocializáló közösségek és jelenlegi életközössége határozza meg azt, hogy milyen lesz az egyén
- szerepviselkedésének jellege
- ezen belül milyen lesz a kommunikációs stílusa
- ezen túlmenően marad egy olyan széles viselkedési skála , ahol saját döntése alapján választ viselkedés módot.
Ez a saját döntés azt jelenti, hogy a személyiség elhatározza, hogy az interakcióban milyen módon kíván viszonyulni partnereihez illetve, hogy ő milyen viszonyulást vár el.
Ezt a döntést jelzi sajátosan megválasztott kulturális szignáljaival.
Az image kialakítása:
A kapcsolattartás minden szintjén előnyt élveznek a megnyerő fellépésű emberek. Gyakran előfordul, hogy az ember nem tudja pontosan, hogy megjelenésével milyen „üzenetet” sugároz környezete felé, de érzékeli a visszajelzésekből a magáról küldött információk értékét, s ezekkel elégedetlen. Ez adhat ösztönzést az arculat (image) - alakításhoz: felmerül az igény, hogy a róla kialakult kép közelítsen a magáról kialakított véleményhez, tükrözze a szándékát és képességét az eddiginél jobb kapcsolatépítésre. Az „image”-alakítás nem hazug manipu-láció; azt az igényt jelzi, hogy hűségesnek maradva önmagunkhoz megfeleljünk környeze-tünk elvárásainak, a magunkról kialakított kedvező benyomás segítségével eredménye-sebbek legyünk.
Az öltözködés mindent elárul az emberről.
- Egy rosszul kötött nyakkendő, egy gyűrött ing, vagy a zakó hiánya gyakran sokat dob a latba egy elbocsátás vagy céges döntés során.
- Az üzleti öltözék legfontosabb kritériuma, hogy a "tanult embert" tükrözi - aki nőből van, vagy aki férfiból van. De nem a nemi jellegre teszi a hangsúlyt. A férfiak esetében ez feltétlenül az ing, nyakkendő, szövetnadrág, zakó, lehet öltöny is. Az ing legyen világosabb színű, mint a zakó. A fekete ing harsogóan 'alvilági' üzenetet hordoz. A nőknél a legtökéletesebb a kosztüm blúzzal, vagy szoknya, top, blézer - az "örök hármas". Szerencsésen egészíti ki a női ruházatot a sál, kendő. A nadrág nem minden üzletfélnél elfogadott, például francia, olasz, spanyol partnernél inkább mellőzzük. Ha a nadrág mellett dönt az üzletasszony, akkor az legyen mindig szövetből és elegánsan szabott, feltétlenül külön sarkú (tehát nem teletalpú) cipővel és csípőt eltakaró blézerrel, blúzzal. Kerüljük a feltűnő mintákat. Az üzletasszony soha nem lehet papucsban.
Mire figyeljenek a hölgyek az öltözködésben? Vannak-e alapvető szabályok?
- Az üzleti életben a szerepünk elsősorban nem a Nő kommunikálása. A hangsúlyt a tudásunkra kell helyezni, a nőiesség megtartásával. Javaslom, hogy olyan frizurát válasszunk, amelyik a homlokot szabadon hagyja (ugye a "tudás helye"). A hosszú haj soha ne lobogjon. Nem árt egy kis smink. A kezünk legyen ápolt, de a körömlakk ne legyen feltűnő színű. Ne hordjunk sok ékszert - sőt, minél kevesebbet. Használhatunk jó minőségű bizsut is. Csizmába, bokacsizmába ne maradjunk, ez azt jelenti, hogy most érkeztünk, vagy már mennénk haza. Elegáns a vékony talpú, nem túl magas sarkú cipő. Még nyáron sem hordjunk minden lábujjat látszódni engedő szandált. Nyáron hétköznap, ha a lábunk szép barna, szőrtelen és a sarok is ápolt, nem baj, ha nem hordunk harisnyát, de fontosabb tárgyalásra, ceremóniákra kell. A szoknya érjen a térdig, a vállunkat soha ne hagyjuk szabadon. Legjobb például nyári nagy melegben egy vékony pántos ujjatlan felső és rá egy kigombolt, könyékig érő selyemblúz. A kézitáskánk legyen kicsi és hordjunk mellé bőr irattartót, esetleg női aktatáskát
- A kiegészítők nagyon fontosak. Ugyanaz a kosztüm toppal három féle sállal már három különböző öltözet. A selyemsálak, kendők nagyon öltöztetnek. A kiegészítők - határidő napló, irattartó, táska, cipő, pénztárca stb. - bőrből legyenek. A tollunk is árulkodik - soha ne hord-junk műanyag tollat, még ha hajlamosak vagyunk elveszíteni is
A férfiak esetében milyen öltözködési szabályok vannak?
- Manapság egyre több férfi nem visel nyakkendőt, az öltöny viselése pedig még annál is ritkább...
- Hétköznap, ülve az irodában, üsse kő, vegye le a nyakkendőjét. De tárgyalásra mindig zakó-ing-nyakkendő viselése a kötelező. A nyakkendőnek az övkorcot még el kell takarni, se hosszabb, se rövidebb ne legyen. Mellényes öltönyt csak rövid ideig lehet hordani, mert ránk melegszik. Az ing-mellény látvány slampos, 'még nincs felöltözve', vagy 'most vetkőzik' üzenete van. Férfiak ne hordjanak ékszert - ami megengedett, a karikagyűrű vagy a végzettséget jelölő vagy családi pecsétgyűrű, karóra, ami lapos és ha lehet, bőrszíjas. A férfiaknál is fontos az ápoltság - a borostás arc 'macsós', nem a tanultságra engedi a hangsúlyt.
- A névjegytartók millió variánsa létezik - de mind, hogy úgy mondjam, 'kétkezes', tehát nem könnyű a kezelése. Lehet az irattartó belső zsebében is, irattárcában is - a lényeg, hogy ne gyűrődjön meg. Ha mégis tartót használunk, az legyen bőrből vagy fémből.
- Színek ajánlott viselése hölgyeknek/uraknak
- A színekben is legyünk kicsit konzervatívak - különösen a pénz- és értékpiac közelében dolgozók. A férfiaknak a szürke árnyalatai mindig jók, ne hordjon egy férfi élénk színeket. A sötét öltönyt - amit fehér inggel kell viselni, ha előírás-szerűen ez a kötelező - vagy napközben ceremóniákra, vagy 18 óra után kezdődő rendezvényekre javaslom. A nőknél azért két semleges szín mellett legyen egy élénk - például szürke kosztüm, fekete top és vaniliasárga sál. A nők a 18 óra utáni rendezvényekre, például fogadásra - hordhatnak élénk színeket, merészebb szabású ruhákat is - de soha ne felejtsük el, nem csak a hibátlan alak számít, de a kor is!
Fortélyok, amik a kicsit teltebb hölgyek/urak öltözködésében segíthetnek.
- A teltebb férfiak inkább csokornyakkendőt hordjanak, mert nehéz hosszúra kötni a nyakkendőt (ugye, hogy az övkorcot takarja). A gyapjú és a kasmir anyagok téli vagy sportosabb zakóhoz valók, pl. vadászaton. A legelegánsabb a selyem nyakkendő. Mintázatában a konzervatív a zsakard, aprómintás. A csíkos zömmel klubnyakkendő, óvatosan.
- Keskeny archoz, nyúlánk alkathoz lehet keskeny nyakkendő, de korpulensebb, széles arcú fér-fi jobb, ha klasszikus széles nyakkendőt hord
- A nyakkendő csomózása sokat elárul - mikor leveti, ki kell csomózni és felvételkor újrakötni, a többször viselt nyakkendőcsomó stílustalan, az anyag egy helyen feszül és piszkolódik.
- A konzervatív a keskeny, apró csomó, az olaszos a szélesre szabott és nagy csomóval megkötött. De a csomónak illenie kell az ingnyakhoz és a zakó reverjéhez is. Az un. kent gallérhoz, ami párhuzamosan inkább lefelé áll, furcsa a széles csomó, az un. cápanyakú inghez jó, e ezt széle arcú férfiak ne hordják.
- A nyakkendő bélése is befolyásolja a csomót, mert minél vastagabb a selyem alatt a bélés, annál szélesebb és határozottabb a csomó.
- A nyakkendő alsó szárát kell erősen meghúzni, ettől megszorul a csomó és kialakulnak a csomó alatti ráncolatok, ezek befolyásolják a külső képet. Minél szorosabb a csomó, annál határozottabbak a kialakult ráncok és ezáltal elegánsabbak.
Hőségben is érvényes az öltözködési etikett
- A nyári hőség sem tárgyalásra sem állásinterjúra igyekvőknek nem jelenthet kibúvót, hogy a hagyományos viseletnél lazábban öltözzenek. Elnézőbbek a munkaadók az ügyfelekkel nem tárgyaló irodai munkatársakkal, ám a jó ízlés határait itt sem lehet túllépni.
- Beköszöntött a nyár, amikor gyakori a 30 fok feletti hőmérséklet. A hőség ugyan lazább öltözködésre sarkall, az üzleti tárgyalás vagy állásinterjú előtt mégsem szabad engedni a kísértésnek.
- A hölgyeknek mind a tárgyalásra, mind az interjúra nyáron is a kiskosztüm ajánlott, szoknyával és blúzzal. Az ing lehetőleg ne legyen ujjatlan, se átlátszó, és mindig legyen alatta fehér-nemű. A melltartó használata évszaktól függetlenül kötelező, a body-t viszont a melegebb hónapokban elhagyhatják. A top kerülendő, ahogy a túlzottan testhezálló, mély dekoltázsú darabok is. A blézert a melegben sem lehet a fogasra akasztani, a vállnak és a hátnak ugyanis a protokoll szerint mindig takarásban kell lenni.
- A hőségben a jelöltek hajlamosak papucsra, szandálra váltani zárt cipőjüket. Ám míg ez a hétköznapi életben elfogadott, addig az üzletiben kifejezetten tilos. Ahogy a vállat, úgy a lábfejet sem illik mutogatni.
- Mint megtudtuk, a harisnyát nyáron sem lehet mellőzni, viselése ekkor is kötelező. Ha barna a láb, akkor is szükséges a harisnya, ami lehetőleg ne legyen hálós, és varrás se legyen rajta.
- Férfiaknak kötelező a zakó! A férfi pályázók nyári öltözékére hasonlóan szigorú, pontosabban a meleget figyelembe nem vevő szabályok vonatkoznak. Öltöny, hosszú ujjú ing, és nyakkendő a férfiak nyári ruházata.
- A zakó ebben az időszakban is kötelező, az inget kigombolni pedig harmincöt fokban is tilos. Ahogy a hölgyeknél, úgy az uraknál is zártnak kell lenni a cipőnek, jobb, ha a szandált a cipő-szekrényben hagyják.
- Mint láthatjuk, a felvett ruhadarabok számát nem lehet csökkenteni nyáron. Így felvetődik a kérdés: akkor mégis hogyan tudjuk elviselhetővé tenni a nyári interjúkat? Elsősorban az öltözetek anyagának variálásával.
- Az anyagok variálásával tehetjük könnyebbé a nyarat. Az anyagok tekintetében a jelölt szabadon válogathat, a ruha viselőjére van bízva, melyiket tartja ideálisnak. Vásároljon - vagy varrasson - olyan öltönyt, amely vékony anyagú, szellőzik, és nincs benne bélés. Így kevésbé lesz melege a ruhában.
- Az irodai dolgozókkal szemben engedékenyebbek. Ezek tehát a protokoll írott szabályai, amelyet az állásinterjúra, tárgyalásra igyekvőknek ajánlott betartani.
Hogyan változnak a férfi és a női öltözködési előírások napjainkban?
- Divat az unisex, de mit mond erre a protokoll, viselhet-e egy nő nyakkendőt, és egy férfi fül-be-valót? És ha igen, akkor milyen korlátozásokkal? Különösen fontos kérdéskör ez, hiszen napjainkban nem egy esetben már közszereplőink, politikusaink sem tartják be az öltözködési előírások egy részét még nyilvános megjelenéseiken sem. Talán ez az a terület, amelyen belül a legtöbb változás van a hétköznapjainkban, a divat folytonos változása próbálja megreformálni a hagyományos öltözködési előírásokat. Az üzleti életben a férfiak esetében a legkomolyabb változás az ingek színében és a nyakkendők között figyelhetők meg, ma már elfogadott a legtöbb cégnél a színes ingek viselete és a brókereknél és a reklámosoknál a nagy mintás nyakkendők, sőt azoknál a dolgozóknál, akik nem kerülnek kapcsolatba az ügyfelekkel közvetlenül még akár a farmer viselését is elnézik. Tehát esetükben a hivatali öltözködési előírás „casual”-é szelídült.
- Azokon a helyeken, ahol az alkalmazottak közvetlenül kapcsolatban állnak az ügyfelekkel (front office) nem enyhültek a szabályok, pl. a Malév légi utaskísérői számára pontosan elő vannak írva az öltözékkel és az ápoltsággal kapcsolatos elvárások. Frissen borotvált arcbőr vagy gondozott szakáll vagy bajusz, de az átmenet ismeretlen: arcszőrzetet növeszteni csak a szabadság ideje alatt lehetséges és nem viselhetnek semmilyen testékszert és fülbevalót sem. A hölgyek esetében a hivatalban a nadrágviselés általánosan elfogadottá vált, és nyáron a harisnyanadrággal kapcsolatban is sokkal elnézőbb a cégek többsége. Itt is igaz, amit az ügyfelekkel közvetlenül kapcsolatban álló alkalmazottakról a férfiaknál megállapítottam. Fontos hogy bizonyos ruhadarabok, mint pl. mellény és a nyakkendő még mindig a férfiak ruhatárához tartoznak, ezért a hölgyek ne viseljék. A testékszer itt is tiltott és fontos, hogy egy kézen még mindig maximum 2 gyűrűt viselhet egy hölgy. Minden más szinte változatlan. Ha viszont megnézzük közszereplőinket, könnyen elbizonytalanodhatunk, ugyanis némelyiküket a megjelenés alapján több nagy cégünknél nem alkalmaznák. Sajnos itt kezdődik a PR-esek és a protokollosok harca.
Az üzleti kultúra, a cég- és személyes imázs összefüggései
Imázs alapjai:
- A sikeres üzleti kommunikáció alapját adják a marketingkommunikáció egyes elemei, pl. az imázs, a vállalati kultúra és az arculat. Minden embernek van önimázsa ( önmagáról alkotott kép ), személyes imázsa ( a külvilág szereplői alakítják ki az összképet ), igyekszik azt sikertényezővé tenni. Az üzletember imázsának része a képviselt cég sajátosságai, érdekei. A cégimázs (külvilág szegmenseiben alakul ki). Többszörös összefüggésrendszer.
Üzleti kultúra és megnyilvánulásai
- vállalati ( üzleti ) kultúra és a kommunikáció:
- vállalati kultúra .: tulajdonos ( fontos szerep, de lehet spontán is ), menedzsment ( tulajdonos szándékának megfelelően irányítva, ill. megvalósítva ) és alkalmazottak ( fontos, sokan vannak, meg kell valósítsák az értékeket ) értékrendjének, magatartásának, hagyományainak, gondolkodásának és megnyilatkozásainak összessége.
- Magyarországon sokrétű (magyar hagyományok és külföldi kultúrák adaptálása), nem erő-teljes, kialakulatlan.
- Megnyilvánulása: mindenki azonosuljon a cég céljaival és helyzetével, egymás iránti megbecsülés (munkafegyelme, precizitás), külső és belső kommunikáció módja, vezetési stílus, teljesítmények figyelembe vétele, ügyfelek kezelése stb.
A vállalati arculat ’’ CI ’’
- A marketing egyik piacbefolyásoló eleme, a vállalati kultúrából alakul ki, részben tudatosan részben spontán módon. Kifejezi a szervezet személyiségét. Segíti vagy gátolhatja a vállalati célokat. Egyre fontosabb szerepet kap a kialakítása. Azt kell kifejezni, ami kedvezően különbözteti meg a céget a többitől, kiemeli a szürkeségből. De csak azt tartalmazhatja, ami valós; ha csupán üres álarc, gyorsan lelepleződik.
- Elemei:
- szellemi ~ ( mentális): meghatározó elem. Cégfilozófia, dolgozók azonosulása ezzel, igényszint, értékrend, több elemben jelenik meg.
- képi ~ ( vizuális ): fontos elem, de nem a legfontosabb ( hazai gyakorlat mást mutat - csupán logo, levél, embléma, formaruha
- kommunikációs: reklám, PR, üzleti levelezés, tárgyalás – a cég önmagát és az üzenet címzettjét is értékeli
- üzleti magatartás: hordozói a tulajdonos, vezető és eladók;
Cég és személyes imázs ’’ tükörkép’’összefüggései:
- A vállalati kultúra és arculat irányítja a cégről másokban kialakuló nagyon összetett képet. Cégimázs rengeteg munkával járó kialakításában fontos szerepe van a cég képviselőinek, de a tulajdonostól a recepciósig mindenkit kötelez saját személyes imázsépítésének a vállalati értékekhez való igazítására. Mindebben fontos közvetítő szerepe van a kommunikációnak.
- Külső imázs: idővel kialakul egy sok mozaikból álló általános közvélemény, de másként ítéli meg a céget az adóhivatal és a törzsvásárló!
- Külső imázs forrásai: kapcsolatkör érdekeltsége, feltételezések és előítéletek tapasztalati alap nélkül, külső személyek tapasztalatai, céggel szembeni várakozások teljesülnek-e, cég teljes arculata.
- belső imázs: az alkalmazottakban alakul ki, akik főként a vezetőjükkel azonosítják a céget. Számít még az elvégzendő munka, a biztonság, a megbecsülés stb. is, ezekben is megjelenik az arculat
- imázsépítés: az alkalmazottak körében és külső személyekben kialakuló cég-kép a tényleges imázs, amitől eltérhet a kívánt imázs, melynek eléréséhez kell az imázsépítés. Eszközei: dolgozó megbecsülése, arculat, reklám, PR stb.