Információtartalom vázlata:

  • több műszakos munkarend
  • délutáni műszak, éjszakai műszak és éjszakai munkát végző munkavállaló fogalma
  • a több műszakos munkarendre vonatkozó szabályozás
  • a több műszakos munkarend díjazása

Több műszakos munkarend:

Ha a munkahely napi működési ideje túlnyúlik a munkavállaló számára előírt (akár egyenlő, akár egyenlőtlen) napi munkaidő hosszán, akkor a munkavállalók egymást meghatározott, előre kialakított rend szerint naponta váltva végzik a munkájukat.

Folyamatos munkarend: Az üzemelési napokon (itt főleg hétköznapokról van szó) megszakítás nélküli munkát igénylő munkarend folyamatos munkarend.

Folytonos munkarend: Akkor folytonos egy munkarend, ha a munka hétvégén is folyik megszakítás nélkül.

Rugalmas munkaidő: A rugalmas munkaidő általában két fő részből áll:

  • törzsidő: ebben az (előre megállapított) időszakban mindenképpen munkát kell végezni,
  • peremidő: a munkanapnak a törzsidőn kívül eső része, amikor lehet munkát végezni.

A bérpótlék számítás alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére. /Mt. 145.§/ A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145.§ rendelkezése megfelelően irányadó, tehát a számítási alap – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló személyi alapbére /Mt. 146.§ (3) bekezdés utolsó mondat/. A Munka

Törvénykönyvéhez fűzött magyarázat szerint:

  • a délutáni és az éjszakai műszakpótlék, éjszakai bérpótlék arányos része akkor is jár a munkavállalónak, ha a munkaidejének csak egy része esik a 14-22, illetve 22-06 óra közé;
  • az éjszakai műszakban részesülő személy éjszakai bérpótléka már nem jogosult;
  • műszakpótlék csak akkor jár, ha több műszakos munkarendben /Mt. 117.§ (1) e.), 146.§/ vagy megszakítás nélküli munkarendben /Mt. 118.§ (2), 146.§/, egy napon belül, váltásos műszakban foglalkoztatják a munkavállalót. (Önmagában az a tény, hogy a munkavállaló délután vagy éjszaka teljesített munkavégzést, műszakpótlékra nem jogosít).

Jogszabályi háttér: a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény 117. § (1) E törvény alkalmazásában

  • éjszakai munka: a huszonkét és hat óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
  • több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket;
  • délutáni műszak: a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített munkavégzés;
  • éjszakai műszak: a több műszakos munkarend alapján végzett éjszakai munka;
Munkarend Délutáni pótlék /14-22 óra között/  Éjszakai pótlék /22-06 óra között/
24/48 órás váltásos munkarend ------------------------------------ 15 %-os bérpótlék
több műszakos munkaidő beosztás 15%-os műszakpótlék 30%-os műszakpótlék
megszakítás nélküli munkarend 20%-os műszakpótlék 40%-os műszakpótlék

A több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalóknál a szokásosnál nagyobb megterheléssel járó munkavégzést az Mt. szerint délutáni, illetve éjszakai műszakpótlékkal kell kompenzálni.

A műszakpótléknál és az éjszakai pótléknál a jogszabály nem teszi lehetővé átalány megállapítását, mint ahogy azt a túlórapótléknál megengedi. A műszakpótlék megilleti a több műszakos munkaidő-beosztásban foglalkoztatott munkavállalót, függetlenül attól, hogy rendes vagy rendkívüli munkaidőben teljesítette azt.

A műszakpótlékból kizárt az a munkavállaló is, aki egy műszakos munkarendben dolgozik és túlórázik, s ez idő alatt részben vagy egészben nem nappali műszakban végez munkát. Az állandó éjszakai műszakbeosztású munkavállaló is csak éjszakai pótlékra jogosult - kivéve, ha több műszakos munkarendben foglalkoztatják -, aminek megállapítása szempontjából közömbös, hogy a munkavállaló például éjjeliőrként dolgozik, ami fogalmilag csak ebben az időben látható el.

Felvetődhet az a kérdés, hogy milyen bérpótlék illeti meg azt a munkavállalót, akit több műszakos munkakörben foglalkoztatnak, és a délutáni műszak befejezése után rendkívüli munkavégzésként túlmunkát rendelnek el számára. Ilyenkor a munkavállalót személyi alapbére, valamint a személyi alapbéréből kiszámított túlmunkapótlék és az éjszakai munkavégzés utáni bérpótlék is megilleti. Itt is érvényesül az az általános elv, hogy a pótlék tovább nem pótlékolható, vagyis nem a pótlékolt személyi alapbért kell a számítás alapjaként figyelembe venni, mert az többszörös értékelést jelentene.

Példák a gyakorlatból
Műszakpótlék azonos műszakban:
Jár-e műszakpótlék akkor is, ha a dolgozók nem egymást váltva, hanem ugyanabban a műszakban végzik azonos tevékenységüket?

Három munkavállaló radiológusként dolgozott a munkáltató üzemében. A munkavállalók kezdetben több hónapig állandóan délelőtt dolgoztak, majd később két hónapig délután, utána pedig éjszakai műszakra osztották be őket, amelynek az volt az oka, hogy a munkáltató időben el kívánta különíteni az egészségre ártalmas munkafolyamatokat az egyéb munkavégzéstől. A munkavállalók éjszakai pótlékban részesültek az éjszakai munkavégzés idejére. Emellett azonban műszakpótlék megfizetését követelték, arra hivatkozva, hogy három műszakban dolgoznak. A bíróság döntése szerint nem jogosult műszakpótlékra az a dolgozó, aki olyan munkahelyen, illetve munkakörben végez munkát, ahol a napi üzemelési idő a napi törvényes munkaidőt nem haladja meg, és a foglalkoztatottak munkájukat azonos műszakban és nem egymást váltva végzik. Jelen esetben a munkavállalók ugyanabban a műszakban végezték munkájukat, és a saját - radiológus - tevékenységük nem tekinthető a korábbi műszakban mások által végzett munkával azonosnak, így e feltétel hiányában nem lehet több műszakos munkarendről beszélni

Hogyan kell eljárni akkor, ha a több műszakos munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló munkavégzésének csak egy része esik 14-22 óra, illetve 22-06 óra közé?

Két autóbusz-vezető munkakört betöltő munkavállaló váltott munkaidő-beosztásban dolgozott úgy, hogy egyik héten munkaidejük reggel fél háromkor, a másik héten 0 óra 30 perckor végződött. A buszvezetők műszakpótlék megfizetésére kérték kötelezni a munkáltatót. A munkáltató szerint a munkavállalóknak nem jár műszakpótlék, mert a 2 óra 30 perckor kezdődő műszakban a munkaidő nagyobb része délelőttre esik, a 0 óra 30 perckor befejeződő műszak nagyobb része pedig a délutáni műszakban telik.

A bíróság döntése szerint jogszabály tiltó rendelkezése hiányában a buszvezetőnek a délután kezdődő és 0 óra 30 perckor végződő műszakban időarányosan délutánra 20, éjszakára 40 százalék műszakpótlék jár, míg a 2 óra 30 perckor kezdődő szolgálat idejére a három és fél óra éjszakai munkavégzés időtartamára szintén éjszakai műszakpótlékban kell részesülniük.