A 2003. évi CXXV. törvény - Esélyegyenlőségi törvény szerint az ötven főnél több munkavállalót foglalkoztató költségvetési szervek kötelesek Esélyegyenlőségi tervet készíteni és azt az érdekképviseleti szervekkel együtt elfogadni.

A munkáltató és a munkáltatónál képviselettel rendelkező szakszervezet vagy az üzemi tanács együttesen, meghatározott időre szóló esélyegyenlőségi tervet fogad el.
Az esélyegyenlőségi terv tartalmazza:

  • munkáltatóval munkaviszonyban álló, hátrányos helyzetű munkavállalói csoportok,
  • a nők,
  • a negyven évnél idősebb munkavállalók,
  • a romák,
  • a fogyatékos személyek, valamint
  • a két vagy több, tíz éven aluli gyermeket nevelő munkavállalók
  • tíz éven aluli gyermeket nevelő egyedülálló munkavállalók foglalkoztatási helyzetének

Minta a tartalomról:

A megállapodás hatálya

  • Időbeli hatály: mettől-meddig érvényes
  • Területi hatály: mely egységekre
  • Személyi hatály: dolgozók, célcsoportok, végrehajtók

Általános célok, etikai elvek:

  • elkötelezés,
  • célcsoportok elvi meghatározása,
  • mely területekre (felvétel, bérképzés, továbbképzés...)

Helyzetfelmérés:

  • A helyzetfelmérés adatai mely időszakot tükrözik
  • célcsoportok %-os megoszlása s munkakörülmények, a képzések, a juttatások, a végzettségek terén, stb…

Konkrét célok, feladatok, intézkedések az egyes célcsoportok érdekében:

  • Itt határozzák meg a feltárt hátrányok enyhítésére kitűzött célokat és a megvalósítás érdekében megteendő feladatokat, intézkedéseket.
  • Kijelölik a biztost (XY), feladatait, beszámolási kötelezettségét.
  • A fentiek betartásának ellenőrzési lehetőségét meghatározzák.
  • A munkaügyi folyamatokban, hogyan kell eljárni (kik élvezhetnek előnyt, hogyan kell megszövegezni az álláshirdetést, juttatási rendszerben ne legyenek hátrányos megkülönböztetések, a rendkívüli munkavégzéskor figyelembe veendő szempontok. Létszám leépítéskor figyelembe veendő szempontok.
  • Megfelelő munkakörülmények biztosítása (speciális eszközök biztosítása, akadálymentesítés, stb.., munkaruha juttatások)
  • A munkavállalók jó egészségi állapotának, biztonságának és jó közérzetének megtartása érdekében mit tesz a munkáltató (pl. szürővizsgálatok)
  • Továbbképzési igények és lépések meghatározása (Long Life Learning).
  • Lépések a nyugdíjazás előtt állók esetében. (pl: tájékoztatás, munkaidő csökkentés, fizikai terhelhetőség figyelembe vétele, stb..)
  • Családosok számára biztosított kedvezmények (munkaidő, szabadságolások, stb..)
  • Panaszkezelési eljárás (A munkáltató lehetőséget biztosít a panasztételre, mily módon tehetik meg, mikorra kell reagálni, fellebbvitel helyének meghatározása)

 Legitimáció:

  • Mely „szervek” részéről kik az aláírók.
  • Ki volt az előkészítő