A bérpótlék juttatásának feltétele, hogy a munkavállaló olyan körülmények között végezze munkáját, melyeket a személyi alapbér meghatározásakor nem vettek figyelembe. A felek megállapodása hiányában Munka Törvénykönyve az irányadó.

A bérpótlék kötelező esetei:

  • éjszakai pótlék: 15%
  • délutáni műszakpótlék több műszakos munkarendben (14-22): 15%
  • éjszakai műszakpótlék több műszakos munkarendben (22-6): 30%
  • délutáni műszakpótlék a megszakítás nélküli munkarendben: 20%
  • éjszakai műszakpótlék a megszakítás nélküli munkarendben: 40%

A teljes munkaidő napi 8 óra, illetve heti 40 óra.
A bérpótlék számítás alapja a munkavállaló személyi alapbére.
A több műszakos munkarend fogalmát az Mt. 117. § (1) bekezdés e) pontja tartalmazza. E szerint „több műszakos munkarend: ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik azonos tevékenységüket”.

Délutáni műszak:
A délutáni műszak a több műszakos munkarend alapján a tizennégy és huszonkét óra közötti időszakban teljesített legalább két óra időtartamú munkavégzés. Műszakpótlék mértéke 15%

Éjszakai műszak:
Az éjszakai műszak a több műszakos munkarend alapján 22 – 06 óra között végzett éjszakai munka. Műszakpótlék mértéke 30%

Ha a munkavállaló több műszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó, akkor a több műszakos munkarend egyik törvényi feltétele – a rendszeresen váltakozó műszakbeosztás – hiányában nem jogosult műszakpótlékra.

Havi munkaidőkeretben végzik a munkájukat a dolgozók, ami azt jelenti, hogy az alapbéren felüli pótlékok elszámolása havonta történik. Havonta összesítik, hogy mennyi volt a ténylegesen ledolgozott óraszám és ez jogosít-e túlmunka pótlékra.

A munkabeosztást két héttel a munkakezdés előtt kapják meg, így van lehetőségük arra, hogy idejében jelezzék a munkavállalók azt, ha valamelyik munkabeosztás szerinti munkanapon nem tudnak megjelenni. Ennek hiányában az utolsó munkaidő-beosztás az irányadó.

Pihenőidő:
Ha a beosztás szerinti napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama meghaladja a hat órát, a munkavállaló részére - a munkavégzés megszakításával - legalább húsz perc munkaközi szünetet kell biztosítani. Ugyancsak legalább húsz perc munkaközi szünet jár minden további három óra munkavégzés után.
A munkavállaló részére a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább tizenegy óra pihenőidőt kell biztosítani.

Pihenőnap:
A munkavállalót hetenként két pihenőnap illeti meg. A pihenőnapok helyett a munkaidő-beosztás alapján a munkavállalónak hetenként legalább negyven órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amibe egy teljes naptári napnak bele kell esnie.
Munkaidőkeret alkalmazása esetén a pihenőnap kéthetente, illetve a kollektív szerződés rendelkezése vagy a felek megállapodása alapján, legfeljebb havonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható.